Buddha test�re Shih-tzu

A shih-tzu kistermetû, kb. 26 cm marmagass�g� kutya, m�gis egy n�la j�val hatalmasabb �llat, az oroszl�n megtestes�t�je volt a tibeti �s k�nai kult�r�ban. B�r k�nai fajt�r�l van sz�, a shih-tzu tibeti eredetû. Korai tibeti feljegyz�sek eml�tenek egy kistermetû h�zikuty�t, mely �ppolyan vastag bund�j�, mint a tibeti masztiff, de sokkal jobb hall�sa r�v�n az � feladata volt vesz�ly eset�n riasztani termetesebb t�rsait. A legenda szerint Buddh�t apr� termetû kuty�k k�s�rt�k, melyek baj eset�n hatalmas oroszl�nokk� v�ltoztak. Az oroszl�n sz�mos kult�r�ban a b�tors�g, az er� �s hatalom jelk�pe. A tibeti lobog�n is l�that� oroszl�n, a dalai l�ma tr�nus�t pedig nyolc oroszl�n hordozza. Persze praktikusabb volt �gynevezett oroszl�nkuty�kat tartani mint igazi oroszl�nokat.

Sok �r�sos utal�s, k�pz�mûv�szeti eml�k maradt fenn apr� �zsiai t�rpekuty�kr�l. Egy i.e. 500-ban keletkezett k�nyv kurta pof�csk�j� ebeket eml�t, melyeket a h�lgyek magukkal visznek, ha kikocsiznak, illetve sz�ba ker�l egy m�sik kicsi kutya is, mely rendszerint az asztal alatt tart�zkodik. K�n�ban pedig igencsak alacsonyak voltak az asztalok! M�r i.e. 960-b�l sz�rmazik az a tud�s�t�s, mely szerint egy t�rkm�n fejedelem k�t 19 cm marmagass�g� t�rpekuty�t k�ld�tt Kou-cu cs�sz�rnak. Ezekre az apr� j�sz�gokra gyakran haszn�lt�k az oroszl�nkutya megnevez�st, ami azonban nem teljesen fajt�t jel�lt, hanem ink�bb a kuty�k d�s, bozontos, oroszl�ns�r�ny-szerû sz�rzet�re vonatkozott. Tal�n a tibeti terrier, a shih-tzu, a pekingi palotakutya �s lhasa-apso k�z�s �se volt ez a kis oroszl�nkutya, vagy csak egyszerûen ezen fajt�kra vonatkoz� gyûjt�fogalomnak kell tekinteni a kifejez�st. Mindenesetre Eur�p�ba ezekr�l az apr�, aranysz�nû kuty�kr�l Marco Polo hozott h�rt el�sz�r, aki 1271-ben �tutazott K�z�p-�zsi�n, eljutva eg�szen Pekingig.

Angli�ba 1930-ban �rkeztek olyan kuty�k, melyeket kezdetben ugyan lhasa aps�nak tartottak, azokt�l m�gis egy�rtelmûen k�l�nb�ztek, els�sorban fejform�juk �s sz�rzet�k tekintet�ben. Sokan „k�nai apso ebeknek” h�vt�k �ket, �s nem is volt olyan helytelen ez a megnevez�s, hiszen maguk a k�naiak is gyakran „Tibetb�l idevet�d�tteknek” h�vt�k ezeket a t�rpekuty�kat. Mivel a buddhista �dvtan tiltotta a kuty�k �ruk�nt val� kezel�s�t �s a vel�k val� kereskedelmet, �gy a tibeti t�rpekuty�k mint aj�nd�kok ker�lhettek K�n�ba, hiszen a dalai l�ma is 1653-as l�togat�sa sor�n egy oroszl�nykuty�t aj�nd�kozott a k�nai cs�sz�rnak.

A Ming dinasztia alatt a shih-tzu n�pszerû h�zi�llat volt, az uralkod�csal�d kedvence. A kuty�k teny�szt�s�vel kiv�lasztott udvari eunuchokat b�ztak, akik egym�ssal versengve pr�b�ltak olyan p�ld�nyokat l�trehozni, melyek elnyerik a cs�sz�r tetsz�s�t. A kiv�lasztott egyedeket lefestett�k, f�gg�ny�kre, drap�ri�kra vagy falisz�nyegekre ker�lt a k�pm�suk. Mag�nh�zakba csak olyan kuty�k ker�lhettek, melyek nem feleltek meg az eunuchok szigor� m�rc�j�nek.

A kicsiny, de ann�l nagyobb sz�rzetû j�sz�gokat krizant�m-arc� kuty�nak is h�vt�k, mert az arcorri r�szen, az orr t�v�n�l minden ir�nyban n� a sz�r. Sajnos az els� vil�gh�bor�, a jap�n megsz�ll�s �s a kommunista forradalom hat�s�ra szinte teljesen megszûntek a k�nai teny�szetek. A Peking Kennel Club 1934-ben alakult meg, s 1938-ban sz�vegezt�k meg a hivatalos fajtale�r�st, egy orosz menek�lt, Madame de Breuil seg�ts�g�vel.

Angli�ba 1930-ban �rkeztek az els� p�ld�nyok, Miss Madelaine Hutchins �s Mrs. Douglas Brownrigg’s v�s�rolt n�h�ny kuty�t K�n�ban. Ezekkel az egyedekkel kezd�d�tt a teny�szt�s Angli�ban. El�sz�r apso n�ven regisztr�lt�k �ket, eg�szen addig, m�g a Kennel Club k�t k�l�n�ll� fajt�nak hat�rozta meg a lhasa aps�t �s a shih-tzut. 1933-ban mutatkozott be az els� shih-tzu angol ki�ll�t�son. Eredeti, l�tv�nyos megjelen�se hamar n�pszerûv� tette a k�l�nleges kuty�kat kedvel�k k�r�ben, egyre t�bben kezdt�k el teny�szteni. 1935-ben alakult meg a Shih Tzu Club of England. A K�n�b�l import�lt ebek lesz�rmazottjai ker�ltek a skandin�v illetve m�s eur�pai �llamokba, s�t Ausztr�li�ba is. Emil Hauck professzor 1965-ben eml�ti a shih-tzut, k�nai oroszl�nkuty�nak nevezi, s�t k�t v�ltozat�t is eml�ti: egyik a nao-t’ou, melynek fej�n �s pof�j�n bozontos sz�rzet �s szak�ll tal�lhat�, a m�sik a tou-tou, melynek arcorri r�sze kurta sz�rzetû.

A shih-tzu k�v�natos marmagass�ga maximum 26,7 cm. Tests�lya 4–7 kilogramm. Teste hosszabb, mint amilyen magas. Minden elk�pzelhet� sz�nben �s �rnyalatban teny�sztik. Eleg�ns, hossz� sz�r�t rendszeresen �polni kell, k�l�nben k�nnyen filcesedik �s csom�sodik.

�l�nk, �ber, j�t�kos, kedves j�sz�g.