Francia bulldog, a szuszm�kol� zsebd�mper

Egy vicc szerint az ifj� jedi-tan�tv�ny k�rleli Yoda mestert: „Mester, k�rlek mes�lj a kezdetekr�l!” Erre Yoda nagyot s�hajtva v�laszol:
„Tudod, az eg�sz �gy kezd�d�tt, hogy kir�gtak a b�bsz�nh�zb�l…”
Az igazi vicc az, hogy a nyilv�nval� k�ls� hasonlatoss�g mellett (lesz�m�tva a z�ld sz�nt �s a f�nykardot) a francia bulldoggal is valami hasonl� t�rt�nt hajdan�n. Sz�m�zetve a bulldog �shaz�j�nak sz�m�t� Angli�b�l, m�sutt pr�b�lt szerencs�t, �s sz�m�t�sa – mint ahogyan azt m�g jelenleg is egyre emelked� n�pszer�s�ge bizony�tja – bej�tt…

Ami nem ment a konzervat�v Angli�ban, az m�k�d�tt a h�bortos franci�kn�l. Ennek k�sz�nheti l�t�t ez a kor�ntsem kolosszus molosszus, aki m�rete mellett tekint�lyes f�lfeszt�vols�g�val demonstr�lja: nem mind angol, ami bulldog.

A „kakukk-toy-�s”

A francia bulldog voltak�pp angol rokon�nak m�retek tekintet�ben kih�v�sokkal k�zd� egyedeib�l alakult ki. Az angol bulldogok teny�szt�se sor�n a szigor� demark�ci�s vonalat 13,5 kil�ban szabt�k meg az 1800-as �vek k�zep�n, �s amelyik bulldog nem vitte �t a l�cet, azt bizony „toy”, azaz „j�t�k” jelz�vel illett�k, majd 1875-ben persona non grata-k�nt kiz�rt�k a teny�szt�sb�l. A szakirodalom szerint m�r kialakul�suk kezdeti �veiben sok kistest� bulldogot vittek Franciaorsz�gba, ahol az el�kel� r�tegek vad�szebek�nt tartott�k sz�mon �ket. �ll�t�lag kitart� �s k�ny�rtelen puszt�t�i voltak r�k�nak, g�r�nynek �s borznak, �m val�sz�n�, hogy m�gsem muzsik�lhattak olyan j�l a vad�szatokon, ha csak azut�n v�ltak n�pszer�v�, miut�n a korszak egyik legh�resebb bulldogfalk�j�t gazd�ja – bizonyos Le Coulteux gr�f – a k�zsz�rakoztat�s szellem�ben lepasszolta a P�rizsi �llatkertnek, ahol mind�ssze harminc �vig raboskodtak szerencs�tlenek…

Ha m�sra nem is, arra j� volt ez a h�rom �vtized, hogy az emberek megismerj�k �s megszeress�k a fajt�t, a „gy�rt�s” ugyanis nem az �llatkert r�csai m�g�tt, hanem a munk�snegyedekben t�rt�nt. A gazdas�gi v�ls�g �s munkan�lk�lis�g s�lya alatt g�rnyed� Angli�b�l sok munk�s �rkezett Franciaorsz�gba csipkever�s c�lj�b�l. A f�ma szerint a l�tminimumon teng�d� emigr�ns prolet�rok m�g fakuty�t sem engedhettek meg maguknak, ez�rt be kellett �rni�k az „alacsony fogyaszt�s�” toy bulldogokkal, akiket egyesek szerint patriotizmusb�l, m�sok szerint p�nzkereseti lehet�s�get rem�lve hoztak magukkal a kontinensre. A m�k�s kis �llatok hamar elterjedtek, mint a legszeg�nyebbek sz�m�ra is megengedhet� v�rosi kuty�k, �s mire Angli�ban gyakorlatilag kipusztultak, Franciaorsz�gban m�r jav�ban tombolt a „toy-�r�let”. Mivel a napi robotot k�vet�en a munk�sr�teg nem bocs�tkozott heves adminisztr�ci�ba a teny�szt�st illet�en, pontos adatok nem �llnak rendelkez�sre a fajta pontos kialakul�s�r�l. Nem tudni p�ld�ul azt sem, hogy pontosan mikor ker�lhetett a fel�ll� f�lek�rt felel�s terrierv�r a bully ereibe. Ez a mark�ns jellegzetess�g egy�bk�nt m�g sok�ig nehez�tette a francia bulldog elfogad�s�t az �shaz�ban (amellett, hogy sz�ml�j�ra �rt�k alacsony sorb�l val� sz�rmaz�s�t is), de v�g�l VII. Edwardnak k�sz�nhet�en jelent�sen megv�ltozott a k�zv�leked�s, miut�n az uralkod�, nem kev�s ir�ni�r�l �s humor�rz�kr�l tan�bizonys�got t�ve, angol kir�lyk�nt francia bulldogot v�s�rolt mag�nak. K�s�bb 1902-ben Angli�ban is megalakult az els� klub, �s v�g�l 1904-ben hivatalosan is elismert�k a fajt�t.

