Walter Scott n�gyl�b� h�se

Rendhagy� terrier Sk�ci�b�l

A dandie dinmont terrier az egyetlen olyan kutyafajta a vil�gon, mely egy irodalmi alkot�snak k�sz�nheti nev�t. Sir Walter Scott „Guy Mannering” c�m� reg�ny�ben szerepel egy Dandie Dinmont nev� birtokos, aki a k�nyvben hat rettenthetetlen terrier gazd�ja: Old Pepper, Old Mustard, Young Pepper, Young Mustard, Little Pepper �s Little Mustard alkotta a falk�t. A kutyanevek a dandie dinmont terrier ma is l�tez� k�t sz�nv�ltozat�ra utalnak. Ezeket a jel�l�seket egy�bk�nt m�r j�val Walter Scott reg�ny�nek megjelen�se el�tt haszn�lt�k az angol-sk�t hat�rvid�ken.

A dandie dinmont az egyik legr�gibb terrierfajta, m�r j�val jelenlegi neve elnyer�se el�tt �n�ll� fajtak�nt l�tezett; mint ilyet, 1700 k�r�l eml�tik el�sz�r. A XIX. sz�zad elej�ig a k�l�nb�z� terriert�pusokat legink�bb csak egyszer�en terrierk�nt emlegett�k, esetleg valamilyen jellegzetes k�llemi tulajdons�got f�ztek az elnevez�shez, pl. durvasz�r� vagy r�vidl�b� terrier. Val�sz�n�leg a dandie dinmont volt az els� olyan terrier, melynek saj�t, k�l�n nevet adtak, �s amely nem csup�n a fajta sz�rmaz�si ter�let�re utalt. Miut�n 1815. febru�r 24-�n megjelent Sir Walter Scott reg�nye, az emberek hamarosan azzal b�szk�lkedtek, hogy nekik is olyan terrierjeik vannak, mint a k�nyvben szerepl� Dandie Dinmontnak, �s kuty�ikat Dandie Dinmont terrierjeik�nt, azaz Dandie Dinmont’s terriereknek nevezt�k; a birtokviszonyt jel�l� „s” id�vel elkopott, �gy nyerte el a fajta jelenleg is haszn�latos nev�t.

�ll�t�lag annak idej�n az Allan csal�d Rotbury-b�l rendelkezett a legtiszt�bb vonal� olyan terrierekkel, melyek a mai dandie dinmont k�zvetlen �seinek tekinthet�k. A csal�d feje, Piper 1704-ben sz�letett Bellingham-ben. Kuty�i j� h�rn�vnek �rvendtek a megy�ben. A k�rny�k nemesei gyakran kib�relt�k ezeket a kuty�kat, ha t�l sok r�gcs�l� szaporodott fel a birtokaikon. Egyszer az egyik terrier annyira megtetszett Northumberland herceg�nek, hogy egy eg�sz birtokot aj�nlott fel �rte, ad�mentesen. Piper Allan azonban gondolkod�s n�lk�l visszautas�totta a nagyvonal� aj�nlatot, mintsem megv�ljon Hitchem nev� kuty�j�t�l. Az�rt m�s k�lyk�ket az Allan csal�d is eladott, p�ld�ul egy James Davidson nev� birtokosnak is, aki a reg�nybeli Dandie Dinmont gazda modelljek�nt szolg�lt. Sir Walter Scott utaz�sai sor�n sok olyan birtokossal tal�lkozott az angol-sk�t hat�rvid�ken, mint a reg�nyben le�rt Mr. Dandie Dinmont. Ezek az emberek durva, nyers modor�, de �szinte, h�s�ges, vend�gszeret� �s nagylelk� h�zigazd�k voltak. James Davidson Lord Douglas b�rl�jek�nt egy vadreg�nyes hindlee-i birtokon �lt a Teviotdale hegys�gben, k�zel Liddesdale-hez, ahol a foly�k �s patakok sz�tv�lnak, hogy a keleti vagy nyugati tengerpart fel� folytass�k �tjukat. Davidson szenved�lyes vad�sz volt, k�l�n�sen a r�kavad�szatot kedvelte. Ak�rcsak a h�res sk�t �r�nak, neki is voltak r�vidl�b� terrierjei, melyeknek k�s�bb a n�vad�jukk� v�lt. Egy magasrang� angol nemeskisasszony Walter Scott k�nyv�t elolvasva, levelet �rt a b�rtokosnak, hogy kuty�t szeretne t�le. A h�lgy a levelet Mr. Dandie Dinmontnak c�mezte! Sorai azonban �gy is eljutottak Davidsonhoz, aki b�szk�n teljes�tette a lev�l�r� k�r�s�t, ami �t mag�t �s kuty�it is sz�les k�rben ismertt� tette. James Davidson 1820-ban halt meg, �gy az angol kiasasszony val�sz�n�leg a n�la sz�letett utols� alomb�l jutott kiskuty�hoz. Oxnami s�rk�v�n a Dandie Dinmont n�v is szerepel.

