H�feh�r j�t�kmack�

Mintha csak az egyik j�t�kbolt kirakat�b�l kelt volna �letre egy tucat h�feh�r pl�ssfigura: a Bichon frise 7–10 cm hossz�, dug�h�z�szer�en g�nd�r�d� sz�r�t b�jos j�t�kmack�ra eml�keztet� st�lusban szok�s megny�rni. Korabeli festm�nyek tan�s�ga szerint ez az apr�cska kutya nem hi�nyozhatott egyetlen francia �s olasz arisztokrata csal�d udvar�b�l sem. Akik a fajt�t az uszk�rral rokon�tj�k, a Barbet-t�l vagy valamilyen m�s v�zi sp�nielt�l sz�rmaztatj�k. A Barbet �s a Caniche (uszk�r) szavakb�l j�hetett l�tre a Brabichon elnevez�s, melyb�l az el�tag elkopott, �s maradt a Bichon megjel�l�s. Kor�bban a Bichon n�gy v�ltozat�t k�l�nb�ztett�k meg: m�ltai, Bichon, bolognai Bichon, havannai Bichon �s teneriffe-i Bichon. Mindannyian Eur�pa mediterr�n r�sz�r�l sz�rmaznak. Testalkatuknak k�sz�nhet�en m�r az antik vil�gban is sokat utaztak a haj�sokkal kontinensr�l kontinensre, els�sorban a cserekereskedelem alanyaik�nt. Ennek k�sz�nhet� egy�bk�nt a Bichon Teneriffe elnevez�s n�pszer�s�ge is. A kis feh�r kuty�k Spanyolorsz�gban is hamar sikert arattak, �s �ltal�nos v�leked�s szerint spanyol haj�sok �ltal jutottak el Teneriffe-re, a Kan�ri-szigetekre. A Bichon Teneriffe elnevez�s egzotikus hangz�sa n�velte az am�gy egyre elterjedtebb� v�l� kuty�k kereskedelmi �rt�k�t, �gy ez a fajtamegjel�l�s szinte napjainkig fennmaradt.

Az 1300-as �vekben olasz haj�sok ism�t felfedezt�k a fajt�t, �s magukkal vitt�k It�li�ba, ahol a kutyusok az olasz nemesek kedvenceiv� v�ltak. A t�rs�g m�s t�rsas�gi kuty�ihoz hasonl�an, az olaszok sz�vesen ny�rt�k a Bichont is oroszl�nos st�lusban. A Teneriffe vagy Bichon Franciaorsz�gban I. Ferenc uralkod�sa alatt jelent meg (1515–1547), de a legnagyobb sikert Angli�ban, III. Henrik udvar�ban aratta (1574–1589), ahol a kuty�kat annyira k�nyeztett�k, hogy parf�mmel illatos�tott�k �s szalagokkal d�sz�tett�k �ket. A feh�r kuty�k Spanyolorsz�gban is az uralkod� oszt�ly kedvencei voltak. Sz�mtalan fest� mellett, Goya t�bb alkot�s�n is felt�nnek a Bichonok. Franciaorsz�gban III. Nap�leon uralkod�sa alatt m�g �jra fell�ngol az �rdekl�d�s az arisztokr�cia k�r�ben a fajta ir�nt, de azt�n a Bichon sorsa �les fordulatot vesz: az utc�ra ker�l, kintorn�sokhoz csap�dva vagy vak koldusokat vezetve, a cirkuszban �s v�s�rokon mindenf�le tr�kk�kkel sz�rakoztatva az als�bb n�poszt�lyt.