A t�rsas�g k�z�ppontja

Mint ahogyan az kialakul�s�b�l l�that�, a francia bulldog igen kor�n kedvencc� avanzs�lt, �s ezen st�tusa csak er�s�d�tt az id�k folyam�n. Ez teljess�ggel �rthet� is, hiszen igen eredeti, b�r egyesek szerint kor�ntsem el�ny�s k�lsej�hez rendk�v�l kellemes jellem t�rsul, ami t�bbnyire a fajta mell� �ll�tja az optikai val�s�g hat�s�ra elbizonytalanod�kat.

A cs�ppnyi bulldog els� �s egyik legmark�nsabb szexepilje a tekint�lyes t�vols�gon �t�vel� f�lei k�z� �kel�d�tt bulldog�br�zata, vagy ink�bb arca. Val�sz�n�leg az emberi arcberendez�shez val� hasonlatoss�g miatt a nyomott orr� fajt�k �ltal�ban, a francia bulldog pedig k�l�n�sen kifejez� mimik�val rendelkezik. Hol b�lcsen elgondolkoz�, hol b�b�natos, legt�bbsz�r azonban vid�man nevet� arckifejez�se az aktu�lis �rzelmi �llapot�nak megfelel�en bar�zd�kba rendez�d� r�ncoknak, a jelent�s�gteljes f�lmozgat�snak �s a mesterien hat�svad�sz m�don adagolt szusszant�soknak k�sz�nhet�. Ha akad olyan k�sz�v� ember, akit ezzel sem k�pes levenni l�b�r�l, el�g, ha megmutatja gazellaszer�nek egy�ltal�n nem nevezhet� mozg�s�t. D�san izmolt test�nek h�la, kecsess�ge egy far�nk�vel vetekszik, b�r nem mondhatni, hogy ez b�rmilyen testmozg�sban is akad�lyozn�, s�t �l�nk, �s kifejezetten szeret mozogni. Persze a fizika �s saj�t teste korl�tait nem tudja t�lsz�rnyalni, ez�rt akt�v, sportos �letm�dot folytat� emberek sz�m�ra nem lesz ide�lis partner, noha lelkesed�se, bulldogos elsz�nts�ga �s �n�rzete id�nk�nt p�tolja alkatbeli hi�nyoss�gait. A k�zelm�ltban hallottam egy olyan francia bulldogr�l, aki egy ag�rral volt bar�ti viszonyban. A „Stan �s Pan du�” rendszeresen egy�tt jelent meg az edz�seken, �s a kis bulldog ugyanolyan lelkesed�ssel vetette bele mag�t a v�gt�kba, mint nyakigl�b cimbor�ja. Kettej�k �sszecsap�s�nak eredm�nye term�szetesen bor�t�kolhat� volt, a francia ennek ellen�re minden alkalommal teljes�tette a t�vot, �s n�mi id�h�tr�nnyal ugyan, de hallatlanul boldogan �rt c�lba. Mindemellett k�nyelemszeret� mivolta hamar megmutatkozik, egy kanap� vagy p�rna k�zel�ben. Ilyenkor rekordsebess�ggel megtal�lja a sz�m�ra legmegfelel�bb pihen�alkalmatoss�got, ahol azt�n hosszasan lust�lkodva elm�lkedik az �let dolgain…

