Renesz�nsz k�v�let

Bemutatjuk az olasz vizsl�t

Mintha egy masztiffot kereszteztek volna egy vizsl�val – gondolhatn�nk, el�sz�r megpillantva a bracco italian�t. Pedig sz� sincs r�la: az olasz vizsla egyike a leg�sibb vad�szkuty�knak, s�t azon r�gi fajt�k egyike, melyeknek siker�lt csaknem teljesen meg�rizni�k �seik tulajdons�gait. A k�z�pkor �ta ismert fajta; akkoriban f�leg Olaszorsz�g �szaki r�sz�re volt jellemz�. A feh�r-narancs sz�nû v�ltozatot els�sorban Piemontban, m�g az arany-barna egyedeket Lombardi�ban teny�sztett�k, �gy a sz�nv�ltozatoknak megfelel�en haszn�lt�k a piemonti illetve lombard vizsla elnevez�st is.

A renesz�nsz It�li�ban a nemess�g k�reiben igen nagyra becs�lt�k a bracco italian�t; a h�res Gonzaga �s Medici csal�d is foglalkozott a fajta teny�szt�s�vel. Gyakran aj�nd�koztak teny�szp�rokat spanyol �s francia arisztokrat�knak. Az 1800-as �vekt�l a fajta n�pszerûs�ge cs�kkent, napjainkban szinte csak haz�j�ban igaz�n elterjedt. �rdekess�g, hogy az idei vil�gki�ll�t�s legszebb kuty�ja �ppen egy olasz vizsla lett. Sajnos sokat levon a dolog �rt�k�b�l, hogy a ki�ll�t�st Mil�n�ban rendezt�k - b�r term�szetesen �gy is n�veli a fajta n�pszerûs�g�t ez a Best in Show c�m. Aki egy bracco italiano-k�lyk�t szeretne otthon�ba fogadni, annak nem kell messzire mennie, ugyanis m�r haz�nkban is tal�lhat� n�h�ny p�ld�ny.

Az olasz vizsla megjelen�se egyszerre er�teljes �s harmonikus. Magatart�sa figyelmes, j�r�sa k�nnyed, �get�se k�nnyû, ny�jtott. Komoly, kedves, �rtelmes kutya, mindenf�le vad�szatra alkalmas. Igen szorgalmas seg�t�je a vad�sznak. Keres�skor fej�t ar�nylag magasan hordja. S�lya �s magass�ga viszonylag t�g hat�rok – 25–40 kilogramm �s 55–67 centim�ter – k�z�tt mozog. B�re vastag, de m�gis finom. A szem k�ls� sarka m�g�l k�nnyed r�nc indul; enyhe lebernyeg megengedett. A bracco italiano sz�ne lehet feh�r, kisebb-nagyobb, s�t�tebb-vil�gosabb narancs- vagy �mbrasz�nû foltokkal, s lehet halv�ny narancs- vagy gesztenyesz�n pontokkal sz�rt (spriccelt) is.

Feje jellegzetesen sz�gletes, igen kifejezett nyakszirtcsonttal. A stop kev�sb� hangs�lyos. A fej akkor ar�nyos, ha a tark�t�l az orrhegyig m�rt t�vols�g felez�vonala egybeesik a szem legkiemelked�bb r�sz�vel. A f�l j�l fejlett, a szem f�l�tt tûz�tt, el�reh�zva v�ge el�ri az orrt�k�r oldal�t. A szem nem m�lyen �l�, de nem is kid�lled�. A nyak ink�bb r�vid, de az eg�sz testtel ar�nyos, a torkon k�nnyed lebernyeggel. Igen �rdekes az olasz vizsla h�tvonala: a t�rzs fels� kont�rj�t k�t vonal alkotja, melyek egyike csaknem egyenesen lejt a mart�l a 11. h�tcsigoly�ig, a m�sik, �vesen, k�nnyed�n lejt a fart�l ugyaneddig a csigoly�ig, �s itt egyes�lnek az �gy�k vonal�ban. A farok egyenes, igen enyh�n elv�konyod�, v�zszintesen vagy k�nnyed�n leeresztve hordott; 15–25 centm�terre kurt�tj�k.