Egy d�l-afrikai molosszus: A BOERBOEL

A fajta eredete

     Ritkas�gokat bemutat� �r�sainkban m�r megismerhett�k a k�l�nb�z� feladatk�r�kben �vsz�zadokig haszn�lt k�l�nb�z� hadikuty�kat �s a f�rg�bb elfog�kat. Ez ut�bbiakat a marhalefog�s �s a vad�szat mellett a viadalokon is el�szeretettel haszn�lt�k. Az ilyen t�pus� kuty�k hasznoss�guk miatt Nyugat-Eur�pa szerte ismertek voltak, s a k�z�pkorban szinte valamennyi �llamban tartott�k helyi v�ltozataikat. Az elfog�kutya-t�pus elterjed�se �s a k�l�nb�z� „alfajok” kialakul�sa azonban j�val kor�bbra tehet�. A folyamat legink�bb a r�maiak h�d�t�saival �s a n�h�nysz�z �vvel ezut�n megindul� n�pv�ndorl�si hull�mmal indult meg, �s a kora k�z�pkorra teljesedett ki.
     De hogyan ker�lt a korai elfog�kutya-t�pus Hollandi�ba? Ez az els� megv�laszoland� k�rd�s a Boerboel t�rt�net�nek vizsg�lata sor�n. Eddigi ismereteink alapj�n r�gt�n k�tf�le te�ri�val is el��llhatunk.
     Az els� szerint nem lehetetlen, hogy – ak�rcsak szomsz�dai – Hollandia is rendelkezett egy saj�t „nemzeti” molosszussal. Tudjuk, hogy ezen kuty�k �sei a r�mai h�d�t� hadj�ratok �s az �kori n�pv�ndorl�sok r�v�n jutottak el a legt�bb nyugat-eur�pai orsz�gba. Ott a helybeli ebekkel val� kevered�sb�l, illetve az �ltaluk v�gzett napi munk�b�l ad�d�an egym�st�l n�mileg elt�r� v�ltozataik alakult ki. Ezek a k�z�pkori kuty�k boldogan �ltek �vsz�zadokon �t eg�szen addig, am�g a moderniz�ci� sikerrel fel nem sz�molta �letter�ket �s hivat�sukat.
     �m semmi sem utal arra, hogy ezen a ter�leten – Angli�hoz, Franciaorsz�ghoz �s a N�met-R�mai Cs�sz�rs�ghoz hasonl�an – m�r a kora k�z�pkorban l�tezett volna egy saj�tosan helyi t�pus. Nagytestû �s er�s molosszoid kuty�k mindig is voltak itt, de ezekb�l nem alakult ki N�metalf�ld saj�t fog�kutya-fajt�ja. Ebben val�sz�nûleg az angol �s n�met kuty�k folyamatos behozatala �s a helyi �llom�nnyal val� �lland� kevered�se is szerepet j�tszott.
     A m�sodik te�ria tulajdonk�ppen r�szben ez ut�bbi mondat tov�bbgondol�sa. Ehhez el�zetesen m�g ismern�nk kell a XV–XVI. sz�zadban ezen a vid�ken – egyenl�re m�g spanyol uralom alatt – �l�k haj�z�si- �s keresked�kedv�t, valamint kiterjedt gazdas�gi kapcsolatrendszer�t. N�metalf�ld lak�inak tehets�ge, v�llalkoz� hajlama miatt m�r ekkoriban Eur�pa egyik leggazdagabb ter�let�nek sz�m�tott. A jelent�s v�s�rk�zpontk�nt ismert v�rosainak piactereire �ri�si guly�kban terelt�k a marh�kat a n�met ter�letekr�l, a kontinens egyik legnagyobb n�psûrûs�gû lakoss�g�nak �lelmez�s�re.
     A hajcs�rok mellett dolgoz�, er�s �s b�tor kuty�kat az itt �l�k �gy hamar megismert�k. A Bullenbeisser-ek, vagyis bikaharap�k t�voli ter�letekr�l, gyakran t�bbhetes terel�s sor�n hajtott�k ide a marh�kat. Egy r�sz�k azonban nem t�rt vissza gazd�ival a n�met ter�letre, hanem – esetleg egy alku r�szek�nt vagy s�r�l�s, k�lykez�s, miatt – �j haz�j�ban maradt. Ezek a kuty�k tov�bb dolgoztak a n�metalf�ldi hajcs�rok mellett, de seg�dkeztek a marh�k lev�g�s�n�l is a m�sz�rsz�kekben.
     Nem v�letlen, hogy haz�jukon k�v�l els�sorban a k�zel es� n�metalf�ldi vid�keken, Flandria �s Brabant tartom�nyokban terjedtek el ezek a kuty�k. A Bullenbeisser-ek egyik legtov�bb fennmaradt, mondjuk �gy, „helyi v�ltozat�t” – eg�szen a XIX. sz�zad v�g�n bek�vetkezett kihal�s�ig, helyesebben �talakul�s�ig – brabantik�nt is ismert�k (l�sd boxer).

