Egy k�nai angli�b�l

A mopsz

Eur�pa �s az �jvil�g egyik legn�pszer�bb fajt�ja, a mopsz az �si K�n�b�l sz�rmazik. A Londoni Zool�giai T�rsas�g �ll�sfoglal�sa szerint is a legr�gebbi kutyafajt�k k�z� tartozik.

R�vid pof�j� kuty�kr�l m�r id�sz�m�t�sunk el�tt hatsz�z �vvel k�sz�ltek feljegyz�sek; val�sz�n�leg ezek lehettek a mai mopszok �sei. A Tang dinasztia kor�b�l sz�rmaz� �r�sos eml�k szerint (kb. i.sz. 950) akkoriban nyolc fajt�t k�l�nb�ztettek meg; ezek egyike volt a lo-sze. Ezeknek a k�nai kuty�knak a k�lsej�t csup�n a korabeli �br�zol�sokb�l �t�lhetj�k meg, amelyek azonban m�s keleti alkot�sokhoz hasonl�an meglehet�sen stiliz�ltan jelen�tett�k meg a n�gyl�b�akat. A legf�bb fizikai k�vetelm�ny az volt, hogy a lo-sze olyan kicsi legyen, amennyire csak lehets�ges, r�vid sz�rrel �s ruganyos b�rrel rendelkezz�k. K�v�natos volt a kompakt test, a j� csontozat, a lapos arc �s a sz�gletes �llkapocs is. Sok kutya farka kurta volt, de kunkorod� vagy dupl�n csavart is el�fordult �s megengedett volt. A f�leknek egy korabeli �r� szerint akkor�nak kellett lenni�k, mint egy f�l aszalt s�rgabarack, �s n�mileg jobban oldalt t�z�ttnek, mint a pekingi �s m�s rokon fajt�k eset�ben.

A homlok�ra van �rva

K�na az 1500-as �vek v�g�n �s az 1600-as �vek elej�n kezdett kereskedni Portug�li�val, Spanyolorsz�ggal, Hollandi�val �s Angli�val. A keresked�k aj�nd�kba kapott kiskuty�kkal t�rtek haza keletr�l. Ekkor kezd�d�tt a mopsz t�pus� kuty�k n�pszer�s�ge Eur�p�ban. Az 1900-as �vekben jelent meg egy k�nyv a k�nai �s jap�n kuty�kr�l. A m� els�sorban Wang Hou Chun tapasztalataira alapult, aki 75 �ven kereszt�l szolg�lt a kuty�k mellett, �s vett r�szt teny�szt�s�kben a cs�sz�ri palot�ban. � is a lo-sze kifejez�st haszn�lta a mopsz t�pus� kuty�kra. Szerinte a mopsz �s a pekingi k�z�tti egyetlen k�l�nbs�g, hogy a mopsznak mindig r�vid sz�re �s nagyon ruganyos, ny�l�kony b�re volt. A r�vid sz�r miatt a mopsz homlok�n l�v� r�ncok sokkal szembet�n�bbek voltak, mint hossz�sz�r� rokon��, ez�rt nagyobb figyelmet is ford�tottak r�. A k�naiak az olyan r�ncokat szerett�k, amelyek a k�nai �r�sjelekre hasonl�tottak. A legjobban azt kedvelt�k, ha a kutya fej�n h�rom r�nc egy�tt a „herceg” sz�t adta ki. Sok keleti kuty�n nagy mennyis�g� feh�r sz�n volt, s�t n�melyik�k teljesen feh�r volt. Ezek a feh�r �s pinto t�pusok Eur�p�ban is megjelentek az 1800-as �vek v�g�n, �m ezeket a vonalakat hagyt�k elveszni, mert nem tartott�k tiszta mopsz t�pusnak.

Ment�angyal helyett ment�mopsz

Az els� mopszok Eur�p�n bel�l val�sz�n�leg Hollandi�ba �rkeztek, a h�res Dutch East India Company keresked� c�g r�v�n. A hollandok Mopshond-nak nevezt�k a kuty�csk�kat, ahogy napjainkban is. Egy anekdota szerint Or�niai Vilmos herceg (Hallgatag Vilmos, 1533–1584) �let�t Pompey nev� mopsza mentette meg: amikor �szrevete a mer�nyl�ket, ugat�s�val fell�rm�zta gazd�j�t. Sir Roger Williams „Action in the Low Countries” c�m� m�v�ben, 1618-ban publik�lta ezt a t�rt�netet. Az eset valamikor 1571 �s 1573 k�z�tt t�rt�nhetett, a holland–spanyol h�bor� alatt. A spanyolok rajta�t�ttek a hollandok t�bor�n. Or�niai Vilmos mopsza, miel�tt b�rki is �szrevette volna a hollandok k�z�l a t�mad�st, felkeltette alv� gazd�j�t, aki �gy megmenek�lt a spanyol fogs�gt�l. Pompey-t az eg�sz orsz�gban h�sk�nt tisztelt�k. A b�szke kis j�sz�g a holland or�niai uralkod�h�z szimb�lum�v� v�lt. Az uralkod� k�pm�sa, l�bain�l a mopsszal, kifaragva l�that� Vilmos s�rja felett a Delft katedr�lisban. Egy sz�zaddal Vilmos herceg kalandja ut�n d�dunok�ja, III. Vilmos �s II. M�ria 1688-as angliai tr�nral�p�s�r�l a csal�di kuty�k sem hi�nyozhattak: mindegyik narancssz�n� szalagot viselt nyaka k�r�l.

