Egy bulldog Mallorc�r�l

A mallorcai bulldog a legritk�bb �s legkev�sb� ismert fajt�k k�z� tartozik. A vil�gon �sszesen nincs 500 perro dogo mallorquin. Pedig sz�mtalan j� tulajdons�ga van a fajt�nak, �s m�rete miatt v�rosi k�rnyezetbe is jobban illik, mint a hozz� n�mileg hasonl� bullmasztiff vagy amerikai bulldog. Harcikutya m�ltja ellen�re a ca de bou egy vid�m kis izomgoly�, k�zepes m�ret� kiad�sban. Aki szereti a bullterrier viselked�s�t �s a bullmasztiff k�llem�t, de kicsi a lak�sa, az im�dni fogja a mallorcai bulldogot.

Ahogy az el�z�ekb�l is kit�nik, k�t hivatalos neve is van a fajt�nak: a perro dogo mallorquin �s a ca de bou – ut�bbi egyszer�en „bikakuty�t” jelent, mint az angol bulldog sz�, �s szint�n a kutya m�ltj�ra utal: az �llatviadalok betilt�s�ig bikaheccekre haszn�lt�k. A nem t�l nagy, de ann�l izmosabb ebeknek egy-egy hatalmas bik�t kellett a f�ldre szor�taniuk. Ezt gyakran �gy �rt�k el, hogy a bik�t leg�rz�kenyebb pontj�n, az orr�n�l fogva ragadt�k meg. Napjaink mallorcai bulldogjainak azonban m�r semmi k�ze v�res m�ltjukhoz: kiegyens�lyozott, kedves csal�di kuty�k, melyek h�s�gesen �rk�dnek csal�djuk biztons�ga felett.

A fajta t�rt�nete meglehet�sen furcsa: mikor az FCI 1964-ben hivatalosan regisztr�lta a fajt�t, szinte m�r egyetlen fajtatiszta p�ld�ny sem l�tezett. T�bbnyire kever�k kuty�kb�l, melyeknek m�g ca de bou v�r cs�rgedezett az ereiben, �s m�s fajt�k (p�ld�ul ca de bestiar, angol bulldog, staffordshire bullterrier) felhaszn�l�s�val rekonstru�lt�k �s teremtett�k �jj� a fajt�t. M�g az �shaz�ban, Mallorc�n is nagyon kev�s ca de bou �l, szerte a vil�gon pedig csup�n egy maroknyi felel�ss�gteljes teny�szt� pr�b�lja biztos�tani a fajta j�v�j�t. Sv�dorsz�gban, Franciaorsz�gban, Oroszorsz�gban �s Lengyelorsz�gban is �lnek p�ld�ul megb�zhat� teny�szt�k. A fajta eddig k�t Interchampion c�met szerzett egyeddel b�szk�lkedhet, mindkett� Lengyelorsz�gban sz�letett: Falcor Dragon Osanna und Fantyrella del Corteza Osanna. Teny�szt�n�j�k, Renata Jasinska kb. h�t �ve foglalkozik a fajt�val, �s t�pusos spanyol import egyedekkel ind�totta el kennel�t.