A „holland Mastiff”

     Az �llatharcok c�lj�ra legalkalmasabb gladi�torkuty�k tart�sa �s teny�szt�se a XVII. sz�zadra kedvelt foglalatoss�gg� v�lt Hollandi�ban. A viadalok rendk�v�l n�pszerûek voltak, �s a n�z�k komoly p�nz�sszegekben fogadtak a k�zd� felekre. Olyannyira hozz�tartozott h�tk�znapi �let�kh�z, hogy �ri�si kiterjed�sû gyarmatbirodalmuk legt�volabbi pontjain is meghonos�tott�k a k�zdelmeket �s az e c�lra �ltaluk tartott ebeket.
     �rdekess�g: Theo Basset 1875-ben Hamburgban l�tott egy „Dutch Mastiff”-ot. Le�r�sa szerint a kutya 71 cm magas �s 81,5 kg s�ly� volt. Ezekkel a m�retekkel sokkal ink�bb eml�keztethetett egy eredeti angol Mastiff-ra, mint egy f�rge fog�kuty�ra.
     A tov�bbi kutat�s sor�n l�tni fogjuk, hogy ak�rcsak az amerikai bulldog, h�s�nk is egy t�bb ezer kilom�teres tengeri utaz�s v�g�n �rkezett meg �j haz�j�ba.

Ir�ny D�l!

     1652-ben egy Jan van Riebeeck nevû holland telepesk�nt �rkezett meg a szinte �rintetlen fekete kontinens legd�libb pontj�ra. Mag�val hozta csal�dj�t, minden vagyon�t, eszk�zeit �s nem utols�sorban hûs�ges kuty�j�t. Ezt a hatalmas testû, er�s csont� �s nagy fejû ebet „Bullenbijter”-nek nevezt�k. R� az a feladat h�rult, hogy megv�dje a csal�dtagok �let�t �s vagyon�t, �rizze �llataikat �s gazd�j�val vad�sszon. Ez a v�delem �s seg�ts�g bizony�ra elk�lt a f�lelmetes vad�llatok �s ellens�ges bennsz�l�ttek �ltal lakott vadonban.
     A van Riebeeck ut�ni bev�ndorl�k hozz� hasonl�an magukkal hozt�k saj�t kuty�ikat. Ezek a holland, n�met �s angol farmerek haz�juk legjobb, leger�sebb �s leghasznosabb n�gyl�b�ival �rkeztek. Csak �s kiz�r�lag ezekre lehetett sz�m�tani a zord k�r�lm�nyek k�z�tt, �s k�z�l�k is csak a legjobbak maradtak �letben. A telepesek �gy honos�tott�k meg Afrika d�li r�sz�n a Mastiff-ot, a bulldogot �s a Bullenbeisser-t. Ahogyan egyre beljebb �s beljebb nyomultak a vadonban, �s egym�s ut�n alak�tott�k ki kol�ni�ikat, farmjaikat, �gy h�d�tottak meg egyre nagyobb ter�letet hûs�ges t�rsaik is.
     �rdekess�g: a XVIII. sz�zadban feljegyezt�k, hogy egy Boel egyed�l gy�z�tt le egy leop�rdot.
     Ezek a kuty�k �s gazd�ik meglehet�s elszigetelts�gben �ltek �ri�si kiterjed�sû birtokaikon, �gy az egyes szûk popul�ci�k igencsak szoros belteny�szt�s eredm�nyek�nt j�ttek l�tre. Ez eset�kben egyetlen teny�szt�si c�lra ir�nyult, melynek el�r�s�re csak egy m�dszer l�tezett. Kiz�r�lag a leger�sebb �s legvadabb egyedek p�rosodhattak, �s a farmerek csak a legjobb k�lyk�ket tartott�k meg. Ezt eg�sz�tette ki a vad�llatok, m�rgesk�gy�k �s betegs�gek jelentette szelekci�. Ak�rcsak az ancient bulldogok Angli�ban, s�r�l�s eset�n D�l-Afrika pomp�s fog�kuty�i is csak saj�t ellen�ll� szervezet�kben b�zhattak. Az �llatorvosi ell�t�s ismeretlen fogalom volt ekkor, ez�rt csak a leg�letk�pesebbek �lt�k t�l a megpr�b�ltat�sokat.
     Mint l�tjuk, a farmerek vil�gos elk�pzel�sekkel rendelkeztek a j� kuty�t illet�en. Ezek k�z�tt els� helyen szerepelt a kiv�l� fizikum, az eg�szs�ges �s ellen�ll� szervezet. Ezzel teljesen egyenrang�k�nt kezelt�k a b�tor, rettenthetetlen karaktert, az �nfel�ldoz�, gazd�j��rt v�gletekig rajong� jellemet. A kuty�t�l elv�rt�k, hogy a csal�d bar�tja, ugyanakkor a farmer munkat�rsa legyen, aki f�lelmetes �r �s kiv�l� vad�sz is egyben. Ha a kutya nem volt k�pes ell�tni ezen feladatokat, k�m�letlen�l kiv�gezt�k. Egyszerûen nem engedhett�k meg maguknak, hogy olyan ebet etessenek, amelyik nem el�g eredm�nyes, s�t haszontalan volt.
     A „Boel” a fenti k�r�lm�nyek hat�s�ra form�l�dott olyann�, amilyennek ma ismerj�k. M�r a k�t-h�romsz�z �ves rajzokon �s festm�nyeken, valamint az 1900-as �vek elej�n k�sz�lt fot�kon is mai form�j�t mutatja. Ezek a k�pek bizony�tj�k, hogy nemcsak meg�rizte �sei legjobb tulajdons�gait, de bizonyos m�rt�kig tov�bb is fejlesztette azokat. Ezek r�v�n a molosszoidok k�z�tt ma k�ts�gtelen�l � a legsokoldal�bb, a legt�bb c�lra alkalmas eb.
     �rdekess�g: a fajta els� szerelmesei, a r�gm�lt id�k farmerei a k�vetkez�k�nt �rt�k le feladatait: „Napk�zben a gyermekeket k�s�ri a legel�re a ny�jat �rizni. D�lben nyulat kell fognia sz�mukra, hogy eb�dre megs�thess�k. Meg kell v�denie �ket minden vesz�lyt�l, ami fenyegetheti a gyermekeket. Este otthon a tûz el�tt fek�dj�n, hogy �rizze a csal�dot mindent�l, ami a s�t�tben leselkedik.”

