Magyar ag�r

A ny�lsebes f�nemes

Annak ellen�re, hogy az agarak – ezen bel�l is a magyar ag�r – t�rt�nete igen r�gi m�ltra ny�lik
vissza, napjainkban szinte kuri�zumnak sz�m�t egy-egy p�ld�ny felbukkan�sa. A mai felfog�s szerint az ag�r versenyz�sre termett, amolyan „galoppkutya”, holott nem volt ez mindig �gy…

Az ag�r a l�fegyverek megjelen�se el�tt rendk�v�l �rt�kes seg�ts�gnek bizonyult a vadak elejt�s�ben. �rt�k�t, fontoss�g�t mi sem bizony�tja jobban, hogy szinte minden nemzet igyekezett kiteny�szteni saj�t ag�rfajt�j�t, melynek az adott f�ldrajzi, �ghajlati, domborzati viszonyai k�z�tt legink�bb haszn�t vette a vad�szat sor�n. Haz�nk t�bb okb�l is b�szke lehet a magyar ag�rra, hiszen azon k�v�l, hogy egyike legr�gebbi nemzeti kutyafajt�inknak, Magyarorsz�g igen komoly agar�szhagyom�nyokkal b�r, melyek n�lunk maradtak fenn a legtov�bb Eur�pa orsz�gai k�z�tt.

Szemesnek �ll a vil�g

El�lj�r�ban tudni kell, hogy az agarakkal t�rt�n� vad�szat egyike a leg�sibb vad�szati form�knak. Nyilv�nval�, hogy a f�ves sztepp�k v�ndorl� n�peinek komoly gondot okozhatott a puszt�n fellelhet� vadak elejt�se. A kor f� fegyver�nek sz�m�t� �j gyors �s csendes volt ugyan, de tal�lati pontoss�ga a t�vols�g n�veked�s�vel romlott, ugyanakkor a nagy, ny�lt t�rs�gen nyilv�n nem volt egyszer� a vadak becserk�sz�se. Sz�ks�g volt teh�t egy olyan hat�kony „vad�szfegyverre”, mely nagyobb t�vols�gb�l is k�pes m�rtani pontoss�ggal lecsapni a kiszemelt �ldozatra. Ekkor l�ptek sz�nre a s�lyomszem�, vill�msebes agarak. E kuty�k vad�szati st�lusa – egyed�l�ll� m�don – a l�t�son �s gyorsas�gon alapszik. A m�sodperc t�red�ke alatt bem�rik a felpattan� �ldozatot, majd robban�rajtot vesznek, �s eszeveszett temp�ban �ld�zni kezdik. Cs�cssebess�g�k l�legzetel�ll�t�: el�rheti a 70-80 km/h-t, mellyel az �llatvil�g harmadik leggyorsabb sz�razf�ldi �llataik�nt tartj�k �ket sz�mon, k�zvetlen�l a gep�rd �s a Thomson-gazella m�g�tt. A f�keveszett �ld�z�s a zs�km�ny v�gkimer�l�s�ig, vagy annak megragad�s�ig tart. Mindek�zben a vad�sz l�h�ton k�veti a kuty�kat, hogy a hajsza v�gezt�vel seg�ts�get ny�jthasson agarainak, majd megszerezze az addigra – ha nem is konyhak�sz, de – t�bbnyire kim�lt vadat.

A magyar ag�r kialakul�s�r�l sz�mos elm�let kering, �s ember legyen a talp�n, aki igazs�got tud tenni k�zt�k. T�ny, hogy a nom�d n�pek kuty�i k�z�tt akadtak, amelyeket a fut� vad elejt�s�re haszn�ltak. Val�sz�n�s�tik, hogy a magyar ag�r �sei a n�pv�ndorl�ssal ker�ltek a K�rp�t medenc�be, ahol helyi, majd k�s�bb t�r�k, azaz keleti ag�rfajt�kkal keresztezve, Eur�pa k�zep�n l�trej�tt a fajta �si t�pusa, mely er�sebb csontozat�, t�megesebb volt, mint nyugati rokonai. B�r fizikum�b�l ad�d�an valamivel „lassabb” volt, kitart�sa �s a terep ir�nti ig�nytelens�ge p�tolta sebess�gbeli hi�nyoss�gait. K�l�n�sen nagyra �rt�kelt�k ezt az uralkod� oszt�lyok, akik – „sz�kdob�l�s” kibesz�l�-show hi�ny�ban – mindenfajta vadhajsz�val vezett�k le a hatalommal j�r� fesz�lts�get. Ekkor k�l�n�sen nagy haszn�t vett�k a magyar ag�rnak, aki sz�v�san �ld�zte a nyulat, r�k�t, �zet, szarvast, s�t t�bbedmag�val leter�tette a legv�rmesebb vaddiszn�t is.

