H�feh�r kedvenc

A m�ltai selyemkutya

A m�ltai selyemkutya kedves term�szet�, vonz� k�llem�, kis m�ret� t�rsas�gi eb. �l�nk, figyelmes, nagyon �rtelmes �s ragaszkod� kutya. Kis termete ellen�re nem szabad �rz�keny �lebecsk�nek tartani, akit a sz�lt�l is �vni kell, hiszen a m�ltaiak im�dnak j�tszani, mozogni, rohang�lni

Hab�r a ki�ll�t�si p�ld�nyok sz�re val�ban sok gondoskod�st �s t�r�d�st ig�nyel, ha a h�tk�znapokon tincseiket megfelel� m�don „becsavarjuk”, nekik sem kell kimaradniuk a szabadt�ri hanc�roz�sb�l. A lak�sban a m�ltai mindenhova k�veti im�dott gazd�j�t, k�nnyed�n ugrik fel sz�kre �s �gyra egyar�nt. Ha ez a gazd�t zavarja, a kezdet kezdet�n hat�rozottan k�z�lni kell ezt a kuty�val, �s k�vetkezetesen ellen�llni a „t�mad�snak”. A m�ltaiak egy�bk�nt a bez�rt ajt�kat is nehezen viselik: legsz�vesebben m�g a f�rd�szob�ba �s a mell�khelyis�gbe is elk�s�rn�k gazd�jukat.

A m�ltai val�sz�n�leg a nyugati vil�g egyik legr�gebbi, kistermet� fajt�ja, a bichon csal�d leg�sibb k�pvisel�je. A bichonok olyan hossz� sz�r� t�rpekuty�k, amelyek az �kort�l fogva az el�kel� h�lgyek k�s�r�i voltak a F�ldk�zi-tenger ment�n elter�l� orsz�gokban. Puha sz�rzet�k t�bbnyire feh�r, orruk �s ajkaik pigmentje mindig fekete. Fajt�nk�nti feloszt�sukat a franci�k k�s�relt�k meg el�sz�r. A m�ltai selyemkutya k�zeli rokona teh�t a Havanese, a Bolognese �s a Bichon Fris�.

M�lta vagy Meleda?

Egyes szak�rt�k eg�szen a r�mai korig vezetik vissza a fajta eredet�t, hab�r a korabeli kuty�k m�g k�zel sem rendelkeztek olyan eleg�ns k�ls�vel, mint a mai m�ltai selyemkuty�k. Darwin id�sz�m�t�sunk el�tti 600-ra dat�lja a fajta megjelen�s�t. T�ny viszont, hogy Kallimakhosz g�r�g k�lt� �s tud�s (i.e. 310-240 k�r�l) feljegyezte, hogy l�tezik egy olyan t�rpekutya, amely Melitaiosz (mai nev�n Meleda) sziget�r�l sz�rmazik, az Adria dalm�t partszakasz�r�l. Plinius (23-79) is t�bbsz�r eml�ti �r�saiban a Melita szig�r�l val� kuty�t, amely „nem nagyobb egy m�kusn�l”. �ll�t�lag keresked�k r�v�n, a h�res Selyem�ton �zsi�ba is eljutottak ezek az apr� kuty�csk�k, ahol tibeti fajt�kkal keveredtek, majd a XV. sz�zadban bukkantak fel Eur�p�ban. Sz�zadokon �t az uralkod� oszt�ly kedvencei voltak, Tiziano, Goya �s D�rer k�pein is nagyon sok m�ltai jelleg�, feh�r �leb szerepel.

Neve ellen�re egy�ltal�n nem biztos, hogy a fajta M�lta sziget�r�l sz�rmazik. Elnevez�se a s�mi „m�lat” sz�b�l ered, amely mened�ket vagy kik�t�t jelent, s M�lta nev�n k�v�l egy adriai sziget – Meleda –, �s egy szic�liai v�ros – Melita – nev�ben is felfedezhet�. A m�ltai teh�t a F�ldk�zi-tenger vid�k�r�l sz�rmaz� fajta, amelynek k�zvetlen �sei ugyan r�gcs�l�irt�k voltak a kik�t�v�rosokban, azonban nagyon hamar az el�kel� d�m�k k�s�r�iv� l�ptek el�. A fajt�nak nincs aljsz�rzete, ami szint�n arra utal, hogy meleg �ghajlat� vid�kr�l sz�rmazik.

Uralkod�k �lebe

1520 nagyon fontos d�tum a kis feh�r kutya t�rt�net�ben. Ebben az �vben szeretett bele Stuart M�ria a fajt�ba, �s a franciaorsz�gi Lyon v�ros�b�l k�ldetett n�h�ny p�ld�nyt udvar�ba. III. Henrik, Franciaorsz�g kir�lya (1574-1589) is megszerette az eleg�ns, feh�r kuty�csk�kat. Azt mondj�k, minden �vben vagyonokat k�lt�tt a kuty�ira, �s n�h�ny udvari alkalmazottnak kiz�r�lag az volt a dolga, hogy a n�gyl�b� j�sz�gok j�l�t�r�l gondoskodj�k.

Napjainkban is ismert megjelen�s�t a m�ltai a XIX. �s XX. sz�zadi angol teny�szt�knek k�sz�nheti. Emil Hauck professzor szerint Mr. Lokey tekinthet� a m�ltai selyemkutya els� jelent�s teny�szt�j�nek, de meg kell eml�teni Mr. Maudville teny�szet�t is, ugyanis t�le sz�rmaztak azok a kuty�k, amelyek m�r nagyon hasonl�tottak a fajta mai t�pus�hoz.

A m�ltai selyemkutya az FCI kilencedik fajtacsoportj�ba, a t�rsas�gi �s k�s�r� kuty�k k�z� tartozik; a fajtagazda, patr�nus orsz�g Olaszorsz�g. A kanok marmagass�ga 21-25 cm, a szuk�k� 20-23 cm. A fajta s�lya 3-4 kg.