Ami a fajta kialakul�s�t illeti, az biztos, hogy a helyi, spanyol kuty�k angol bulldogokkal �s masztiffokkal keresztez�dtek, �s bel�l�k alakult ki a r�gi t�pus� angol bulldoghoz hasonl� fajta. A haj�z�snak k�sz�nhet�en a mediterr�n ter�letek keleti �s nyugati r�szei k�z�tt nagyon r�g�ta folyamatos a kultur�lis �s tudom�nyos cserekapcsolat, ami a domesztik�lt �llatok cser�l�d�s�t is lehet�v� tette. A k�l�nb�z� orsz�gok kuty�i is eljutottak �gy t�voli helyekre, ahol helyi t�pusokkal keveredtek. Spanyolorsz�gba is �rkeztek hatalmas, er�s �s kitart� �rz�-v�d� kuty�k, melyeket els�sorban a kik�t�kben �s a tengerparti telep�l�seken haszn�ltak a v�z fel�l �rkez� gonosztev�k ellen. T�bbs�g�k nagy fej�, er�teljes fogazat� kutya volt. Az id�k sor�n term�szetes m�don kialakult egy viszonylag egys�ges t�pus, az ib�riai f�lsziget masztiffja. Spanyolorsz�gban vad�szatra �s verekedtet�sre haszn�lt�k, bik�k �s m�s kuty�k ellen egyar�nt. Ilyen kuty�k k�s�rt�k I. Jakab kir�lyt is h�d�t�sai sor�n, �s az uralkod�val eljutottak a Bale�r-szigetekre is. Az utrechti b�ke keret�ben a XVII. sz�zadban Minorca �s m�s spanyol ter�letek brit fennhat�s�g al� ker�ltek, �gy nemcsak uralkod�i aj�nd�kk�nt �rkeztek masztiffok �s bulldogok Angli�b�l, hanem a matr�zok is sok harcikuty�t magukkal vittek Spanyolorsz�gba. A XVIII. sz�zadban itt is nagyon n�pszer�ek voltak a k�l�nb�z� �llatviadalok, �s az angolok erre a c�lra szelekt�lt�k a kuty�kat. A viadalok betilt�s�val �s marhatart�s cs�kken�s�vel egyre kevesebb embert �rdekelt a fajta. Az 1920-as, 30-as �vekben a ca de bou m�g �rkutyak�nt szolg�lt a birtokokon, de a rossz gazdas�gi helyzet miatt egyre nehezebb volt eltartani a kuty�kat. Szinte m�r csak m�sz�rosok �s t�m�rok tartottak ca de bout, mivel �k d�gh�ssal etetni tudt�k kuty�ikat.

A fajt�r�l fennmaradt els� �r�sos eml�k 1907-b�l sz�rmazik. Ki�ll�t�son 1926-ban szerepelt a fajta el�sz�r, Barcelon�ban, pedig m�g nem is l�tezett semmif�le hivatalos fajtale�r�s. Amilyen hamar n�pszer�v� v�lt a fajta, olyan gyorsan lecs�kkent az �llom�ny. Az utols� p�ld�nyokat Puerto Ricoba adt�k el, ahol sajnos szint�n verekedtet�sre haszn�lt�k �ket. A spanyolok ink�bb a ca de bestiar teny�szt�s�re koncentr�ltak. A fajta megmaradt n�h�ny elk�telezett h�ve 1946-ban k�sz�tette el az els� hivatalos fajtale�r�st (standard). Az FCI 1964-ben fogadta el a fajt�t perro de presa mallorquin n�ven, melyet 1996-ban a mostani perro dogo mallorquinra v�ltoztatott, de a ca de bou is hivatalosan haszn�lhat� megnevez�s. Lelkes h�vei �ppen az utols� pillanatban mentett�k meg a fajt�t, �l�k�n Fransisco Ruiz Rodrigezzel, a Mallorcai �s Ibiziai Kutyasz�vets�g eln�k�vel �s Zygmunt-Ludwig Napieral�val, aki amerikai staffordshire terriereket teny�sztett. A 2002-es Vil�gki�ll�t�son, Amsterdamban 7, az Eur�paki�ll�t�son, P�rizsban 8 mallorcai bulldog szerepelt, k�z�l�k 5 (mindk�t ki�ll�t�son) a m�r eml�tett lengyel kennelt k�pviselte. A ca de bou nemzetk�zi �llom�nya lassan, de biztosan n�vekszik, b�r val�sz�n�leg sohasem fog a legn�pszer�bb fajt�k k�z� tartozni, hab�r minden ehhez sz�ks�ges adotts�ggal rendelkezik. Kellemes bels� tulajdons�gai mellett, sz�rzet�t is k�nny� �polni, �s r�ad�sul alig van kutyaszaga.