Vil�gn�zete legink�bb a der�k boxerek�hez hasonlatos: j�tssz �s szeress (lehet�leg min�l t�bbet)! Ebben a francia bulldog szinte fel�lm�lhatatlan. Szeretteihez sziklaszil�rdan ragaszkod�, v�gtelen�l csal�dcentrikus kis j�sz�g, aki optimist�n tekint az �t k�r�lvev� vil�gba, �s mindig kaphat� n�mi bolondoz�sra, m�k�ra. A gyermekeket kifejezetten kedveli, �s abban a szerencs�s helyzetben van, hogy massz�v fel�p�t�se miatt a gy�r�d�st j�l viseli, hisz m�g a legv�sottabb lurk�k is el�bb tesznek k�rt egy kugligoly�ban, mint benne.

�bers�g�t semmi sem ker�lheti el (kiv�ve persze, ha nem pont a d�v�nyon h�zza a l�b�rt), �s az idegent a r� jellemz� lelkesed�ssel jelzi, ami azonban ink�bb bar�tkoz�sra val� invit�l�s, mint komoly h�z�rz�si sz�nd�k. Ezt c�lz� igyekezet�t jobb kifejez�s h�j�n ugat�snak szok�s titul�lni, b�r az ekkor keltett hanghat�sr�l el�bb asszoci�ln�k egy v�d�rbe tuszkolt rozsom�k kaffog�s�ra, m�gis vitathatatlanul j�pofa z�rejeket eredm�nyez, amelyek meg�rdemeln�nek egy �n�ll� nyelvi meghat�roz�st. Eme akusztikus saj�toss�gok oka nyilv�nval�an a r�vid arcorri elrendez�sben keresend�, �m ennek kapcs�n figyelemrem�lt�, hogy a francia bulldogra nem jellemz� a t�lzott ny�ladz�s, ami �ltal�ban a nyomott orr kellemetlen �s k�nyszer� velej�r�ja.

Az apr�cska bulldog alapvet�en bar�ts�gos term�szete nemcsak az emberekre terjed ki. A k�rnyezet�ben fellelhet� �sszes �l�l�nnyel szemben j�indulat�an viselkedik, ez�rt nem ritka, hogy t�bbedmag�val tartj�k, vagy a m�r megl�v� eb mell� t�rsnak, m�sodik kuty�nak veszik. Gy�kereit tekintve nem kifejezetten kertbe val� eb, s b�r j� n�ven veszi, ha lehet�s�ge van naponta egy kis hanc�roz�sra a szabadban, alaphelyzetb�l m�gis v�rbeli lak�skutya.

A legt�bb francia bulldog egy�nis�g�b�l fakad�an nagyszer�en meg�llja a hely�t a „stand up comedy” m�faj�ban, �s eg�sz est�t bet�lt� showm�sorral k�pes sz�rakoztatni szeretteit. Eredend�en nem a kutyaiskol�k szt�rja, mivel t�bbre becs�li a sz�letett tehets�gb�l fakad� bolondoz�st, mint a feladatok parancsra t�rt�n� prec�z v�grehajt�s�t. Ezzel egy�tt l�teznek engedelmes szintig jut�, vagy agilityz� francia bulldogok is, de nyugodtan �ll�thatjuk, �k azok a kiv�telek, akik er�s�tik azt a bizonyos szab�lyt…

Bulldogs�g f�l eg�szs�g

Szok�s a bulldogokat (els�sorban az angol bulldogot, de a franci�t is) �gymond „�llatorvosi l�k�nt”, mintegy anat�miai torzsz�l�ttk�nt emlegetni, mondv�n: „l�m, mire k�pes az ember, ha saj�t k�nye-kedve szerint beleavatkozik a term�szetbe”. T�ny, hogy a francia bulldog (fajtak�nt, �s nem bulldogk�nt), ha nem is �ri el, de megk�zel�ti a sz�ls�s�geket: z�m�k test, r�vid l�bak, nyomott orr stb., pedig teny�szt�se sor�n az ir�nyad� m�rt�ket valahol a boston terrier �s az angol bulldog k�z�tti arany k�z�p�t jelenti. �rthet� m�don �t is s�jtj�k a bulldogok �r�k�sen visszat�r� mumusai. „Fej�t�l b�zlik a hal” – tartja a mond�s, �s ez a francia bulldog eset�ben sok igazs�got rejt mag�ban, az �t s�jt� eg�szs�g�gyi probl�m�k t�bbs�ge ugyanis kedves buci fejecsk�j�nek folyom�nyak�nt l�p fel.