Arisztokrat�b�l vadorz�

Az agar�szat �s a magyar ag�r karrierje f�nyesen emelkedett, �s m�g a reformkorban is el�kel� �ri kedvtel�snek sz�m�tott a sz�lv�sz m�dj�ra sz�guld� kuty�k l�h�ton val� k�vet�se. Az agar�szat rangos t�rsadalmi esem�nynek sz�m�tott, �s a magyar agarat sz�mtalan festm�nyen a f��ri lakom�k vagy vad�szatok �lland� �s nemes k�s�r�jek�nt �br�zolt�k.

B�r nemzeti kuty�v� a reformkor �s Sz�chenyi Istv�n tette, ugyanakkor a modern kor szele komoly csap�st m�rt a fajt�ra. A l�versenyz�ssel egy�tt �rkez� ag�rversenyz�s felfut� divatj�val egyid�ben ugyanis az angol teliv�rekkel egy�tt meg�rkeztek haz�nkba az els� angol agarak is. Noha terepen, �les helyzetben a magyar ag�r minduntalan bizony�totta igazi er�nyeit, �m a p�lyaversenyek k�vetelm�nyei a k�nnyedebb testfel�p�t�s� �s gyorsabb „�ng�lusoknak” kedveztek. Gyorsas�g�nak fokoz�sa �rdek�ben elkezdt�k angol ag�rral keresztezni, ez�rt az addigra kialakult fajta jellegzetess�gei n�mileg elmos�dtak.

A k�vetkez� csap�st a II. vil�gh�bor�, illetve az azt k�vet� jogi szab�lyoz�s m�rte a fajt�ra. A vil�g�g�s �veiben az agarak nagy r�sze elpusztult, elkall�dott, a h�bor� ut�n pedig betiltott�k az agaras vad�szatot. Ekkorra a magyar ag�r �llom�nya drasztikusan megcsappant. A sors furcsa fintora, hogy ha nem is �nzetlens�gt�l vez�relve, de a teljes kihal�st�l az orvvad�szok mentett�k meg. A vad�llom�nyt enged�ly n�lk�l fosztogat� rabsicok k�z�tt nagy megbecs�l�snek �rvendett a j� ag�r, mely hangtalanul �s vill�mgyorsan levad�szta a „napi betev�t”… N�luk els�sorban a kuty�k vad�szati �rt�ke domin�lt, ez�ltal tudtukon k�v�l is abban a form�ban �rizt�k meg a magyar agarat, ahogyan, amilyen c�llal egykoron kialakult. A t�l�k v�s�rolt kuty�kkal kezdt�k meg a fajta rekonstrukci�j�t �s �si t�pus�nak felt�maszt�s�t a magyar ag�r elk�telezett h�vei, �l�k�n Szigethy K�lm�nnal, 1963-ban. S b�r a fajta n�pszer�s�ge addigra lecsengett, �ldozatos munk�juknak h�la 1991-ben �jj�alakult az Orsz�gos Agar�sz Egyes�let, majd ’99-ben l�trej�tt a Tisz�nt�li Agar�sz Egyes�let.

A k�nyelemszeret� sprinter

Aki mindezek ut�n �gy gondolja, hogy a magyar ag�r hiperakt�v, kiel�g�thetetlen mozg�sig�ny� kutya, nagyon t�ved. Az �vsz�zadok alatt f��ri k�r�kben elt�lt�tt id� nem m�lt el nyomtalanul a magyar ag�r jellem�ben, �gy azok sem csal�dnak benne, akik kedvenck�nt v�lasztj�k. Ez a d�lceg fut�atl�ta ugyanis igen kifinomult modorral �s fejlett k�nyelem�rzettel rendelkezik, ez�rt hivat�s�t meghazudtol� m�don k�pes eg�sz nap �desdeden szuny�k�lni az �gyon, puha p�rn�k b�sty�ja k�z�tt. Ha �ppen nem alszik, akkor is nyugton van, nem p�r�g, t�r-z�z m�g lak�sban sem. Nesztelen, puha l�ptekkel j�r-kel, de igaz�n sosincs l�b alatt. L�ny�t visszafogott ragaszkod�s jellemzi, nem tolakszik, eg�sz szem�lyis�g�b�l arisztokratikus tart�zkod�s �rad.

