Skandin�v CORGI

B�r spiccnek nevezik, a V�stg�taspets vagy sv�d vallhund val�j�ban p�sztorkutya, mely nagyon hasonl�t a welsh corgi pembroke-ra, csak l�bai kiss� hosszabbak, h�ta pedig r�videbb angolsz�sz rokon�n�l. R�gi skandin�v fajta, mindenes munkakutya, de f�leg marhahajt�sra haszn�lt�k, birtokon bel�l pedig megb�zhat� �rkutyak�nt alkalmazt�k. Napjainkban els�sorban csal�di kedvenc vagy ki�ll�t�si kutya, de legink�bb az Egyes�lt �llamokban sok nyugati g�t spicc akt�v agility �s obedience versenyz�, vagy terel�- �s nyomk�vet�-versenyeken szerepel, esetleg kiv�l� ter�pi�s kutya.

Minden bizonnyal t�bb, mint ezer �ves fajta, ennek ellen�re a XX. sz�zadban majdnem kihalt. Bj�rn von Rosen gr�f �s Karl Gustav Zettersten fedezte fel �s mentette meg a modern kor sz�m�ra az 1940-es �vekben ezt a r�vidl�b� juh�szkuty�t. Kutat�munk�juk sor�n csup�n �t n�st�nyt �s egy kant tal�ltak a V�ner-t� �s a V�tter-t� k�z�tti V�stg�ta-s�ks�gon, vel�k kezdt�k tervszer� teny�szt�si programjukat. A sv�d kennel klub 1943-ban ismerte el hivatalos fajtak�nt a sv�d vallhundot. R�gebbi szerz�k (pl. Beckmann, Strebel) nem eml�tik fajt�t, hauck professzor is csak n�h�ny sort szentel neki, �s az �szaki spiccek k�z� sorolja. A „vall” sz� sv�d�l annyit tesz, terelni.

A sv�d juh�szkutya elnevez�st 1953-ban V�stg�taspets-re v�ltoztatt�k, de f�leg Nagy-Britanni�ban ink�bb a vallhund nevet haszn�lj�k, a k�nnyebb kiejthet�s�g miatt. Angli�val Elizabeth Cartledge ismertette meg a fajt�t, aki b�r sv�d sz�let�s�, jelenleg is Nagy-Britanni�ban �l. 1940 �s 2000 k�z�tt kb. 240 ezer vallhund sz�letett. M�s kutyafajt�kkal �sszehasonl�tva ez nagyon kicsi l�tsz�m, Sv�dorsz�gban nem v�letlen�l vesz�lyeztetett fajtak�nt tartj�k sz�mon.

N�h�ny orsz�gban napjainkban is pr�b�lj�k meg�rizni a nyugati g�t spicc �si terel��szt�n�t. Kor�bban elterjedt hajt�-�s p�sztorkutya volt Sv�dorsz�gban. Alacsony marmagass�ga r�v�n vill�mgyorsan elh�z�dik �s eliszkol a kir�g� pat�k alatt, �s a cs�d megfog�s�val, megcs�p�s�vel hajtja el�re az �llatokat. Rettenthetetlen�l �s kifogyhatatlan energi�val l�tja el feladat�t. Marhahajt�s mellett l�, juh �s csirke ir�ny�t�s�ra, terel�s�re is haszn�lt�k. Az udvarban az �rkutya szerep�t t�lt�tte be. �beren, de minden agresszi� n�lk�l jelezte a k�rnyezet�ben t�rt�n� legkisebb v�ltoz�st is. B�r nem jellemzi kifejezett vad�sz�szt�n, patk�nyokra �s egerekre is vesz�lyt jelentett. R�vidl�b�, de er�teljes kutya.

Velesz�letett munkak�szs�ggel rendelkezik. Intelligenci�ja �s mozg�skedve r�v�n sok kuty�s sport�gban lehet eredm�nyes (agility, obedience, etc.), de szarvasgomba-keres�sre is haszn�lj�k, a sv�d hadsereg a h�bor�ban keres�- �s ment�kutyak�nt vetette be. Bar�ts�gos �s h�s�ges term�szete alkalmazkod�k�pes csal�di kuty�v� teszi. Vid�ken �s v�rosban egyar�nt tarthat�, de �l�nks�ge miatt elegend� mozg�sra �s szellemi elfoglalts�gra van sz�ks�ge.

�beren �s hangosan jelez minden v�ltoz�st k�rnyezet�ben, olykor �rz�seit is ugat�s�val hangs�lyozza, ez�rt fiatal kor�t�l kezdve kezelni kell ezt gyakran zavar� tulajdons�g�t. Term�szett�l fogva tiszta kutya, dupla, v�zleperget� sz�rzet�t nem kell ny�rni vagy trimmelni, el�g rendszeresen kikef�lni, k�l�n�sen vedl�skor. Nagyon szereti a t�rsas�got, k�l�n�sen fajtat�rsait. Mindk�t nemet csoportosan is lehet tartani. K�t- vagy n�gyl�b� bar�tait sz� szerint vigyorogva fogadja. Nagyon eg�szs�ges kutya, a k�telez� olt�sokat lesz�m�tva ritk�n van sz�ks�ge �llatorvosra; ak�r 17 �vig is el�lhet.