A saluki

�r�mmel olvastam az „�zsia kuty�i” c. cikket mivel �zsi�ban, ill. Jap�nban �lem m�r idestova �letem nagyobbik fel�t. Viszont el sem tudom k�pzelni hogyan maradhatott ki a felsorol�sb�l az agarak legr�gebbi tagja, az „�s�k-�se”: a saluki. Magyar nev�n: perzsa ag�r vagy arab gazella kutya. Az arabok „Allah aj�nd�ka” mell�kn�vvel tisztelik. Mint tudjuk t�bb mint 5 ezer �ves �s�kre tekint vissza.

A saluki napjainkban egy elk�l�n�lt fajt�t jelent, holott a saluki tulajdonk�ppen egy csoport ami saluki complexnek nevezhet�. T�bb helyen t�bb t�pust emlegetnek ezen a n�ven, Oroszorsz�gt�l �szak-kelet Afrik�ig. A saluki t�pus� kuty�k embereml�kezet �ta ismertek. S�t a salukit mint farkas k�zvetlen lesz�rmazottj�t tartj�k sz�mon, amely megteremtette az emberis�g t�rt�net�ben a kutya-ember kapcsolat�t. A saluki �si eredet�t bizony�tj�k m�g a t�bb ezer �ves egyiptomi falfestm�nyek �s papiruszok is. Legend�k �s mitol�giai t�rt�netek f�z�dnek nev�hez.

�ltal�nos jellemz�se:

Sz�ne: sz�rke, feh�r, r�t h�rom sz�n� (fekete-feh�r-r�t)
M�rete: 58~71 cm kan, szuka j�val kisebb
S�lya: 20~25 kg kan, 14~22 kg szuka

K�tf�le v�ltozata elfogadott: hossz�sz�r� �s simasz�r�, mindk�t v�ltozatra jellemz� a sz�rzet selymes tapint�sa.
Megjelen�se: A test�n a sz�rzet r�vid �s sima, csak a f�l�t �s fark�nak k�tharmad�t bor�tja hossz� d�s sz�rzet. A v�gtagok h�ts� �l�n a sz�r z�szl�t alkothat.
Feje: keskeny hossz� r�vid sz�rrel bor�tott.
Orrt�kre: barna vagy fekete.
Szeme: nagy, ov�lis sohasem d�lledt.
F�le: mozg�kony hossz�, a feje mellett lel�g.
Fogai: nagyok, oll�san z�r�dnak.
Nyaka: izmos hajl�kony, eleg�nsan hossz�.
Mells� v�gtagjai: egyenesek �s igen szik�rak.
H�ts� v�gtagjai: p�rhuzamos �ll�s�ak.
H�ta: r�vid, sz�les
�gy�ka: hossz�
Fara: enyh�n csapott, ki�ll� farcsontok
Farka: hossz� lel�g�, enyh�n kunkorod�.
Mancsa: kiss� megny�lt, hossz� �jakkal.
Viselked�se: gazd�j�hoz ragaszkod�, de nem h�zelg�. Idegenekkel szemben bizalmatlan, elutas�t�. V�gtelen�l �ber, de nem ugat f�l�slegesen. Sokan k�z�l�k az afg�n ag�rral ellent�tben nem b�rja a mag�nyt. Ennek dac�ra h�v�sra nem mindig reag�l.
Tart�sa: a fent eml�tettek miatt abszol�t nem tan�csos a p�r�zt szabadban lekapcsolni r�la, mert kisz�m�thatatlan, hogy hov� rohan �s mikor ker�l vissza. V�gtelen�l nagy a mozg�sig�nye, amit term�szetesen beker�tett ter�leten is kit tud el�g�teni, de vigy�zni kell a ker�t�s magass�g�val is mert k�nnyed�n �tugrik 160 cm-t. (Ez a tapasztalatom, mert engem t�bbsz�r �tugrott.) Sivatagi eredet�kh�z h�ven �ltal�ban ut�lj�k a vizet, es�s id�ben lehet�leg „es�k�peny”-ben s�t�ltassuk! Sem a t�lzott f�rdet�s sem az �sztat�s nem aj�nlott, mivel ha sokszor fel�ztatjuk a sz�r�t, k�nnyen kap ekc�m�t �s egy�b b�rbetegs�geket. A legenyh�bb jelens�g, hogy �lland�an korp�s, ha hetenk�nt f�rdetik. A sz�raz meleget �s hideget j�l t�ri, de ne s�t�ltassuk �tforr�sodott k�ves �ton!

Az a v�lem�nyem, hogy nem el�g „csak szeretni” kuty�inkat! Meg kell tanulnunk az �ltalunk tartott kutya fajt�j�r�l nemcsak a k�ls� jellemz�ket, hanem a bels� tulajdons�gaikat is. Ha mindenki ismern� a saj�t kuty�ja „haszn�lati utas�t�s�t”, sokkal t�bb boldog kutya �s kutya tulajdonos volna!

Az agarasok �ltal�ban arra a sorsra jutnak, hogy mire �szbekapnak 3, 4, 5 p�ld�ny van egy tulajdonos keze alatt. �n sem vagyok kiv�tel, h�rom afg�n �s egy saluki foszt meg minden szabadid�mt�l. Evvel magyar�zhat�, hogy mi itt Jap�nban jobban �sszetartunk, mint a t�bbi kuty�sok.

�prilis 25-�n volt az F.C.I. Saluki klubki�ll�t�sa (Tokyo Minami Saluki’s Family Club), amire 71 salukit neveztek be �s m�g vagy 30 p�ld�ny „vend�g” jelent meg. A ki�ll�t�s �rdekess�gei k�z� tartozik, hogy el�sz�r a minta kuty�t vezetik fel, aminek nem csak az a felt�tele, hogy t�bbsz�r�s gy�ztes legyen, hanem az is, hogy gy�ztes lesz�rmazottjai legyenek. Annyira hib�tlannak kell lennie, hogy a b�r�l�s felt�teleit rajta kereszt�l mutatj�k be.