Mindez nem azt jelenti, hogy megtagadn� �sei �r�ks�g�t. A szabadban term�szetesen megv�ltozik viselked�se, �s felsz�nre t�r a benne lakoz� rengeteg energia, amit rendszeres, kiad�s mozgat�ssal kell levezetni. K�nnyed, �m m�gis feszes test�n domborod� plasztikus izomzata vill�mgyors ir�nyv�lt�sokkal �s robban�sszer� dinamizmussal k�pes mozgatni szik�r fizikum�t. Ilyenkor val�s�ggal �tl�nyeg�l, �s az avatatlan szeml�l� sz�m�ra is nyilv�nval�v� v�lik, hogy ez a fajta a sebess�g szerelmese.

Miel�tt azonban teljesen elvar�zsolna kuty�nk mes�be ill� mozg�sa, legy�nk mindig r�sen! A magyar ag�rban – az �vezredes szelekci�nak k�sz�nhet�en – a mai napig nagyon er�sen �l a vad�sz�szt�n, �gy a leg�nfeledtebb j�t�k k�zepette vagy a legv�ratlanabb helyzetben is k�pes kil�ni mag�t, hogy a t�volban megpillantott macsk�t vagy nyulat �ld�z�be vegye. A hajt�s g�njeibe r�gz�lt �szt�n�t tilt�ssal, paranccsal nem lehet befoly�solni. Figyelemrem�lt� tulajdons�ga azonban, hogy egy-egy sikertelen hajsz�t k�vet�en, az �ld�z�s m�mor�b�l kij�zanulva, meglep� biztons�ggal tal�l vissza „starthelyre”, ami �rthet� is, hiszen kiteny�szt�s�nek id�szak�t m�g nem m�rgezte meg a fogyaszt�i szeml�let, �s igencsak nagy luxusnak sz�m�tott volna az egyszerhaszn�latos vad�szkutya… Mindent egybevetve, a s�t�k alkalm�val ink�bb a sz�ban forg� �ld�z�si helyzetek megel�z�s�re, elker�l�s�re kell hangs�lyt fektetni. Szerencs�re a magyar ag�r alkalmazkod� term�szet�, �s ha minden k�t�l szakad, ker�kp�r mellett is sz�pen, fegyelmezetten el�get, ami tal�n a lovas vad�szatok eml�k�t id�zi benne.

Nem csup�n „fut�bolond”

T�bbek k�z�tt az eml�tett „sz�k�ss�gnek” tulajdon�that�, hogy a magyar agarat, de �gy �ltal�ban az agarakat nem tartj�k „okos” kuty�knak. Ez meglehet�sen sark�tott �s durva �ltal�nos�t�s, mely figyelmen k�v�l hagyja e nemes fajta eredeti feladat�t. Az ag�r mindig is a maga feje ut�n, az embert�l f�ggetlen�l vad�szott. A vadat nem kellett gazd�ja parancs�ra keresnie, meg�ll�ssal jeleznie, vagy apport�roznia, hanem a lehet� legterm�szetesebb m�don, az �ld�z� �s �ld�z�tt, a vad�sz �s a zs�km�ny harc�nak �vmilli�s j�t�kszab�lyai szerint kellett elejtenie. Ebben a j�tszm�ban pedig az nyer, aki el�bb veszi �szre a m�sikat, �s r�videbb reakci�id�vel rendelkezik. Az ag�r nem �rt r� arra, hogy hozz� k�pest vaksi gazd�ja �szrevegye a horizonton alig l�that� �zet, �s ut�na k�ldje, hanem azonnal, �n�ll�an reag�lt. Eme �n�ll�s�gnak tudhat� be, hogy az agarakt�l t�vol �ll a szolgalelk�s�g, �s nem �letc�ljuk a gazda akarat�nak val� mindenkori megfelel�s. Ezt azonban hiba butas�gnak titul�lni. Emellett �ltal�ban az agarasok sem tartj�k felt�tlen�l sz�ks�gesnek, hogy kuty�jukat mindenf�le gyakorlattal par�d�ztass�k, annak ellen�re, hogy megfelel� eszk�z�kkel a magyar ag�r igenis eredm�nyesen k�pezhet� kutya, amely k�pes megfelelni a vele szemben t�masztott racion�lis elv�r�soknak. Az engedelmess�gi, �s k�l�n�sen az �gyess�gi feladatokban bizony sz�pen meg�llja a hely�t. T�vhit az is, hogy a magyar agarak eredend�en gyenge szagl�ssal rendelkeznek. Vad�szat k�zben nem els�sorban szagl�sukra hagyatkoznak, �m ett�l f�ggetlen�l nagyon eredm�nyesen keresnek vadat orruk seg�ts�g�vel.

