SCHAPENDOES
2006.07.19. 14:47
Megmentett mlt
SCHAPENDOES
A XIX. szzad vgn Eurpa minden tjn, ahol birkatenysztssel foglalkoztak, ott dolgozott a nyjak mellett egy kzpnagy, knynyed felptsû, durvaszrû psztorkutya; sok helytt birkspudlinak, vagy egyszerûen birkakutynak hvtk. Kisebb-nagyobb klnbsgek ugyan vidkenknt kialakulhattak, de mieltt egy-egy nll fajta kikristlyosodhatott volna, szmtalan tpus egyszerûen eltûnt megfelel munka, feladat hinyban. Az agrrkultra vltozsval, a hatalmas birkanyjak megszûntvel a XX. szzad elejn mr Hollandiban sem volt klnsebb igny psztorkutykra. Ha nhny elktelezett kutyabart nem gyûjti ssze utols pillanatban Drenthe tartomny megmaradt psztorkutyit, sok ms eurpai tpussal egytt a schapendoes sem marad fenn.
A j psztorkutyt, a Canis Pastoralis-t mr a kora-kzpkorban is nagyra becsltk. Egy ilyen kutya meglse magas pnzbntetst vont maga utn. Korabeli elrsokbl kitûnik, hogy a psztorok kutyit igen veszlyes llatoknak tartottk, gazdik csak medve- vagy farkasldzskor oldhattk el lncaikrl. Ebbl is ltszik, hogy akkor mg a mai rtelemben vett terelsre nem volt olyan nagy igny a hatalmas s sszefgg legelk miatt, hanem inkbb a psztort s nyjt idegen tmadsoktl megvdeni kpes kutykra volt szksg. A kuvasz, a pireneusi masztiff vagy a sarplaninac az ilyen kutyk emlkt rzi. A medve s a farkas rszleges kihalsval, eltûnsvel, msrszt a mezgazdasg, a kultra fejldsvel ezek a kutyk idvel munkanlkliv vltak. A psztoroknak kisebb, fordulkonyabb, knnyen kpezhet kutykra volt szksgk, melyeknek a ma is ismert psztorkutya-tulajdonsgokkal kellett rendelkeznik.
Max v. Stephanitz, a nmet juhszkutya megteremtje rja, hogy szzadunk elejn Nmetorszgban igen elterjedt volt egy durva, olykor gndr szrû psztorkutya-tpus, de ez a megllapts igaz volt Lengyelorszgra is, br a kutyk marmagassga nyugat fel haladva egyre cskkent. Hollandia Drenthe tartomnynak s Veluwe szaki rsznek psztorai is sidktl kezdve hasznltak egy kicsi, durvaszrû kutyt, melyet nagyra becsltek fradhatatlan munkakedve s kivl intelligencija miatt. Kinzetben azonban nem volt semmi klns, gy a festk inkbb a tarka koikerhondot rktettk meg tjkpeiken. Egyedl Conredijn Cunaeus (1825–1895) festmnyeirl derl ki, hogy a XIX. szzadban Hollandiban tartottak egy nem tl nagy, knnyû felptsû, hossz szrû juhszkutyt is.
P.M.C. Toepoel s H. Jungeling a msodik vilghbor elejn kezdtek tsgykeres kutyafajtk utn kutatni Drenthe tartomnyban, ahol az regek mg emlkeztek egy psztorkutyra, melyet arrafel „herdersdoes”-nak, „siepenhond”-nak, „schapendoes”-nak vagy „olde grise”-nek neveztek. A „schapendoes”-t sz szerint birkakutynak lehetne fordtani. rdekes tudni, hogy a „does” szt ma mr nem ltezik; korbban – ellenttben az inkbb fajtatiszta kutyt jell „hond” szval – munka-, paraszt- vagy utcakutyt jelentett. A Toepoel ltal felkutatott kutyk drenthei killtsokon „hazai juhszkutyk”, „holland juhszkutyk” vagy „birkapudlik” elnevezs alatt szerepeltek, elszr 1942-ben, az Amsterdam Winneren mutattk be ket schapendoes nven, de mg csak el nem ismert fajtaknt. 1945-ben megszletett a fajta-standard, 1947-ben megalaptottk az nll fajtaegyesletet s 1952–53-ban ideiglenes regisztert nyitottak a holland trzsknyvben a fajta szmra. Az FCI hivatalosan 1971-ben fogadta el nll fajtaknt a schapendoest. A holland klub 1972-es killtsn mr 82 kutya jelent meg. Napjainkban vente kb. 250 klyk szletik Hollandiban. Magyarorszgon 1998-ban, Nmetorszgban 1986-ban szletett az els alom, melynek anyja nem holland, hanem egy Svjcbl importlt szuka volt.
Elvtve azrt napjainkban is hasznljk a schapendoes-t birkanyjak terelsre Hollandiban. Mivel a nyjakat nyugodt, mindentl tvolfekv terleteken legeltetik, a kutynak kitartnak, fordulkonynak, gyorsnak kell lennie. Nemcsak j ugrkpessg, de intelligencia s nll cselekvkszsg is szksges. Testben s llekben egyarnt igazi psztorkutynak kell lennie. A birkkkal szemben bizonyos mrtkû harapsi kedvvel is kivvja a kell tiszteletet. Ez a „fogs” nem sebzi meg az llatot, csupn egy ers csps, mely a szkevnyt a nyjhoz val visszatrsre sztnzi. Testrszek szerint megklnbztetnk nyakfogst s combfogst. Fktelen jkedvben jtk kzben gazdjval szemben is alkalmazhat „terelsi fogsokat”, mikor teljes testvel nekiszalad az embernek s bokjba csp.
Nagyon ersen ktdik az emberhez, megprbl mindig a kzelben lenni, ezrt kennelben tartani nem szabad! lnk, de nem ideges kutya. Figyelmes, vidm, klnsen intelligens. Mindig ksz a jtkra, kellemes csaldi kutya, de mivel nem is olyan rgen, pr genercival ezeltt aktv munkakutya volt, tallni kell neki valami rtelmes elfoglaltsgot. Napi hrom sta a hz krl sem szellemi, sem fizikai ignyeit nem elgti ki, de egy kert sem helyettestheti a kutyval val foglalkozst. Igen megfelel sport szmra az agility, de mentkutynak is kivl lehet. (A trkorszgi fldrengsek sorn mr bevetettek egy nmet tulajdon schapendoes-t.) Mivel nem tl szenvedlyes vadsz, megfelel nevels mellett nyugodtan lehet prz nlkl futtatni, nem fog kiszaladni a vilgbl. Idelis ksr biciklizshez vagy kocogshoz. Ks regkorig – vrhat lettartama 12–15 v – megrzi munkakedvt s jtkossgt. Hatalmas intelligencijnak s nllsgnak ksznheten nevelse csupn szeretetteljes kvetkezetessget ignyel, kezd kutysoknak is ajnlhat.
A durva bnsmd, a katons parancsvgrehajts nem a schapendoes vilga. Egyszerûen csak szeretni kell, hiszen szocilis rzke is ers, gyerekekkel szemben is megbzhat. Szrzetnek polsa sem bonyolult, elg egy-kt hetente tkeflni. Ami a sznt illeti, a standard minden varicit engedlyez, de a stt kkes-szrke s a fekete rnyalatait rszesti elnyben. A szukk marmagassga 40–47 cm, a kanok 43–50 cm magasak.
|