B�tor, t�rpe munkakutya A SCHIPPERKE

T�rt�nete

     Belgiumban 1888-ban alap�tott�k a Kir�lyi Schipperke Klubot, aminek a jelmondata a k�vetkez� volt: belga fajta vagyok, kicsi, er�s, hûs�ges, ravasz �s b�tor. Ekkor sz�letett meg ennek a nagyon r�gi, 3–9 kg k�r�li t�rpe juh�szkutya fajt�nak a le�r�sa is. Ezzel kiv�lasztott�k azt a k�vetend� t�pust az �sszetoborzott hasonl� kuty�k k�z�l, amire a tov�bbteny�szt�skor t�rekedni kell. A legfontosabb morfol�giai jellemz�i azonban m�r r�g�ta v�ltozatlanok, hiszen a Schipperke egy kicsiny�tett form�ja egy canis lupusnak, a leg�sibb farkas szerû kuty�nak. Ig�nytelen, nem egy mesters�gesen „gy�rtott” v�ltozat, �gy n�lk�l�zi az ember akarata �s fant�zi�ja �ltal kital�lt term�szetellenes tulajdons�gokat. Csup�n kicsis�ge – amit fokozatos kiv�laszt�ssal �rtek el – az egyetlen k�ls� jegy, ami a l�trehoz�s�ban tudatos teny�szt�sr�l tan�skodik.
     M�ret�nek v�ltoz�sa sor�n testar�nyai nem v�ltoztak sz�mottev�en a hozz� igen k�zeli rokons�gban l�v� t�bbi belga juh�szkuty�hoz k�pest. A nagyobb, 7–8 kg-os egyedek, ezeknek a nagyobb belga juh�szkuty�knak a majdnem teljesen pontos kicsiny�tett m�sai, meg�rizve karakter�kben a juh�szkuty�k b�tors�g�t, okoss�g�t �s egyed�l�ll� tan�that�s�g�t. Ez�rt szokt�k �ket „t�rpe groenendaelnek” nevezni, ami persze nem teljesen helyt�ll�. B�r mindkett� k�z�s �st�l sz�rmazik, a „Leuv�naar”-t�l, ami egy t�bbnyire fekete, k�z�pm�retû kutya volt.
     A „Leuv�naar” szelekt�l�sakor a nagyobb kuty�kat k�ldt�k a legel�kre a ny�jat �rizni, ezek voltak a mostani belga juh�szok �sei. A legkisebbeket pedig kiv�lasztott�k, hogy megfogja a patk�nyokat az ist�ll�kban, illetve a lak�h�z k�r�li udvaron, �s egyben jelezzen, ha idegen k�zeledik. Sz�rmaz�s�ra utal m�g neve is, hiszen „Schipperke” sz� „kis juh�szt” jelent Louvain k�rny�ki dialektus szerint.
     Arr�l, hogy a farok n�lk�li v�ltozat mi�rt terjedt el, m�r csak legend�k sz�lnak. Az egyik t�rt�net szerint, mivel Belgiumban sokan �ltek �s k�zlekedtek haj�n, sok haj�s tartott Schipperk�t t�rsas�gnak �s r�gcs�l�irt�nak egyar�nt. A cs�nak fed�lzet�n azonban kicsi a hely, farok n�lk�l nem borogatnak fel mindent.
     K�ts�g k�v�l ezek a kis kutyusok sokkal kellemesebb benyom�st tesznek farok n�lk�l, m�sok is k�vetni kezdt�k a divatot. Ma m�r lehet tal�lkozni mind farok n�lk�li, mind farokkal rendelkez� egyedekkel, �ltal�ban a sz�rmaz�si orsz�gt�l f�gg�en. Napjainkban, az anyaorsz�gban Belgiumban, Franciaorsz�gban �s USA-ban terjedtek el igaz�n a Schipperk�k, �s itt m�g kiz�r�lag farok n�lk�l teny�sztik �ket.

Viselked�s.