Tekintettel arra, hogy alapvet�en �rz�keny – b�r nem mim�za – lelk�let� fajta, nevel�se sor�n ker�lni kell a durvas�got �s t�lzott hat�rozotts�got, �m sziklaszil�rd k�vetkezetess�ggel kell kezelni �n�ll�s�g�t, �s olykor-olykor r�t�r� makacss�g�t. Tart�s�n�l �gyelni kell arra – amellett, hogy rendszeresen kitombolhassa mag�t –, hogy ki�lhesse m�lyen gy�kerez� zs�km�nyszerz� �szt�n�t. Aki irt�zik az „�lesben” t�rt�n� agar�szat gondolat�t�l, m�nyulas p�ly�n is borzongathatja kuty�ja �szt�neit. Ha ez anyagi vagy egy�b akad�lyokba �tk�zik, akkor n�mi bar�ti seg�ts�ggel egy ny�lt terepen, ker�kp�r m�g�tt hosszabb k�t�len vontatott rongycsom�ra is r�startoltathatja a kuty�j�t. B�r ez a magyar ag�r sz�m�ra legf�ljebb k�nnyed bemeleg�t�ssel �r fel, �s nem kecsegtet az igazi vad�szat izgalm�val, a semmin�l m�gis jobb foglalatoss�g.

Nem �rdemes belek�tni!

Mivel a vad�szatok �s k�s�bb a versenyek alkalm�val t�bbedmag�val kellett futnia, ahol kifejezetten h�tr�nyt jelentett a k�teked�, krak�ler kutya, csoportban a magyar ag�r alapvet�en b�k�sen megf�r fajt�rsaival. T�bbnyire leereszked� tart�zkod�ssal viseltetik ir�ntuk. �ri�si hiba azonban lebecs�lni az ag�r k�pess�geit! A l�tszatra v�konydong�j�nak t�n� kutya igen kem�nyen verekszik. Vill�mgyorsan odav�g, fog, t�p, majd r�z, ak�rcsak a vad�szat alkalm�val, �s ezzel a technik�val igen s�lyos, nemritk�n hal�los s�r�l�seket k�pes okozni ellenfel�nek. Mindezt legink�bb azok tapasztalhatt�k meg, akik mintegy heccb�l magyar ag�rra usz�tott�k – sokszor nagytest�, agressz�v - kuty�jukat. A magyar ag�r saj�toss�ga, hogy igen j� szem�lyv�d�- �s ter�let�rz�-�szt�nnel rendelkezik, s b�r mindez term�szetesen nem t�mad�, agressz�v viselked�st felt�telez, de hat�rozottan jelzi, ugatja az idegent.

Egy�b tekintetben probl�mamentes kedvenc. Igen szil�rd szervezet jellemzi, �s a ritka sports�r�l�sekt�l eltekintve, �sszess�g�ben nagyon eg�szs�ges kutya, mely mentes szinte mindenf�le �r�kletes megbeteged�st�l. Csal�dj�t rajong� szeretettel �vezi, s ha megfelel� m�don gondoskodnak mozg�sig�ny�nek kiel�g�t�s�r�l, akkor adott esetben ak�r kisebb lak�sban is gond n�lk�l tarthat�. �r�mmel fogad minden szabadt�ri programot, melyeken f�radhatatlan k�s�r�. A gyermekeket kiemelt figyelemmel veszi k�r�l, �s t�relmes belenyugv�ssal viseli, ha az apr�s�gok bord�j�n zongor�znak, vagy ostorszer� fark�ra taposnak. K�l�n�sebb ig�nyeket a koszttal szemben sem t�maszt, b�r a n�vend�k id�szakban fokozott odafigyel�st ig�nyel, mivel a csetl�-botl� k�ly�k egy-kett�re langal�ta kamassz� v�lik, �s mint a hirtelen n�tt kuty�k �ltal�ban, a szakszer�tlen, t�l intenz�v n�veked�st el�id�z� etet�s vagy a t�lzott mozgat�s �z�letei, �nszalagjai, csontozata k�r�ra v�lik.

Noha a magyar ag�r kedvenck�nt is meg�llja a hely�t, igaz�n azoknak aj�nlhat�, akik kell�k�ppen elk�telezettek e csod�latos megjelen�s�, m�lyen gy�kerez� kult�r�ra visszatekint�, �si magyar fajta ir�nt, �s felel�ss�get �rezve egyik nemzeti kincs�nk meg�rz�s��rt, �rdemben is tenni akarnak j�v�je �rdek�ben.