Szamur�jok p�ldak�pe

A tosa inu sz�kebb haz�ja Shikoku, a n�gy f� jap�n sziget legkisebbike. A XVII. sz�zadban Jap�nban is nagyon kedvelt�k a kutyaverekedtet�st, k�l�n�sen Shikoku Tosa k�rzet�ben volt nagyon n�pszer� ez a „sport”. Amikor a Meji-korszak lez�rul�s�val megsz�nt Jap�n izol�ci�s politik�ja, egyre t�bb k�lf�ldi, �s vel�k �j kutyafajt�k �rkeztek az orsz�gba. A jap�nokat leny�g�zte a nagytest� idegen kuty�k ereje �s kitart�sa, r�ad�sul a jap�n harci ebek rendszeresen alulmaradtak a nagyobb k�lf�ldi kuty�kkal szemben. �gy keresztezni kezdt�k saj�t akita �s shikoku t�pus� kuty�ikat az idegen fajt�kkal. Bulldogot, masztiffot, pointert, n�met dogot, bullterriert, bern�thegyit, �s bordeaux-i dogot is felhaszn�ltak. �gy sz�letett a ma ismert tosa inu, amely Tosa r�gi�r�l kapta a nev�t.

A m�sodik vil�gh�bor� Jap�n sz�m�ra tot�lis veres�ggel z�rult, �s a tosa inu is majdnem elt�nt az orsz�gb�l. Nagyon kev�s kutya maradt �letben a harcok ut�n, viszont Kore�ban �s Taiwanon volt m�r n�h�ny import p�ld�ny. Az �hez�s miatt hazafiatlan cselekedetnek min�s�lt egy ilyen nagytest� kutya tart�sa Jap�nban. A fennmaradt �llom�nyt a valamivel jobban ell�tott �szaki ter�letekre vitt�k, ahol tulajdonk�ppen �jra kellett teremteni a fajt�t. Akkor is �s most is a munkak�szs�g, az eg�szs�g �s a kitart�s volt a f� szelekci�s k�zpont, sohasem k�llem alapj�n teny�sztettek. A jap�nok ma is viszonylag kev�s vonalteny�szt�st folytatnak, �gy nagyobb marad a g�nb�zis, de k�l�nbs�gek vannak a m�retet, s�lyt, sz�nt �s t�pust illet�en.

Tal�n a tosa az egyetlen fajta napjainkban, mely hivatalos kutyaviadalokon vesz r�szt. Szerencs�re a jap�nok olyan jelleg� „kutyaharcm�v�szetet” alak�tottak ki, mely nem hasonl�t a v�res amerikai-eur�pai verekedtet�sekre. A jap�n harcot ritu�l�k hat�rozz�k meg. Legink�bb a szum�birk�z�shoz hasonl�that�, a kuty�k megpr�b�lj�k led�nteni �s a f�ldre szor�tani ellenfel�ket, illetve a k�r�n k�v�lre tasz�tani. A f�l�nks�g vagy az agresszivit�s legkisebb jele, s�t a m�sik kutya megharap�sa a k�zdelem azonnali megszak�t�s�hoz vezet. Kiz�r�lag kanok harcolnak egym�ssal, k�t s�lykateg�ri�ban. A tos�nak jap�n szok�s szerint hangtalanul, k�ny�rtelen�l, rettenthetetlen�l kell harcolnia. A jap�nok a tos�t olyan kuty�v� csiszolt�k, mely nagy, agilis, atl�tikus, intelligens, rettenthetetlen �s vonakodik ugatni. Jap�n szok�s szerint a szuk�knak tilos harcolniuk. A verekedtet�seket l�tv�nyos cerem�ni�k, ritu�l�k �vezik, az azonban gyakorlati okokra vezethet� vissza, hogy a tos�t ketten vezett�k a ringbe. A verekedtet�s szab�lyai nagyon pontosak �s szigor�ak, a szum�birk�z�s nemess�g�hez, szertart�soss�g�hoz hasonl�that�. A kuty�kat selyem k�t�len vezett�k a harct�rre, d�szruh�ba �lt�ztetve, amely ak�r 30 ezer doll�rt is �rhet. Jap�nban sumo kuty�nak is nevezik a tos�t, m�rete �s ereje miatt. A harcok nem �letre-hal�lra zajlanak. A zabol�tlan agresszi� nem k�v�natos. A k�zdelem id�hat�ra 30 perc, de �ltal�ban csak 10 percig tart. A kuty�knak ki kell szor�taniuk egym�st a k�rb�l. Az ugat�s vagy morg�s kiz�r�ssal j�r. Legt�bbsz�r csak k�tszer-h�romszor harcol egy kutya. Kor�bban a szamur�joknak el��rt�k a tos�k harc�nak megtekint�s�t, hogy b�tors�got �s kitart�st tanuljanak.

A ritu�l�k �s a v�rtelens�g ellen�re az eur�pai teny�szt�k t�bbs�ge elutas�tja a kutyaverekedtet�s ezen form�j�t is. Egy�bk�nt Jap�nban is cs�kken az akt�v harcosok sz�ma. A tosa h�s�ges t�rsk�nt is megtal�lta hely�t a csal�dokban, �s mint megb�zhat� �rkutya is n�pszer�. Manaps�g vil�gszerte kb. 3000 tosa �l, a legt�bb sz�l�haz�j�ban, Jap�nban.

