Gladitor a kab�tzsebben

1939-ben Colonel Glyn megalap�tja a Miniatur Bull Terrier Clubot, s a Kennel Klub r�sz�re elk�sz�l az �j standard is, mely szerint a minikre a standard bullterrierre vonatkoz� el��r�sok az �rv�nyesek, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a miniat�r bullterrierek marmagass�ga nem lehet 35,6 centim�tern�l nagyobb, s�lyuk pedig 9 kil�grammn�l nehezebb. A fajta ekkor gyakorlatilag �jj�sz�letett. Ebben a folyamatban nagy szerepet j�tszott Colonel Glyn (Welterweight), Mrs. Adlam (Brendon), Mrs. Burton (Navigation) kennele, illetve Sylvia Scott sz�n�szn� �s Mrs. M. Simson. Mrs. Simson azt az elvet vallotta, hogy a nyilv�noss�g el�tt szerint nagy sikere lehetne a kicsi, de igazi bullterrier karakterrel rendelkez� kuty�knak. Egyr�szt a r�gi, t�rzsk�nyvileg nem regisztr�lt t�rpekuty�kb�l, m�sr�szt a kisebb n�v�s� standard bullterrierekkel kezdt�k el kialak�tani az  �j �llom�nyt. Semmi k�ts�g, hogy a minik fellend�l�se az Angol Kennel Klub �ltal id�nk�nt �jra �s �jra enged�lyezett "crossbreeding"-nek, azaz a miniat�r bullterrierek standard bullterrierekkel val� keresztez�s�nek k�sz�nhet�. F.C. Fairman 1904-b�l sz�rmaz� festm�nye kiv�l� eszk�zk�nt szolg�l,  hogy a fajta fejl�d�s�t �rz�keltess�k. A k�pen egy feh�r miniat�r bullterrier, az akkoriban igen ismert Tiny Mite l�that�. Ez a szuka a fajt�ra akkoriban jellemz� �n. almafejjel, kid�lled� szemekkel, ny�lmancsokkal �s gyenge fronttal rendelkezik. Hasonl�tsuk �ssze egy mai minivel...!

A fajta teny�szt�si probl�m�ja azonban kor�ntsem old�dott meg v�glegesen. A t�rpe fajt�kn�l ugyanis a t�rpe m�ret�rt felel�s g�n szoros �sszef�gg�sben van az almafej�s�g, a d�lledt szem, a gyenge front �s �s a k�nny� csontozat g�njeivel. Ezek a jellemz�k azonban, mondani sem kell, nem felelnek meg a fajta k�v�nalmainak. Igazi bullterrier-min�s�get csak a standard bullterrierekt�l nyerhetett a fajta, ezekkel a kersztez�sekkel p�rhuzamosan azonban elv�sz a t�rpe m�ret�rt felel�s g�n. A mai miniat�r almokban igen tipikus bullterreierek sz�letnek, de gyakran a m�ret�k is a standard bullterriereknek felel meg. A feln�tt miniat�r bullterrierek nagys�ga jelenleg igen elt�r�.

M�r 1930-ban is volt olyan v�lem�ny, mely szerint a crossbreeding nem jelenti a probl�ma v�gleges megold�s�t. Hogarth sz�rnyasok teny�szt�s�b�l vett p�ld�kra hivatkozva azt tan�csolja, hogy szisztematikus szelekci�val a standard bullterrier-vonalakb�l kellene a kis m�retet levezetni. Figyelemrem�lt� gondolat, hogy a n�met schnauzer-teny�szt�sre hivatkozik, aholis teljes m�rt�kben siker�lt h�rom m�retv�ltozatot egym�s mellett tiszt�n �s k�l�n�sen magas min�s�gben kiteny�szteni. �ppen a t�rpe schnauzer a bizony�t�k arra, hogy legal�bbis almafej�s�g �s rossz front n�lk�l is elk�pzelhet� a kis m�ret.

Raymond Oppenheimer, a modern bullterrier megteremt�je r�viddel hal�la el�tt �gy nyilatkozott e k�rd�ssel kapcsolatban Dr. Dieter Fleignek: "Gondolod, ha az elm�lt harminc �vben standard bullterrierek helyett miniket teny�sztettem volna, nem old�dtak volna meg ezek a probl�m�k"?

Ami a miniat�r bullterrier j�v�j�t illeti, t�ny, hogy igen kicsi a fajta g�n�llom�nya. Sem Angli�ban, sem a kontinens m�s orsz�gaiban nem sz�letik �vente 50-100 kuty�n�l t�bb. Elgondolkodtat�, hogy m�g 1994-ben Angli�ban 75, N�metorsz�gban 50, Sv�jcban pedig 10 k�ly�k sz�letett, az Egyes�lt �llamokban 168 k�ly�k l�tta meg a napvil�got. B�r nem szabad megfeledkezn�nk az orsz�g hatalmas m�reteir�l, nem mer�szs�g azt �ll�tani, hogy az USA napjainkban igen jelent�s szerepet j�tszik a fajta alakul�s�ban.

Magyar ki�ll�t�sokon elv�tve l�tni csak miniat�r bullterriert, alig n�h�ny p�ld�ny �l n�lunk. Aki ennek a k�l�nleges, kedves �s praktikus fajt�nak szeretn� szentelni mag�t, de nincs olyan helyzetben, hogy Angli�b�l vagy Amerik�b�l szerezzen be k�lyk�t, annak �rdemes N�metorsz�gba utaznia. Az ottani teny�szt�k kiv�l� kuty�kat import�ltak, �s angol szak�rt�k szerint is kiv�l� saj�t teny�szt�s� minikkel rendelkeznek, tal�n a legjobbakkal a kontinensen.