XX. sz�zadi t�rt�nete

     Miut�n k�zel h�romsz�z �ven kereszt�l becs�letesen ell�tta feladat�t, kuty�nkat v�ratlan �s addig ismeretlen ellens�g fenyegette. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n rohamosan megindul� fejl�d�s �s urbaniz�ci� sokat �rtott a fajt�nak. Az �lett�r leszûk�l�se, az eredeti hivat�sok elveszt�se mind cs�kkentett�k azt a k�rt, ahol sz�ks�g volt szolg�lataira. A ’60-�vek divatir�nyzatai �ltal felkapott kuty�k, els�sorban a n�met juh�sz �s a rottweiler r�ad�sul kezdt�k kiszor�tani m�g megmaradt birtok�rz�si feladatk�r�b�l is. Az �j j�vev�nyekkel, vagyis az Eur�p�ban ismert �s kedvelt �rz�-v�d� fajt�kkal val� keresztez�sek is mindennaposs� v�ltak, �gy a Boel tisztas�ga vesz�lybe ker�lt. �gy tûnt, a „k�nnyû” Mastiff-t�pus legeredetibb k�pvisel�je p�rsz�z �vnyi halad�k ut�n �j haz�j�ban is kihal�sra �t�ltetett.
     Szerencs�re nem mindenki t�r�d�tt bele a dics�s�ges nemzeti t�rt�nelem r�sz�t k�pez� remek fajta kihal�s�ba. Az 1980-as �vek elej�n elsz�nt �nk�ntesekb�l komoly kutat�csoport szervez�d�tt a Boerboel megment�s�re. A Bedford-i Jannie Bouwer �s a Kroonstad-i Lucas van der Merwe 5500 (!) kilom�tert utaztak az�rt, hogy felkutass�k a farmokon m�g megmaradt egyedeket. A t�bb h�napos �ton Lucas feles�ge, Anneke t�lt�tte be a titk�rn� szerep�t. Az akci�csoport �ltal kitûz�tt c�l komolys�g�t �s a szelekci� szigor�s�g�t mutatja, hogy a megtekintett 250 egyedb�l mind�ssze 72-t tal�ltak regisztr�l�sra alkalmasnak!
     Id�k�zben megalakult a South African Boerboel Breeders Association, �s tagjainak l�tsz�ma gyorsan 500 f�l� emelkedett. Az egyedek l�tsz�ma a tervszerû teny�szt�si programnak k�sz�nhet�en stabil n�veked�snek indult, s haz�j�n k�v�l els�sorban Nam�bia v�lt a nemes�t�s k�zpontj�v�. 1990 �ta a Boel-ek gazd�i minden �v november�ben tartj�k seregszeml�j�ket, melyen a fajta szerelmesei tal�lkoznak.
     Afrik�n k�v�l �ppen �shaz�j�ban, Hollandi�ban kezdt�k meg a legkiv�l�bb import egyedekkel val� teny�szt�st a ’90-es �vek elej�n. Hamarosan az USA-ban is �l�nk �rdekl�d�st v�ltott ki, s h�vei itt is klubot alap�tottak a teny�szt�s �sszefog�s�ra. Az�ta m�r Oroszorsz�gban is �n�ll� szervezetet alak�tottak a fajta szerelmesei. A Boel teh�t megmenek�lt, �s elfoglalta hely�t a vil�g nagyszerû kuty�i k�z�tt!

