PAPILLON

apr�cska arisztokrata

A papillon – ki gondoln� – a kontinent�lis t�rpesp�nielek csal�dj�ba tartozik. Hegyes orrocsk�j�t, apr� termet�t figyelve neh�z elhinni, hogy igen k�zeli rokona a t�mpe orr�, dombor� kopony�j� cavalier king charles sp�nielnek, s�t: a papillont tekinthetj�k a „kir�lyi” fajta k�zvetlen �s�nek.

Eg�szen pontosan k�t fajt�r�l kell besz�ln�nk: a fel�ll� f�lû „pillang�” papillonr�l �s a l�g� f�lû „�jjelilepk�r�l”, a phalene-r�l. A k�t v�ltozat csup�n f�l�ben k�l�nb�zik egym�st�l, m�gis, ez az apr�cska elt�r�s hatalmas n�pszerûs�get hozott a papillonnak, m�g a phalene csup�n �rny�k�letet �l mellette.

A legkor�bbi bizony�t�kok – r�gi fresk�k – szerint t�rpesp�nielek m�r a XIII. sz�zadban l�teztek, s�t gyakori kedvencei voltak az arisztokr�cia k�pvisel�inek. A firenzei Santa Croce bazilik�ban l�that�, Utols� �t�let c�mû h�res fresk�n is szerepel egy t�rpesp�niel, ak�rcsak a Medici csal�d szinte mindegyik �letk�p�n. Festm�nyek tan�s�ga szerint a feh�r-tarka sp�nielecsk�k 300 �ven kereszt�l voltak a francia kir�lyi udvar lak�i. A szerencs�tlen sors� Marie-Antoinette is szerette ezeket a kuty�kat, egyik kedvence m�g a b�rt�nbe is elk�s�rte, s�t – �ll�t�lag – m�g a veszt�helyre is mag�val vitte a kuty�t, b�r k�ts�ges, hogy a forradalm�rok toler�lt�k-e ezt a nagy �llatszeretetet, hiszen a francia forradalom az arisztokrat�khoz hasonl�an a t�rpesp�niel-�llom�nyra is igen k�rosan hatott. De visszat�rve a festm�nyekre, Tiziano, Rubens �s Murillo is sok-sok t�rpesp�nielt szerepeltetett, a rokok�ban pedig m�g skandin�v mester k�pein is felfedezni ezeket az apr�s�gokat. Ezeken a k�peken mindig l�g� f�lû kuty�kat l�tni, eg�szen 1700-ig, mikor Jacob Bogdani egyik csend�let�n egy �ll� f�lû p�ld�ny jelenik meg. Azt ma m�r persze nem tudjuk kider�teni, hogy ez a fel�ll� f�l v�letlen mut�ci�k�nt jelent meg vagy m�s fajt�k bevon�s�nak k�sz�nhet�. Egy biztos, ma m�r a papillon sokkal n�pszerûbb a phalene-n�l. Egy id�ben egy�bk�nt az �sszes kontinent�lis t�rpesp�niel h�tt�rbe szorult az angol cavalier king chaerles sp�niel m�g�tt, csak a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben kezdt�k francia �s belga kedvel�ik �jra n�pszerûs�teni.

A papillon kedves, ragaszkod� fajta, de kor�bban nem csup�n kellemes term�szete miatt tartottak r� ig�nyt: az�rt is voltak az el�kel� d�m�k �lland� k�s�r�, hogy elkapdoss�k az asszonyukon pattog� bolh�kat �s m�s �l�sk�d�ket.

A papillon a legapr�bb kutyafajt�k k�z� tartozik, a legkisebb p�ld�nyok s�lya csup�n m�sf�l kil�, de a nagyobbak is csak maximum 4 �s f�l kil�grammosak, az 5 kg m�r nem k�v�natos. Amilyen apr�, olyan �ntudatos fajta, temperamentumos, energikus, tele �letkedvvel. Nemcsak megkap�an s�rmos, de ismer�i szerint megd�bbent� bele�rz�k�pess�ggel rendelkezik, mintha csak olvasna gazd�ja gondolataiban… Hûs�ges, loj�lis t�pus, de idegenekkel szemben is bar�ts�gos. J�t�kos, alkalmazkod�, �gy t�bb kuty�val vagy m�s h�zi�llattal is k�nnyen egy�tt tarthat�. Intelligens, k�nnyen tanul, nemcsak a k�s�r�kutya-vizsg�t teheti le sikerrel, hanem az obedience feladataival is k�nnyen boldogul. Ezek ut�n mag�t�l �rtet�d�, hogy az agility-p�ly�n is kiv�l� versenyz�, mintha csak egy apr�cska, l�khajt�sos sz�rpamacsot l�tn�nk sz�guldani, olyan gyors.

Ausztri�ban a fajta k�pvisel�i t�bb Orsz�gos Bajnok c�met szereztek, pillanatnyilag is t�bb akt�v versenyz� papillon van az orsz�gban. Sv�dorsz�gban gombakeres�sre is haszn�lj�k, s�t a rend�rs�g is alkalmazza k�b�t�szeres kuty�nak. Kir�ndulni is nyugodtan magunkkal vihetj�k, t�r�kon is f�radhatatlan a papillon, amilyen kicsi, olyan kitart�: ugyanakkora t�vot k�pes teljes�teni, mint gazd�ja.

�pol�sa nem t�l bonyolult, hetente egyszer alaposan �t kell kef�lni, a f�lsz�rzetet h�romnaponta kif�s�lni, hogy ne filcesedjen. K�ly�kv�s�rl�s el�tt alaposan gondoljuk meg t�bb mint egy �vtizedre kihat� d�nt�s�nket, ugyanis a papillonn�l nem ritka a 16–17 �ves �letkor sem