SHIBA INU

A legkisebb jap�n

A shiba inu a maga 37–40 centim�teres marmagass�g�val az �shonos jap�n fajt�k legkisebbike. Nagaro tartom�ny t�jsz�l�s�ban neve annyit tesz, „kicsiny kutya”. R�g�szeti leletek szerint l�tezett egy �n. �si jap�n fajta, a nippon inu, melyb�l k�s�bb az �sszes jap�n fajta kialakult. Szinte egyazon fajta k�l�nb�z� m�retv�ltozatair�l van sz�, term�szetesen kisebb-nagyobb k�l�nbs�gekkel.

Az FCI pillanatnyilag n�gy �si jap�n fajt�t fogad el hivatalosan, ezek k�z�l az akita a legnagyobb, a shiba a legkisebb, �s k�zt�k helyezkedik el a kishu �s a shikoku. A nippon inu el�dei az els� bev�ndorl�k, az ainuk �ltal a szigetre hozott t�zegspiccek lehettek, ezt r�g�szeti leletek is al�t�masztani l�tszanak. Hogy a shiba pontosan mir�l kapta nev�t, nem tudni, de az biztos, hogy el�sz�r a h�szas �vekben kezdt�k el haszn�lni a shiba megnevez�st. A harmincas �vekben bemutatott p�ld�nyok Yamanashi vagy San In tartom�nyokb�l sz�rmaztak. Ezek a kuty�k m�g nem voltak olyan harmonikus megjelen�sû �llatok, mint a mai shib�k. A shiba inu term�szetes �lettere a tenger melletti hegyvid�k, az itt el�fordul� helyi, hegyi v�ltozatokb�l alakult ki a fajta.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n h�rom v�rvonal maradt meg a szan in shiba, a mino shiba �s a sinsu shiba. Ut�bbi volt egy�bk�nt a legn�pszerûbb v�ltozat. A h�bor� egy�bk�nt �ri�si k�rokat okozott a shiba-�llom�nyban is, 1949-ben alig h�sz p�ld�nyt tudtak �sszegyûjteni. A fajtatiszta teny�szt�st az is nehez�tette, hogy a sportvad�szat elterjed�sekor szetterekkel �s pointerekkel is keresztezt�k a shib�kat. 1928-ban hat�rozt�k el a shiba c�lir�nyos, fajtatiszta teny�szt�s�t, 1934-ben hat�rozt�k meg a standarot, s 1936 december�ben nyilv�n�tott�k nemzeti kinccs� a fajt�t; sajnos azt�n k�zbesz�lt a h�bor�. Az�ta viszont vil�gszerte n�pszerû fajta a shiba inu, m�r Magyarorsz�gon is teny�sztik, �shaz�j�ban pedig v�rosokban �s vid�ken egyar�nt kedvelt kutya. M�g napjainkban is haszn�lj�k apr�vadra, kor�bban m�g vaddiszn�ra is vad�sztak vele, a shiba falka hajtotta fel az �llatot, majd addig k�r�ztek ugatva az �llat k�r�l, m�g a vad�sz oda nem �rt.

Az Egyes�lt �llamokba az els�, de legal�bbis els�k�nt dokument�lt shiba 1954-ben �rkezett. Egy katonacsal�d vette Jap�nban. Igazi teny�szegyedeket a hetvenes �vekben kezdtek import�lni, 1979-ben sz�letett az els� alom, egy Julia Cadwell tulajdon�ban l�v� import p�rt�l. Az AKC t�rzsk�nyv�be viszonylag k�s�n, 1992-ben vett�k fel a fajt�t.

A shiba inu elfogadott sz�nv�ltozatai a k�vetkez�k: r�ts�rga vagy v�r�s; r�ts�rga vagy v�r�s �s szez�m; fekete-cser; fekete-szez�m. Minden sz�n urajiro, vagyis a sz�n kivil�gosodik a kutya fangj�n a has�n. A kanok 40, a szuk�k 37 cm magasak, ett�l plusz-m�nusz m�sf�l centi elt�r�s megengedett. M�rete szempontj�b�l ide�lis csal�di �s v�rosi kuty�nak tûnik a shiba, azonban egy�ltal�n nem k�nnyen kezelhet� fajta, hanem igencsak �n�ll� �s er�s vad�sz�szt�nnel rendelkezik. Er�s, izmos, mozg�kony, �l�nk, j� jelz�kutya.