     Arra a k�rd�sre, hogy mire is val� ez a cs�pp kis j�sz�g, magyar�zatot ad a standard hivatalos sz�veg�nek els� r�sze:
     „Kiv�l� �s hûs�ges kis �rkutya, nem ismerkedik idegenekkel. Mozg�kony, f�rge, f�radhatatlan, folyamatosan a k�rnyezet�vel foglalkozik, a gazdi �ltal r�b�zott t�rgyakat elsz�ntan �rzi, nagyon gyeng�d a gyerekekkel, alkalmazkodik a h�z k�r�li �lethez, mindig tudni akarja, hogy mi zajlik egy ajt� m�g�tt, el�rulja �rzelmeit csahol�s�val �s s�r�ny�nek felborzol�s�val. Keresi a lovak t�rsas�g�t. Vad�szik a vakondokra, �s m�s r�gcs�l�kra. Haszn�lhat� vad�szatra, jelzi az �regi nyulak �ltal lakott �regeket, �ld�zi �ket, �s felhajtja a mezei nyulakat a sûrûben.”
     Vagyis a vil�gon a legt�bb funkci�t bet�lteni k�pes eb, egyed�l sz�nh�z�sra alkalmatlan. Hiszen �rkutya, t�rsas�gi kutya, vad�szkutya, kotor�k eb, juh�szkutya �s amit m�g ki lehet tal�lni. Persze nem vonom k�ts�gbe a le�rtakat, �s t�nyleg sok c�lra alkalmasak a Schipperk�k, de az�rt gondoljunk bele, hogy a 3 kg-os j�sz�g hogyan v�di meg �rt�keinket egy elsz�nt bet�r�t�l. Tapasztaltam m�r, hogy megpr�b�lta, de csup�n a kuty�khoz nem �rt� betolakod�t riaszthatja el. Az idegent nagy csahol�ssal k�zel�tik meg, majd farok hi�ny�ban heves t�rzscs�v�l�ssal �s fen�k risz�l�ssal, majd egy gyors �lbe ugr�ssal pr�b�lj�k megh�d�tani.
     Ezen a ponton az �lebi funkci� er�sebb, mint az �rz�-v�d�, �s a teny�szt�si c�l is ez. Napjainkban a szocializ�lt kuty�kra egyre nagyobb az ig�ny, �s ezen a t�ren a Schipperk�k j�l meg�llj�k a hely�ket. Nem jellemz� r�juk a t�rpe kuty�k f�lelemb�l ad�d� agresszivit�sa, ink�bb magabiztosan fordulnak az emberhez �s a t�bbi kutya fel�.
     Mint kotor�k ebek igaz�n hat�sosak, egy mezei s�ta ut�n hol egy �rg�vel, hol eg�rrel a sz�jukban t�rnek vissza. T�len a nagy h�ban csak a n�gy l�bon sz�kken� fekete gomb�cot lehet l�tni, amint el-el s�llyedve k�veti az �rg�k nyom�t. Szagl�sa �s hall�sa kiv�l�, �s el�g kitart� ahhoz, hogy a vad�szatn�l is meg�llja a hely�t. A fel�p�t�se is ide�lis erre a munk�ra, hiszen sz�re �ntisztul�, nem ig�nyel gondoz�st, nem ereszti �t a vizet, �s r�vid ott, ahol koszol�dhatna.
     Napjainkban adotts�gai r�v�n legink�bb az agility rajong�k k�z�tt egyre n�pszerûbb. �pp oly �gyesek �k a mini kuty�k k�z�tt, mint nagyobb testv�reik, a belga juh�szok a maxik k�z�tt. Hiszen minden�k megvan a sikerhez, apport k�szs�g, intelligencia, a gazdinak megfelelni akar�s, �s mindehhez olyan rug�l�bak, amivel a maxi m�retû akad�lyokat is k�nnyed�n �tugorj�k. Legink�bb a gyerekekkel alkotnak sikeres p�rost.
     Hogy mi�rt vannak m�gis ilyen kevesen a vil�gon, arra nem igaz�n van magyar�zat. B�r keveset ellenek, de a sz�l�ssel �s az alom felnevel�s�vel nincs gond. Igen hossz� �letûek, 15–18 �vig is el�lnek, a 14 �ves kanok m�g fedez� k�pesek, �s csup�n p�r �sz sz�l az �lluk alatt jelzi korukat. Nem igaz�n tartoznak a t�rsas�gi kuty�k k�z�, hiszen ahhoz t�ls�gosan hasonl�tanak a nagy kuty�hoz k�lalakra �s term�szetre egyar�nt, nem kell �ket sem f�r�szteni, sem ny�rni, m�g f�s�lni is csak igen ritk�n, nem l�g sem a f�l�k, sem a sz�r�k a f�ldig, �s t�l f�rg�k ahhoz, hogy eg�sz nap �lben legyenek. A kutyaki�ll�t�sokon sem kapnak el�g figyelmet, hisz ellent�tben a groenendaelekkel, �ket az egyes fajtacsoportban alig veszi �szre a b�r� a sok nagy, sz�r�s juh�szkutya k�z�tt. Teny�szt�s�kkel is �ltal�ban a belga juh�szkuty�kat teny�szt�k foglalkoznak, hiszen aki egyszer belga juh�szt tartott, az nehezen t�r �t m�s fajt�ra, �s �k a Schipperk�kben sem csal�dnak. Ez�rt azoknak aj�nljuk ezt a fajt�t, akik szeretik az �letvid�m munkakuty�kat, kedv�k van b�rmilyen kutyasporthoz, �s vagy a lak�sba, vagy t�bbi kutya mell� nem k�v�nnak nagyobb ebet hazavinni.