A Bichon fajtaazonos teny�szt�se Franciaorsz�gban indult, mikor az els� vil�gh�bor� ut�n n�gy Bichon-rajong� megkezdte a fajta kontroll�lt teny�szt�s�t, a teny�szvonalak kialak�t�s�t. 1933. m�rcius 5-�n megsz�letett a hivatalos fajtale�r�s, melyet a Toy Club of France akkori eln�ke �rt a Friends of the Belgian Breeds tagjainak egy�ttm�k�dve; ezt fogadta el a Francia Kennel Klub is. Ekkor a fajt�t m�g k�t n�ven ismert�k: Teneriffe �s Bichon. Az FCI akkori eln�ke, Madame Nizet de Leemans �gy d�nt�tt, hogy a kutya jellegzetes megjelen�s�re vonatkoz� nevet keres, ez lett a „Bichon Frise”. A Frise sz� a kutya puha, g�nd�r sz�r�re utal. 1934. okt�ber 18-�n a Bichon frise-t felvett�k a Francia Kennel Klub t�rzsk�nyv�be, �s az FCI is elismerte, mint francia-belga fajt�t.

Az Egyes�lt �llamokba 1956-ban, Mr. and Mrs. Francois Picault t�rsas�g�ban �rkeztek az els� Bichonok. A h�zasp�r az USA k�z�p-nyugati r�sz�n telepedett le, ahol Etoile de Steren Vor �s Eddie White de Steren Ver p�ros�t�s�b�l megsz�letett az els� amerikai Bichon alom. 1959-ben �s 1960-ban k�t m�sik teny�szt� is szert tett n�h�ny Bichonra, az USA k�t k�l�nb�z� pontj�n, �gy elkezd�dhetett a fajta �jvil�gi t�rt�net�nek megalapoz�sa. Az AKC ideiglenes csoportj�ba (Miscellaneous Class) 1971. szeptember 1-�n vett�k fel a fajt�t, az AKC t�rzsk�nyv�ben pedig 1972. okt�ber�t�l regisztr�lt�k, v�g�l 1973. �prilis 4-t�l v�lt teljesjog� fajt�v� az �llamokban.

A Bichon frise s�lya 5–7 kg, marmagass�ga 25–30 cm. Ha valamilyen s�lyos betegs�g nem s�jtja, 12–15 �vig is el�lhet. Akinek megtetszik e feh�r kuty�cska b�jos k�lseje, az�rt gondolja �t a sz�r�pol�ssal kapcsolatos teend�ket, miel�tt elrohanna az els� teny�szt�h�z. A Bichon sz�r�t rendszeresen kell �polni, ami legal�bb heti egy alapos �tkef�l�st-�tf�s�l�st jelent, de az az ide�lis, ha ezt naponta elv�gezz�k. Ut�bbi esetben ez napi 15 percet vesz ig�nybe, �gy megel�zhetj�k a sz�r �sszecsom�sod�s�t, ami sz�mtalan probl�ma, ak�r b�rgyullad�s vagy k�l�nb�z� b�rbetegs�gek okoz�ja is lehet. Sz�ls�s�ges esetben, ha egy Bichont egy�ltal�n nem �polnak, olyannyira �sszecsom�sodhat a sz�re, hogy m�r csak a borotv�l�s seg�t szerencs�tlen �llaton. A kedvenck�nt tartott Bichont 6–8 hetente, a hosszabb sz�r� ki�ll�t�si kuty�kat havonta, vagy m�g gyakrabban kell kozmetikushoz vinni. De mindk�t esetben otthoni f�rdet�sre is sz�ks�g van, vagy emiatt is a kozmetikus seg�ts�g�t kell ig�nybe venni. F�rdet�s el�tt alaposan kef�lj�k �t �s f�s�lj�k ki a Bichon sz�r�t, ugyanis a vizes sz�rcsom�kat m�r lehetetlen kibontani. F�rdet�s ut�n folyamatos f�s�l�ssel sz�r�tsuk meg a kutya sz�r�t. Kif�s�l�ssel �s sz�r�t�ssal egy�tt a f�rdet�s m�sf�l-k�t �r�t vesz ig�nybe, mely id�tartam m�g nem tartalmazza a heti k�r�mv�g�st �s a bels� f�lsz�rzet elt�vol�t�s�t.