�jra felfedezett �si kutyafajta

A tajvani kutya azokt�l az �si p�riakuty�kt�l sz�rmazik, amelyek Tajvan k�z�ps� r�sz�nek hegyeiben �ltek a bennsz�l�tt t�rzsek mellett, s a vad�szok h�s�ges k�s�r�i voltak az �serd�kben.

1980-ban egy tanulm�ny bebizony�totta, hogy a tajvani kutya val�ban ezekt�l az �si, d�l-�zsiai vad�szkuty�kt�l sz�rmazik. A kutat�sokat a Nemzeti Tajvan Egyetem, a jap�n Gigu Egyetem �s a Nagoya Egyetem tanul�i v�gezt�k k�z�sen, �s 29 bennsz�l�tt t�rzset kerestek fel tanulm�nyaik sor�n.

Chen Ming Nant a bennsz�l�tt kuty�k v�d�atyjak�nt tartj�k sz�mon Tajvanban �desapj�t�l t�z�ves kor�ban kapta els� tajvani kuty�j�t, egy fekete k�lyk�t: az�ta eg�sz �let�t e bennsz�l�tt fajta meg�rz�s�nek �s t�mogat�s�nak szentelte. Az eg�sz orsz�got bej�rta, az urbaniz�lt s�ks�gt�l eg�szen a vadreg�nyes hegyekig, hogy min�l t�bb fajtatiszta egyedet tal�ljon. Kutat�munk�j�t 1986-ban kezdte. Amikor a s�ks�gon semmit sem tal�lt, egy �reg bennsz�l�tt tan�cs�ra a hegyekben olyan t�rzseket keresett fel, amelyek m�g mindig az �serd�ben vad�szva tartott�k fenn magukat napr�l-napra. Mivel a hegyvid�ket nem volt k�nny� megk�zel�teni, az itt �l� kuty�k is tiszt�n, kevered�s n�lk�l maradtak fenn. Chen 18 p�ld�nyt v�s�rolt a bennsz�l�ttekt�l, de egyik sem felelt meg igaz�n a fajt�r�l alkotott elk�pzel�seinek. 10 �v m�lva, 1987-ben ism�t visszat�rt a hegyekbe, �s megpillantott egy fekete k�lyk�t, aki v�gre megfelel� egyednek bizonyult. Chen a kuty�t Hsiao Wu Fongnak nevezte el, �s k�s�bb kennel�nek is ezt a nevet adta. A fellelt p�ld�nyokkal kezdett teny�szteni egy apartman-h�zban, de hamar r�d�bbent, hogy ilyen k�rnyezetben a kuty�k elvesz�ten�k velesz�letett kitart�sukat �s vad�sz�szt�n�ket. Ez�rt kib�relt Ying�ban egy hatalmas birtokot, hogy elegend� helye legyen a teny�szt�shez �s a kuty�i k�pz�s�hez. Kitart� munk�ja elnyerte jutalm�t, Tajvanban nagyon sok �js�g, r�di�- �s t�v�csatorna mutatta be Chen Ming Nant �s kuty�it.

K�l�nleges tulajdons�gok

A helybeliek azt mondj�k, a tajvani kutya nem hasonl�t egyetlen k�lf�ldi kutyafajt�ra sem. Minden fizikai tulajdons�ga azt a c�lt szolg�lja, hogy a szikl�s hegyek boz�tosaiban, erd�iben a vad�szatok sor�n min�l gyorsabb mozg�sra legyen k�pes. Arckifejez�se le�rhatatlan szigor�s�got, intelligenci�t �s „bennsz�l�tts�get” sug�roz. �ll�t�lag m�s kutyafajt�k�hoz nem m�rhet� t�r- �s id��rz�ke van, kiv�l� eml�kez�tehets�g�r�l nem is besz�lve. K�pess�gei r�v�n kiv�l� vad�szkutya: nagy terheket b�r cipelni, �rz�kei – hall�sa, l�t�sa, szagl�sa – nagyon �lesek. Gazd�j�hoz a v�gletekig h�s�ges, higgadt, b�tor kutya. Nagyon mozg�kony, k�nnyed�n �s gyorsan fordul ak�r 180 fokot is. �ber �rkutya, gazd�j�t �s annak birtok�t a v�gs�kig v�delmezi.

M�g vadkutya

Hab�r nemzetk�zileg elismert kutyafajt�r�l van sz�, a tajvani kutya gyakorlatilag m�g vadkuty�nak sz�m�t. Maxim�lisan alkalmazkodik k�rnyezet�hez, nagyon f�ggetlen, �s k�nnyed�n sz�li meg �s neveli fel k�lykeit. Eg�szs�ges, k�nnyen gondozhat� fajta, �s az emberi orr sz�m�ra nincs �rezhet� szaga. Mivel nagyon intelligens, �s kor�n �r� fajta, a k�lyk�ket k�nny� nevelni �s kik�pezni. Hozz��rt� kik�pz� keresve sem tal�lhat n�la jobb munkakuty�t. Gazd�j�hoz �s annak csal�dj�hoz messzemen�en h�s�ges, de idegeneket nem sz�vesen enged k�zel mag�hoz.

A tajvani kutya k�zepes m�ret� eb, h�romsz�glet� fejjel, mandula form�j� szemekkel, v�kony, fel�ll� f�lekkel, sarl� form�j� farokkal. Inas, sz�raz teste harmonikus, szinte n�gyzetes fel�p�t�s�: a marmagass�g �s a testhossz ar�nya 10:10,5, de a n�st�nyek valamivel hosszabbak lehetnek. Sz�rzete r�vid �s kem�ny, szorosan a testhez simul. Hossza 1,5-3 cm. Sz�ne fekete, feh�r, fak�, cs�kos, fekete-feh�r, fak�-feh�r, feh�r �s cs�kos. A kanok marmagass�ga 48-52 cm, a szuk�k� 43-47 cm. A kanok tests�lya 14-18 kg, a szuk�k� 12-16 kg.

Taiya �s Bunon

Hab�r a hivatalos fajtale�r�sban nem szerepel, a helyiek t�bb t�pust is megk�l�nb�ztetnek: a k�t f� v�ltozat a s�ks�gi �s a hegyi kuty�k�. A hegyi t�puson bel�l megk�l�nb�ztetik a Taiya kuty�kat �s a Bunon kuty�kat. A tajvaniak szerint a h�rom f� t�pus m�g a mozg�s�ban is k�l�nb�zik: a Taiya t�pus k�nnyed j�r�s�, gyors, �les fordulatokra k�pes, kitart� kutya, kiv�l� ugr�, sprinter �s hegym�sz�. A Bunon t�pus gyakorlatilag ugyanezekkel a tulajdons�gokkal b�r, de er�teljesebb j�r�s�, �s sz�nh�z�sra is alkalmas. A s�ks�gi t�pus s�k talajon nagyon gyors, f�rge �s r�vid t�von kiv�l� sprinter.

A Nemzetk�zi Kinol�gia Sz�vets�g 2004. november 10-�n ismerte el – egyel�re csak el�zetes jelleggel – hivatalos fajtak�nt a tajvani dogot, �s az �t�dik fajtacsoportba sorolta (A fajtastandard sz�ma: 348).