Egy fajta, t�bb n�v

A fajta eg�sz Eur�p�ban n�pszer�v� v�lt, Franciaorsz�gban Carlin n�ven, Spanyolorsz�gban mint Doguillo �s Turquet, Olaszorsz�gban Gaganlio Camuso-nak is nevezt�k. A camuso egy�bk�nt a nagyon r�vid pof�j� kuty�k �ltal�nos megjel�l�se. Egyes v�lem�nyek szerint a Pug a latin pugnus (�k�l) sz�b�l sz�rmazik, hiszen a mopsz pof�ja �k�lbe szor�tott k�zre hasonl�t. Olaszorsz�gban 1550 t�j�n j�tt l�tre a commedia dell’arte nev� n�pies sz�nj�t�k, amelyben a k�l�nb�z� cselekm�ny� darabokban is ugyanazon megszabott jellemt�pusok szerepeltek. A majom is ilyen k�telez� tartoz�k volt, s ezt a nehezen beszerezhet� kell�ket gyakran mopsz helyettes�tette. �vsz�zadok m�lt�n a holland mopsz-klub is a Commedia nevet vette fel. Az olasz sz�nj�t�k Arlecchino nev� szerepl�j�nek n�met megfelel�je Harlekin, francia v�ltozata pedig a Carlin. Ez a figura egy�bk�nt, ak�rcsak a mopsz, fekete �larcot visel a darabokban.

Angolul a „to mope” ige annyit tesz, unatkozni. Ez viszont az �letvid�m mopszra nem �ppen illik, tal�n csak olykor-olykor hatalmas vil�gf�jdalomr�l tan�skod� arckifejez�s�re utalhat r�. Ink�bb a holland „moppern” sz� �llhat k�zelebb az igazs�ghoz, mely mogorv�t, bossz�st jelent, hiszen a kutya arckifejez�se olykor rosszkedv�nek t�nik, b�r a val�s�gban �ppen ellenkez�leg, kifejezetten j�t�kos, vid�m �llatr�l van sz�.

Fekete mopszokr�l m�r az 1700-as �vekt�l tudunk, William Hogarth fest� r�v�n. A m�v�sz b�szke mopsztulajdonos volt, �s sok festm�ny�n �br�zolta kuty�it, �gy kiv�l� �br�zol�saink vannak arr�l, milyen volt a mopsz t�pusa 250 �vvel ezel�tt. Az 1800-as �vek elej�n m�r kezdett egys�gess� v�lni a fajta megjelen�se, a fawn, az izabella vagy a fekete sz�n volt gyakori. A mopszok fekete maszkja is olyan volt, mint napjainkban, s�t emiatt holland masztiffnak is h�vt�k a fajt�t, a j�val nagyobb masztiff maszkj�hoz val� hasonlatoss�g miatt.

K�naib�l angol fajta

K�nai sz�rmaz�sa ellen�re – sok keleti fajt�hoz hasonl�an – a mopsz�rt „felel�s”, fajtagazda orsz�g Nagy-Britannia. A fajta el�sz�r 1861-ben szerepelt ki�ll�t�son, Angli�ban. Az els�, 1871-es t�rzsk�ny 66 mopsz nev�t tartalmazza. Nagy-Britanni�ban a modern mopsz fejl�d�se alapvet�en k�t vonalra, a Willoughby-ra �s a Morrisonra alapul. El�bbit Lord Willoughby d’Eresby teny�sztette ki, �s a vonalra jellemz� sz�n „kormos” volt, mert fawn �s fekete sz�rsz�lak egyar�nt voltak a kuty�k bund�j�ban. Az �rnyalat angol lenevez�se „stone fawn” volt. A kuty�k feje szinte teljesen fekete volt, s�t fekete nyereg is volt a h�tukon. Test�k viszonylag v�kony volt, l�buk hossz�. A Willoughby vonal Mops �s Nell nev� kuty�ja m�g sok mai mopsz t�rzsk�nyv�ben megtal�lhat�. A Morrison-mopszok ezzel ellent�tben sz�p, telt apricot sz�n�ek voltak, nagyon kev�s fekete sz�rsz�llal, �s z�m�k testfel�p�t�ssel. Ez a vonal ink�bb jellemz� a mai, modern kuty�kra. 1860-ban k�t „tiszta” mopsz �rkezett K�n�b�l Angli�ba: Lamb �s Moss. �gy hasonl�tottak egym�sra, mint k�t toj�s. T�l�k sz�letett egy Click nev� kan, amely nagyon sokat fedezett, �s seg�tett elegy�teni a k�t fenti vonalat, kialak�tva a modern t�pust. Napjaink szinte mindegyik angol �s amerikai mopszot vissza lehet r� vezetni. Az angliai Pug Club 1883-ban alakult, �s hamarosan a standard is megsz�letett. A jelenleg �rv�nyben l�v� fajtale�r�s 1987-es keltez�s�. Eszerint a mopsz ide�lis s�lya 6,3-8,1 kilogramm, sz�ne ez�st, apricot, vil�gos fak� (fawn) vagy fekete.