Sok mai fajt�val ellent�tben, a dandie dinmont terrier alig v�ltozott az elm�lt �vsz�zad sor�n. Egy 1770-es Gainsborough festm�nyen Buccleuch harmadik hercege l�that� kuty�j�val, mely alig k�l�nb�zik napjaink dandie dinmont terrier�t�l. Ez a nemesi csal�d egy�bk�nt sok�ig h� maradt a fajt�hoz. Korabeli feljegyz�sek szerint az �t�dik hercegnek is volt t�bbek k�z�tt egy bors sz�n�, Vixen nev� kuty�ja, akit egy R. Pringle nev� �r teny�sztett.

A dandie dinmont terrier eredet�t illet�en h�rom f�bb elm�let is l�tezik. J.H. Walsh �s Thomson Grey szerint a kontinensr�l �rkez� v�ndorcig�nyok tacsk�inak �s a hat�rvid�k helyi terrierv�ltozatainak „gy�m�lcse” a dandie dinmont terrier, m�g egy m�sik te�ria szerint – a dandie kop�s faroktart�s�ra �s f�l�nek t�z�s�re hivatkozva – ezek a tacsk�k tal�n ink�bb otterhoundokkal �s welsh r�kakop�kkal keveredhettek. A legt�bb h�vet a „fajtatiszta” eredetelm�let vallja mag��nak, val�sz�n�leg az�rt is, mert k�t h�res szak�rt�, E. Bradshaw-Smith �s Charles Cook is nyilv�nosan c�folta az els� k�t elm�letet a XIX. sz�zad v�g�n megjelent m�veikben. Szerint�k �si, helyi terrierfajt�r�l van sz�.

A XIX. sz�zad k�zep�n a t�rsadalom minden r�teg�ben nagyon kedvelt kuty�v� v�lt a dandie dinmont terrier, m�g a sz�mos fajta �let�ben jelent�s szerepet j�tsz� Vikt�ria kir�lyn� is kapott egy k�lyk�t aj�nd�kba f�rj�t�l, Albertt�l. 1876-ban, a sk�ciai Melrose-ban megalakult a Dandie Dinmont Club, mely a legr�gibb, folyamatosan m�k�d� kinol�giai klub a vil�gon. Ebben az �vben fogalmazt�k meg a hivatalos fajtale�r�st is, mik�zben sokat vitatkoztak a teny�szt�k a k�v�natos m�retet illet�en, hiszen akkoriban m�g el�g nagy k�l�nbs�g lehetett k�t egyed m�rete k�z�tt. Vad�szkuty�r�l l�v�n sz�, k�l�nb�z� feladatokra m�s-m�s m�ret� p�ld�nyokra volt sz�ks�g. A kisebbekkel p�ld�ul meny�tre, a nagyobbakkal r�k�ra �s borzra vad�sztak. Az 1880-as �vek dandie dinmont terrierj�nek s�lya 10 �s 40 font k�z�tt mozgott (kb. 4,5–18 kg). A standard v�g�l 14–24 font k�z�tti s�lyt �rt el�, melyet 1921-ben 18–24 fontra v�ltoztattak. Ezt a m�dos�t�st lesz�m�tva, a dandie dinmont terrier standard nem v�ltozott t�bb mint 100 �ven �t. (Az Amerikai Kennel Klub kiv�tel�vel, mely n�mi v�ltoztat�sokat �s kieg�sz�t�seket eszk�z�lt, vil�gszerte ezt a fajtale�r�st fogadt�k el �s haszn�lt�k. Az 1980-as �vekben azonban a brit fajtaklubokat felk�rt�k, hogy alak�ts�k �t a standardeket egy �j, k�zponti form�tumnak megfelel�en. Ebb�l az alkalomb�l a Dandie Dinmont Club �lt a lehet�s�ggel, �s 1987-ben n�mileg m�dos�totta a fajtale�r�st, melyet automatikusan, az FCI szab�lyainak megfelel�en minden tagorsz�g �tvett. Egyed�l – a nem FCI-tag – Kanada ragaszkodik mind a mai napig az eredeti, t�bb mint 100 �vvel ezel�tti megfogalmaz�shoz! A kanadai Salismore kennel tulajdonosa, Phyllis Salisbury szerint a dandie dinmont terrier fajtale�r�s a legfinomabban, legjobban fogalmazott standard a vil�gon.

