A XIX. sz�zad v�g�n az angol el�kel�s�gek is felfigyeltek az apr� kis kuty�kra, melyek kezdetben egy�ltal�n nem a nemesek kedvencei voltak. A korabeli t�rv�nyekb�l, szok�sokb�l kifoly�lag a szeg�nyebb r�tegek, a jobb�gyok csak kistest� kuty�kat tarthattak. El�kel� vad�szebeket, sportkuty�kat csak az arisztokr�cia tarthatott, hiszen a f�ldm�veseknek nemcsak a vad�szat, de a h�t inchn�l nagyobb kuty�k tart�s�t is megtiltott�k. A munk�scsal�dok pedig anyagi helyzet�k miatt sem tudtak volna nagyobb j�sz�got eltartani. Ha m�gis volt kuty�juk, annak kem�nyen meg kellett dolgoznia, hogy a csal�dban maradhasson. A vad�szati tilalom ellen�re mindig voltak olyanok, akik megpr�b�lkoztak legal�bb apr�vad elejt�s�vel, hogy t�bb h�s ker�lj�n a csal�di asztalra, �s ebben gyakran kisebb kuty�k is seg�dkeztek. Az ebek m�sik, �lland� feladata a r�gcs�l�irt�s volt, melyre vid�ken �s v�rosban egyar�nt sz�ks�g volt. A mai yorkshire terrier el�deit egy id�ben „waterside terriernek" is h�vt�k, mivel kik�t�kben, malmokban, foly�parti rak�rakban is kiv�l� munk�t v�geztek. Kiv�l� hall�suknak, �bers�g�knek k�sz�nhet�en nemcsak idegeneket, hanem minden szokatlan jelens�get megb�zhat�an jeleztek, �gy gyakran a t�zv�szt is megakad�lyozt�k. A b�ny�kban nagyon sok ember �let�t mentett�k meg azzal, hogy izgatottan, ugatva figel-meztettek a s�jt�l�gre, mely vesz�lyes roban� �s m�rgez� g�zok kever�ke. Kis m�ret�kb�l kifoly�lag egy tariszny�ban is k�nyelmesen elf�rtek, �gy k�nnyed�n le tudt�k vinni �ket a b�ny�ba, ahol hossz� sz�r�k r�v�n a hideg, nedves leveg�t is elviselt�k.

A fajtaazonos teny�szt�s kezdet�n, a szeg�ny munk�scsal�doknak p�nzkereseti lehet�s�get is jelentett az egyre apr�bb kuty�k elad�sa. Sz�mos forr�s szerint, els�sorban sz�v�gy�ri munk�sok tartottak yorkshire terriereket; �gy sokan �gy gondolj�k, ez�rt is lett a fajt�nak ilyen sz�p, hossz�, selymes sz�rzete, mely a sz�v�sz�kr�l kiker�l�, csod�latos anyagokra eml�keztet.

Ki�ll�t�sokon el�sz�r 1861-ben, „broken-haired Scotch terrierk�nt" szerepeltek a fajta korabeli p�ld�nyai. 1870 ut�n terjedt el igaz�n a yorkshire terrier elnevez�s, amikor a westmorelandi ki�ll�t�s ut�n Angus Sutherland, a „The Field" tudos�t�ja is meg�rta, hogy egyre ink�bb ez a megnevez�s a gyakori. De ezut�n m�g sok�ig „broken-haired Scotch terrierk�nt" �s „yorkshire terrierk�nt" is szerepelt a fajta a ki�ll�t�sokon. A waterside terriernek nevezett kistest� kutya egy�bk�nt igen r�g�ta ismert volt Yorkshire megy�ben. K�s�bb a Sk�ci�b�l Angli�ba telep�l� sz�v�gy�ri munk�sokkal �rkez� Paisley �s Clydesdale terrierekkel keresztezt�k �ket.

Az angol Kennel Klub 1886-ban fogadta el �n�ll�, hivatalos fajtak�nt a yorkshire terriert. A sz�zadfordul�n Lillie Langtry sz�n�szn� (1853-1929) is sokat tett a fajta n�pszer�s�t�s�j�rt, ugyanis kedvence m�g egy darabban is szerepelt gazdasszonya k�r�s�re. Nemsok�ra a h�lgyek kedvenc �lebe lett a yorkshire terrier, mindenhov� magukkal vitt�k v�denc�ket.

A yorkit kis m�rete miatt nyugodtan babusgathatjuk, k�nyeztethetj�k – hiszen m�g a legneveletlenebb p�ld�ny sem tud nagy k�rt tenni senkiben –, azonban a csinos k�ls� igazi terrieres temperamentumot takar. Hab�r a laikus szeml�l� nem gondoln� a ki�ll�t�si szt�rok l�tt�n, a yorkshire terrier mozg�s-, de legink�bb foglalkoz�sig�nyes fajta, �s itt nem a sz�r�pol�sra ford�tand� id�re gondolok, hanem a megfelel� szellemi elfoglalts�gra. Ez a kis kutya k�nnyen tan�that�, �rtelmes, vid�m fajta, nem el�g sz�m�ra a kanap�n �cs�r�gni gazd�ja �l�ben, enn�l t�bbre v�gyik. A piros masni alatt igazi kutyaagy rejlik…!