A tosa b�tor, higgadt, rettenthetetlen kutya. Term�szete sok szempontb�l t�kr�zi a jap�n mentalit�st. Kimutatja b�szkes�g�t, �s olykor megk�zel�thetetlennek t�nik. Az igazs�gtalans�gra saj�tos arroganci�val reag�l. N�mi makacss�g �s nagy �nbizalom jellemzi, de szereti a csal�dtagokat. Amilyen ny�ltan �s kedvesen reag�l a csal�dtagokra �s a j� ismer�s�kre, olyan tart�zkod�an, de soha nem agressz�ven viselkedik idegenekkel. Hagyja mag�t megsimogatni, de nem bar�tkozik. Ha valakinek kimutatja vonzalm�t, odamegy hozz�, �s k�ri, hogy megsimogass�k, mindig eml�kezni fog a kit�ntetett szem�lyre. De engedelmeskedni csak gazd�j�nak engedelmeskedik. A csal�d m�s �llatait �ltal�ban elfogadja, mint a falk�j�hoz tartoz� al�rendelt tagot. De k�nnyebb egyed�l tartani, vagy n�st�nyt kannal, persze csak akkor, ha t�zel�s alatt el tudjuk k�l�n�teni �ket. Nagyon fontos az intenz�v szocializ�ci�, �s hogy minden „macs�” all�rt m�s kuty�kkal az elej�t�l kezdve megakad�lyozzunk. Kik�pz�se, nevel�se halk hangon t�rt�njen, Csak konzekvensnek �s ellentmond�st nem t�r�nek kell lenn�nk. R�kiab�lni vagy meg�tni felesleges, nem �r�nk vele semmit. Az ilyen hib�kat nehezen bocs�jtja meg, len�z�ssel �s elker�l�ssel viszonozza. Mivel nagyon �rz�keny, gyorsan felfogja, mikor hib�zott, mikor csin�lt rosszul valamit. A jap�n mond�snak megfelel�en, miszerint a legcsendesebbek a legb�trabbak, a tosa kellemesen nyugodt kutya, �szrev�tlen�l tud viselkedni. Alig ugat, de ett�l f�ggetlen�l nagyon megb�zhat� �rkutya. Nem lehet k�nnyen kihozni a sodr�b�l, �s szereti a megszokott napirendet. Ha a gazda sportos t�pus, a tosa sz�vesen kocog vele vagy k�s�ri a bicikli mellett. (De csak a 15. h�nap ut�n!) De ha csak napi h�romszori kis s�ta jut neki, az sem baj. Nagy lak�sban ugyanolyan j�l �rzi mag�t, mint kertesh�zban. Kiz�r�lag kennelben tartani nem szabad, azt megs�nyli. A csal�dhoz akar tartozni, �lvezi, ha mindenhova magunkkal vissz�k. Egy �leten �t szeretettel, h�s�ggel �s felt�tlen ragaszkod�ssal h�l�lja meg a gondoskod�st. Amerik�ban a s�lyh�z� versenyeken m�rik �ssze az erej�ket a tos�k, az egyik rekorder t�bb mint 1585 kil�t b�rt elh�zni.

Ami az eg�szs�g�gyi probl�m�kat illeti, a tos�n�l is el�fordul a cs�p��z�leti diszpl�zia. A jap�nok sohasem �gyeltek erre, az eur�pai orsz�gokban viszont gyakran olyan kicsi az �llom�ny, hogy nem lehet kiz�rni az esetleg enyhe vagy k�zepes DP-s kuty�kat a teny�szt�sb�l. A gyomorcsavarod�s is el�fordulhat, mint minden nagy test� kuty�n�l. Megel�zend�, t�bbsz�r etess�nk, ev�s ut�n gondoskodjunk teljes nyugalomr�l, �gy megel�zhet� a gyakran hal�los kimenetel� baleset.

E.A.

Miel�tt tos�t venne…
…az al�bbi kijelent�sekre igennel kell v�laszolnia.

1. Ment�lisan �s fizikailag is er�s.
2. Naponta legal�bb 3 �r�ja van a kuty�ra
3. Van el�g hely �s mozg�si lehet�s�g a kutya sz�m�ra.
4. Nem csak kennelben akarja tartani a kuty�t. A tos�nak sz�ks�ge van gazd�ja k�zels�g�re.
5. Rendelkezik kell� bele�rz�k�pess�ggel.
6. Lehet�leg nincs m�s kutya a h�zban. Ha igen, nem domin�ns, �s lehet�leg ellenkez� nem�.
7. Toler�nsak a szomsz�dai. Olykor a tosa is ugat, �s ha kutya van a szomsz�dban, meg kell er�s�teni �s magas�tani a ker�t�st, mert a tosa nem szereti a szomsz�d kuty�j�t.
8. Mag�val viszi nyaralni a kuty�t vagy igaz�n megb�zhat� �s alkalmas panzi�ba tudja vinni.
9. Van ideje �s lehet�s�ge a hossz� �s intenz�v szocializ�ci�ra, mert a tosa k�s�n �r� t�pus.