A dandie dinmont az egyenes vonalak hat�rolta �tlagos terrierekkel ellent�tben minden�tt csupa �v �s g�rb�let. Meny�tszer� teste, sz�rzete, v�gtagjai kiv�l�an alkalmazkodtak a hat�rvid�k mostoha k�r�lm�nyeihez �s r�b�zott feladathoz: k�veken �s t�vises aljn�v�nyzeten �t, ak�r a kotor�kba is behatolva, megtal�lni �s elpuszt�tani r�k�t, borzot, meny�tet vagy vidr�t. A kis g�rbel�b� terrier a kop�k �s nagyobb vad�szkuty�k sz�m�ra megk�zel�thetetlen reketty�sben, szikl�k k�z�tt is k�pes volt nyom�ba eredni a vadnak, �s kell� b�tors�ggal rendelkezett, hogy a n�l�n�l nagyobb �s er�sebb ellenfelet is megt�madja. Lelkesen �s hat�konyan l�tta el munk�j�t, minim�lis zajt csapva, mik�zben a mostoha terepen sz�rzete is kiv�l�an v�delmezte a f�rge vad�szkuty�t. Walter Scott �gy jellemezte a dandie-t: „Sk�cia domboldalain alakult ki, a sz�rke k�d form�lta test�t, egy k�teg zuzm� b�bit�j�t, kamp�s bor�ka mells� l�bait �s nedves f�ldiszeder orr�t.”

A dandie dinmont terriert sok m�s terrierfajta kialak�t�s�ban felhaszn�lt�k. A nyilv�noss�g figyelme egyre ink�bb az �jabb �s �jabb fajt�k fel� fordult, Sir Walter Scott n�gyl�b� h�s�r�l csup�n a fajta lelkes h�vei nem feledkeztek meg. Napjainkban sem tartozik a n�pszer� fajt�k k�z�, pedig igazi „nagykutya” kis l�bakon: m�lt�s�got �s tart�zkod�st �tv�z h�s�ggel �s szeretettel. B�tor, �l�nk, bar�ts�gos, egy vid�ki birtokon �s egy v�rosi lak�sban egyar�nt feltal�lja mag�t �s a legkisebb jelre is gazd�ja seg�ts�g�re siet. F�radts�got, rossz id�t nem ismer, s ritk�n hallani a f�jdalomt�l felny�sz�teni. Alapj�ban v�ve nyugodt kutya, de ha valami kihozza a sodr�b�l, �rd�gk�nt k�pes k�zdeni. Gazd�ja k�tl�b� bar�tai ir�nt visszafogott, de �lland� �rdekl�d�st mutat; a csal�dban hajlamos egyetlen f�n�k�t v�lasztani mag�nak. Olykor kiss� makacs, vagy legal�bbis olyan kutya benyom�s�t kelti, akinek saj�t c�lkit�z�sei �s elk�pzel�sei vannak.

A dandie-t k�t sz�nv�ltozatban teny�sztik. A bors a s�t�t k�kesfeket�t�l a vil�gos ez�stsz�rk�ig v�ltakozik, de a k�z�ps� �rnyalatok r�szes�tend�k el�nyben. A test sz�ne a v�llon �s a cs�p�n kifejezettebb, �s fokozatosan megy �t a v�gtagok �s a mancsok sz�n�be. A b�bita d�s, ez�st�s feh�r sz�n�. A must�r a v�r�sesbarn�t�l a fak� �z-v�r�sig v�ltakozik. A b�bita d�s, kr�m-feh�r sz�n�, a v�gtagok �s a mancsok sz�ne s�t�tebb, mint a fejsz�rzet�. Mindk�t sz�nv�ltozatn�l a v�gtagok z�szl�inak sz�ne hat�rozottan vil�gosabb, mint a v�gtagok mells� r�sz�nek sz�ne. N�h�ny feh�r sz�rsz�l a sz�gy�n, illetve feh�r k�rm�k megengedettek. Feh�r mancsok nem k�v�natosak.