Jellem �s felhaszn�lhat�s�g

     Fanatikus h�vei szerint a Boel az a kutyafajta, amelyet speci�lisan ter�let�rz�sre �s szem�lyv�delemre teny�sztettek ki. Mint ilyen, ak�r egy kezelhetetlen�l vad �s a v�gletekig agressz�v kuty�nak is gondolhatn�nk. De aki k�zelr�l ismeri h�s�nket, az tudja, hogy egy�ltal�n nem ilyen.
     A Boerboel alapvet�en egy kedves, nyugodt fick�. Kimondottan szereti a gyermekeket, s gazd�in is v�gtelen szeretettel cs�ng. Im�dja a k�nyeztet�st, s szereti mag�t a csal�d fontos �s megbecs�lt tagj�nak �rezni. Tudja, hogy az � feladata gazd�i �s azok otthon�nak v�delme, s munk�j�t roppant felel�ss�gteljesen v�gzi. Megk�l�nb�ztetett figyelemmel k�s�ri szerettei minden mozdulat�t, k�szen arra, hogy ha a helyzet megk�veteli, azonnal a seg�ts�g�kre siessen.
     Ebben van seg�ts�g�re legjellemz�bb tulajdons�ga, nevezetesen az, hogy val�s�ggal olvas gazd�i gondolat�ban. Teny�szt�i szerint ez a k�pess�ge m�r eg�szen fiatal kor�ban megmutatkozik. �gy tartj�k, erre a csod�latos �szt�nre mindig bizton sz�m�thatnak. A kutya azonnal, parancs n�lk�l megt�madja azt a szem�lyt, aki fenyegeti gazd�j�t. Ak�r az �lete �r�n is k�sz megv�deni �t, gyermekeit �s otthon�t.
     A klasszikus �rz�-v�d� fajt�kkal m�r tapasztalatokat szerzett kik�pz�ket nem bûv�li el, hogy a Boel �gy fizikailag, mint ment�lisan nagyon lassan „�rik be”. N�ha m�g k�t �vesen is t�bb �rdekl�d�st mutat a j�t�k, mint a kik�pz�s ir�nt. Ebb�l k�vetkezik, hogy tan�t�sa nagy t�relmet �s meg�rt�st k�v�n. A „par force” m�dszerek eset�ben nem mûk�dnek, mivel csak dacot v�ltanak ki a m�r fiatalon is rendk�v�l �n�rzetes kuty�b�l. H�s�nk egyik napr�l a m�sikra n� fel, s az addig tanultakat hihetetlen vehemenci�val teljes�ti.
     Noha m�ret�b�l ad�d�an j�val t�bbet eszik, mint a t�bbi munkakutya-fajta, legal�bb k�tszer olyan er�s is. Ugyanakkor �rdekes megfigyelni, hogy a legt�bb akad�lyt test�t meghazudtol� m�don k�l�n�sebb gond n�lk�l ugorja �t. Szinte hihetetlen, hogy egy hatvan kil�s kutya ilyen k�nnyed�n mozogjon! Ez az agilit�s a Boel kialakul�s�nak ismeret�ben nem meglep�, hiszen sokszor nagy ter�leteket kellett bej�rnia egy-egy nap �llatterel�s k�zben, illetve vad�sznia gazd�j�val a vadonban. Ez a munka nemcsak kitart�st, de f�rges�get �s mozg�konys�got is k�vetelt.
     �ppen ezek miatt a tulajdons�gok miatt a fajt�t csak olyanok tarts�k, akik megfelel� nagys�g� ter�letet �s mozg�si lehet�s�get tudnak biztos�tani kuty�juk sz�m�ra. Ezenk�v�l napi gyakorl�sra, figyelemre van sz�ks�ge, hogy elm�j�t is haszn�lhassa. Ezek hi�ny�ban a kutya kedvetlenn�, b�skomorr� v�lik, ami egy ilyen Herkules eset�ben nemcsak szomor�, de rendk�v�l vesz�lyes is.

Kocsis Mikl�s