A r�vid orr� fajt�k „sl�gerbetegs�ge” a h�gut�ra val� hajlam. Ezt illik nagyon komolyan venni minden franciabulldog-tulajdonosnak, �s minden �vint�zked�st meg kell tenni annak �rdek�ben, hogy elker�lje. Ny�ri melegben csak a kora hajnali �s k�s� esti h�v�sebb �r�k j�hetnek sz�ba s�ta vagy utaz�s c�lj�b�l. Gondoskodni kell r�la, hogy mindig legyen �rny�kos zug, ahov� a kutya beh�z�dhat, valamint b�s�gesen legyen el�tte friss iv�v�z, �s ha nem rendelkez�nk kl�m�s kocsival, el kell felejten�nk a k�nikulai aut�z�st, mert kis bar�tunk �let�vel fizethet felel�tlens�g�nk�rt.

A francia bulldog szinte �lland�an hallhat� szuszog�sa fajtajellegzetess�g, de a gy�rt archoz olykor t�l sz�k orrny�l�sok t�rsulnak, melyek neh�zl�gz�shez, hortyog�shoz, sz�rcs�g�shez vezetnek. Noha ennek k�sz�nhet�en egyn�mely francia bulldog lendkerekes aut�hoz hasonl�, berreg� hang kiad�s�ra k�pes, az ez�ltal keltett �lland� der�lts�g azonban nem felt�tlen�l teszi k�nnyebb� sz�m�ra a l�legzetv�telt. Ugyancsak jelent�s m�ret� kobakja, valamint r�vid, keskeny t�rzse miatt a fajta jellemz�en nehezen ell�: a szuk�k k�zel 90%-a cs�sz�rmetsz�ssel hozza vil�gra ut�dait, viszont sokkal kev�sb� agg�dnak a bikinivonalukon marad� heg miatt, mint gazd�ik.

A fajt�ra jellemz� k�l�nleges h�tvonal, a far fel� emelked�, elny�jtott „S” alakot form�z�, �n. roach-back is probl�m�k forr�sa lehet, ugyanis a hajlott gerincvonalon id�nk�nt el�fordul� csigolyatorl�d�sos rendelleness�g, a spondylosis komoly f�jdalmakat, s�lyos esetben ak�r b�nul�st is eredm�nyezhet. �r�m az �r�mben, hogy az el�fordul� eg�szs�g�gyi gondokon k�v�l francia bulldog k�r�kben idegrendszeri probl�m�k nem jellemz�ek, ami a kism�ret�, kedvenck�nt tartott fajt�n�l legal�bb annyira fontos, mint nagyobb rokonain�l. Tov�bbi vigasz, hogy amennyiben a kicsiny bulldog eg�szs�ges sz�l�k gyermekek�nt l�tja meg a napvil�got, nem kell f�lkup�roz�si vagy farokkurt�t�si tort�r�kon t�lesnie, ugyanis „radarja” k�r�lbel�l n�gy hetes kor�t�l mindenf�le mesters�ges beavatkoz�s n�lk�l is „v�teli poz�ci�ba emelkedik”, farka pedig „gy�rilag” r�vidre szabott.

Mindent egybevetve a francia bulldog szerepe alig v�ltozott kialakul�sa �ta, hiszen csak�gy, mint egykoron, ma is a kis lak�sokban �l� v�rosi ember �let�ben t�lti be azt az �rt, melyet a r� jellemz� boh�m form�ban �s vid�m szusszant�sokkal f�szerezve csak � k�pes.