K�ls� megjelen�s.

     Ez a kicsi, teljesen fekete �rd�g, 3–9 kg k�z�tti, r�vid �s z�m�k t�rzzsel rendelkezik, de sohasem lehet neh�zkes �sszhat�s�ban. A feje a r�k��hoz hasonl�t, a homloka el�g sz�les, a szeme fel� keskenyedik, enyh�n dombor�. Pof�ja ny�jtott, stopja kifejezett. S�t�tbarna, m�lyen �l�, ov�lis szemei �l�nkek �s sz�r�sak, �s jellegzetes Schipperke tekintetet k�lcs�n�znek az �llatnak, ami nagyon figyelmes, �rtelmes �s egyben k�rd� is. Er�s f�lei fel�ll�k, kicsik, h�romsz�g alak�ak, magasan tûz�ttek, �s rendk�v�l mozg�konyak. Mellkasa m�ly �s sz�les, h�ta egyenes, fara sz�les �s lapos, a farok hi�nya miatt g�mb�lyû. Finom csont� mells� l�bai egyenesek, �s a test alatt �llnak, m�g h�tuls� l�ba vastag, hossz�, nagyon izmos, a t�rdhajlat k�zel van a f�ldh�z, ami nagyban seg�ti a m�ret�hez k�pest igen magas ugr�sokn�l. Sz�re t�m�r, tart�sa van, egyenes sz�l� �s el�ll�, �sszhat�s�ban egy sz�r�s kuty�t kell mutasson. Ezt f�leg annak k�sz�nheti, hogy a test egyes r�szein a t�bbi r�szhez k�pest hosszabb sz�r tal�lhat�, els�sorban az er�s, el�re �ll� nyak k�r�l, a f�l k�ls� sz�l�t�l kezdve s�r�nyt �s mell�nyt alkotva, amit�l egy�rtelmû gall�r alakul ki, ahol a hosszabb sz�rsz�lak a testen l�v� r�videbbekre hajlanak. Szint�n hosszabb sz�r tal�lhat� a combok k�z�tt, ami t�rdnadr�got form�l �s minek a sz�rv�gei befel� hajlanak. Ett�l v�lik a kiskutya h�ts� r�sze teljesen goly�szerûv�.
     A Schipperk�t kor�bban h�rom m�ret szerint differenci�lt�k, de el�bb a mini kateg�ri�t, majd a tov�bbi oszt�lyoz�st sz�ntett�k meg. Ennek oka az volt, hogy a tov�bbi m�retcs�kken�st megakad�lyozz�k, ami m�s fajokkal t�rt�n� keresztez�shez vezetett volna. �gy a k�z�pm�retû, 6 kg k�r�li egyedeket prefer�lj�k a ki�ll�t�sokon, b�r ritk�bbak �s �rt�kesebbek a kis m�retûek. A mai napig elk�l�n�thet� a teny�szt�k azon csoportja, akik a „kis” �s akik a „nagy “ kutyusokat teny�sztik, b�r egy almon bel�l is lehet elt�r� m�retû ut�d. Vannak akik „kis groenendaeleket” k�v�nnak l�trehozni, kecses fejform�val, illetve akik szerint a Schipperke ett�l elt�r�, sokkal z�m�kebb �s er�sebb, karakteresebb fejjel kell hogy rendelkezzen. Az egyes orsz�gokban is m�s �s m�s a teny�szt�s ir�nyelve: Amerik�ban a z�m�kebb, nagyon sz�r�s egyedeket, Angli�ban a k�l�nb�z� m�s sz�nû, pl. drapp, feh�r �s sz�rke sz�nûeket, Franciaorsz�gban az eleg�ns alkat�akat tartj�k k�vetend�nek. Mi m�g ragaszkodunk az anyaorsz�g �ltal kiadott standardhez, �s rem�lj�k, hogy ez a pici kutyus haz�nkban is n�pszerû lesz. A magyarorsz�gi �llom�ny m�g csak k�t import kuty�b�l �ll, �s a szomsz�dos orsz�gokban is csak n�h�nyan vannak, de m�r megsz�letett az els� hazai alom.
     Rem�lj�k, hogy egyre t�bben kapnak kedvet a tart�sukhoz �s sokan megkedvelik �ket, hiszen igaz�n meg�rdemlik!