H�feh�r gy�ny�r�s�g

A szamoj�d az azonos nev� finnugor t�rzs nev�t viseli, mely eredetileg Szib�ria nyugati r�sz�n �lt. Ez az �si n�p a vad�szat �s hal�szat mellett els�sorban r�nszarvasteny�szt�ssel foglalkozott, kuty�ikat h�z- illetve s�tor�rz�sre �s csordaterel�sre haszn�lt�k, de ezek a m�r akkor is tetszet�s k�llem� ebek a vad�szatban �s a sz�nh�z�sban is h�s�gesen �s szorgalmasan seg�tett�k gazd�ikat. A modern, eur�pai kinol�gia vil�ga az 1890-es �vekben kezdett foglalkozni a fajt�val, miut�n az angol Kilbourne Scott 1889-ben Arhangelszkb�l mag�val hozott n�h�ny szamoj�d kuty�t. Scott h�rom h�napot t�lt�tt ebben az �vben a nom�d szamoj�dek k�z�tt. Az els�, �ltala import�lt barna (!) kan k�ly�k neve Sabarka volt, k�s�bb az Ur�l nyugati r�sz�r�l hozott mag�val egy kr�msz�n� szuk�t, akit Whitey Petchor�nak nevezett el. Szib�ri�b�l m�g egy h�feh�r kant is szerzett, �t Mustinak h�vt�k. Az �szaki exped�ci�k 1870 �s 1912 k�z�tt figyeltek fel igaz�n a szamoj�dek kuty�ira. K�s�bb m�r szinte lehetetlen volt elk�pzelni a sarki kutat�sokat a sz�nh�z� szamoj�d kuty�k seg�ts�ge n�lk�l. A h�res sarkkutat�, Nansen is haszn�lta �ket 1893 �s 1896 k�z�tt.

A Scott h�zasp�r 1896 k�r�l kezdte teny�szteni a magukkal hozott kuty�kat, �s sz�p, egys�ges t�pust alak�tottak ki. A m�r Eur�p�ban sz�letett almokban t�bb tarka �s fekete k�ly�k is sz�letett, de �ket nem teny�sztett�k tov�bb; a tiszta h�feh�r sz�n jobban tetszett a fajta korabeli kedvel�inek. A kontinensre Angli�b�l �rkeztek az els� szamoj�dek. VIII. Edv�rd feles�ge, Alexandra kir�lyn� is nagy rajong�ja volt a fajt�nak, a t�le sz�rmaz� kuty�k t�bb angol �s amerikai kennel kuty�inak t�rzsk�nyv�n szerepelnek. A vil�gh�bor�k e kutyafajta �llom�ny�t is alaposan lecs�kkentett�k, r�ad�sul az 1950-es �vekben n�h�ny teny�szt� feh�r nagyspiccel keresztezett szamoj�deket.

Az Egyes�lt �llamokban a legt�bb szamoj�d vonal a sarki exped�ci�k kuty�ira vezethet� vissza, b�r a jelenlegi kuty�k t�bbs�g�kben az els� vil�gh�bor� ut�n �rkezett egyedekt�l sz�rmaznak. Az els� szamoj�det, egy orosz import kuty�t (Moustan of Argenteau), 1906-ban regisztr�lta az American Kennel Club. Az els� amerikai fajtaklubot 1923-ban alap�tott�k.

A szamoj�d volt az els�, hivatalosan elismert sz�nh�z� kutyafajta. Az els� fajtale�r�st Angli�ban fogalmazt�k 1909-ben, �s a szamoj�d haszn�lati c�ljak�nt a sz�nh�z�st adt�k meg. 1997 �ta a standard sz�nh�z�- �s t�rsas�gi kutyak�nt nevezi meg a fajt�t, hiszen kellemes term�szete, tetszet�s k�lleme, mosolyg�s arckifejez�se miatt egyre t�bben „csup�n" kedvenck�nt tartj�k.

A kanok ide�lis marmagass�ga 57, a szuk�k� 53 centim�ter. A standard 3 cm elt�r�st enged�lyez felfel� �s lefel� egyar�nt