Cane Corso:
A kim�rt mediterr�n macho

B�r a c�mben n�mi ellentmond�s fesz�l, hiszen ritk�n illethet� ennyire ellent�tes jelz�vel egy kutyafajta, de ez a Cane Corso eset�ben m�gis h�en t�kr�zi a val�s�got. �gy is fogalmazhatn�k, hogy az ellent�tek kuty�ja �: nagytest�, �m mozg�kony; nyugodt, �m robban�kony; brut�lis ellenf�l, �m v�gtelen�l gyeng�d bar�t, b�szke harcos, �m b�j�s kiscica. Jellembeli soksz�n�s�g�re m�g sz�rzete is hajaz, mely a lakkfeket�t�l, a sz�rk�n �t �s tigriscs�koson kereszt�l a homoksz�nig terjed.

A fajt�val el�sz�r sok-sok �ve, egy nemzetk�zi CACIB ki�ll�t�son barangolva tal�lkoztam. Akkor m�g j�szerivel ismeretlen volt haz�nkban �s els� pillant�sra nem is igaz�n tudtam hov� rakni a gazd�ja mellett higgadtan poroszk�l� �llatot. Sz�momra mindig is impon�ltak a nagytest�, �rz�-v�d� kuty�k, ez�rt azonnal megragadott m�lt�s�gteljes viselked�se �s neh�zatl�ta fizikuma. Alig v�rtam, hogy v�gre megtudhassak valamit – az akkor m�g - rejt�lyes fajt�r�l. Persze ez ma m�r a m�lt, hiszen a kilencvenes �vek derek�t�l – szerencs�re – haz�nkba is „be-Corso-zott” �s megvetette l�b�t a klasszikusnak ismert, nagytest� v�d�kuty�k mez�ny�ben.

A Cane Corso molosszerek csoportj�ba tartozik, az ezzel j�r�, �kori r�mai hadj�ratok �s ar�n�k, majd k�s� k�z�pkori vaddiszn�vad�szatok v�rg�z�s m�ltj�val a h�ta m�g�tt. Ennek ellen�re meglehet�sen fiatal fajt�nak mondhat�, hiszen patin�s t�rt�nelme dac�ra, az FCI csak 1996-ban vette f�l a hivatalosan elismert fajt�k list�j�ra.

A harcos m�lt �s a nagyvadak vad�szata nemcsak megfelel� fizikumot, hanem stabil idegrendszert �s rettenthetetlen b�tors�got k�vetel. Eme tulajdons�gait oly maradand�an �rzi, hogy Olaszorsz�g bizonyos ter�letein a mai napig haszn�lj�k vaddiszn�vad�szatra, ahol nem a vad �sszezavar�sa, csahol�sa, hanem annak elfog�sa a feladata. Ebben a k�zdelemben a Corso egyetlen es�lye – ak�rcsak a r�gm�lt csat�kban –, ha szemt�l-szemben, hatalmas testi erej�t �s �llkapcs�nak rombol� szor�t�s�t haszn�lja, ellenkez� esetben a makrancos „sert�s-�s” egy-kett�re agyar �lre h�nyja, mely Vir�g elvt�rs szavait id�zve: „ ...nem �ppen egy n�p�nnep�ly...” Mindezekb�l k�vetkezik, hogy a Cane Corso nem kisp�ly�s kutyafajta. Az 58-68 centis marmagass�ghoz p�rosul� 38-50 kil�s testt�mege robosztus ki�ll�sa, �that� tekintete a legt�bb emberre m�ly benyom�st gyakorol, akik ritk�n mennek el �gy mellette, hogy „ez is csak egy kutya...”.

Persze �ri�si hiba volna az eddigiek alapj�n �gyeletes „hal�loszt�t”, vagy „s�t�n kuty�j�t” l�tni, vagy l�ttatni benne, mert p�nc�linge alatt, m�lyen �rz� sz�v dobog �s ez a Cane Corso igazi l�nyege.

Megjelen�se, jelleme �s temperamentuma eg�szen saj�tos kever�ket alkot, mely rendk�v�l impon�l� egys�gg� krist�lyosodott. A molosszerek h�tr�nyak�nt felr�hat�, elnehezedett, nagy test, lomhas�g, a Corso sz�m�ra ismeretlen fogalmak. Legink�bb a nagymacsk�khoz hasonl�that�, amint plasztikusan k�tegelt izomzata, m�ret�hez k�pest meglep� lend�lettel �s agilit�ssal, �m m�gis puha ruganyoss�ggal mozgatja test�t.

„A szem a l�lek t�kre”. Nincs ez m�sk�pp Cane Corso eset�ben sem. M�lt�s�gteljes pillant�sa szinte az ember ves�j�ig hatol. Tekintete nem gyilkos indulatt�l vez�relt, par�zsl� m�reget�s, hanem, magabiztos, higgadt �nbizalomt�l sug�rz�, nem hagyva k�ts�get affel�l, hogy ez a kutya tiszt�ban van erej�vel, tudja mire k�pes, de nem felt�tlen�l akarja azt minden �ron �s mindenkivel szemben bizonygatni, hiszen erre nincs semmi sz�ks�ge.

Nem meglep� teh�t, hogy a l�pten-nyomon val� k�teked�s, vagy a gyeng�k terroriz�l�sa idegen t�le. Ezt �n is tan�s�thatom. Egyszer s�ta k�zben, k�t megtermett, n�vend�k Corsoba botlottunk a futtat�n, akkor 4 h�napos kuty�mmal. A behem�tok, d�b�r�gve k�zeledtek fel�nk �s �n - b�r tiszt�ban voltam a norm�lis kuty�k v�rhat� viselked�s�vel - n�mi szorong�ssal v�rtam a k�zvetlen tal�lkoz�st. Nem kellett csal�dnom. Miut�n bar�ts�gosan k�rbeszagl�szt�k a retteg� cs�pps�get, �nfeledten kerget�ztek tov�bb, de mindv�gig �gyeltek arra, hogy v�letlen�l se l�pjenek a csetl�-botl� k�ly�kre.

Persze m�s, nagytest�, nagyerej� kuty�hoz hasonl�an, falk�ban alapvet�en dominanci�ra t�rekv� fajta �s mint ilyen tiszteletet v�r el fajt�rsait�l. Ha ezt megkapja, probl�mamentesen viselkedik a t�bbiekkel, k�rd�ses esetekben azonban nem t�r ki a „v�laszad�s al�l”.

V�rbeli �rz�-v�d�k�nt kifejezetten egygazd�s fajta, de csal�dj��rt �s k�l�n�sen annak gyermekei�rt szinte bolondul�sig rajong. Sz�m�ra a gyermek szent �s s�rthetetlen. Falk�j�val szembeni lojalit�sa hat�rtalan. M�g azt is boldogan viseli, ha p�ld�ul a vele egy h�ztart�sban �l�, siheder szetter, pofalebeny�be csimpaszkodva cib�lja. F�lm�zs�s test�nek minden porcik�j�val igyekszik szerettei k�zel�be f�rk�zni. Gladi�tori k�lsej�t meghazudtolva, m�r-m�r zavarbaejt�en ragaszkod�. Buzgalm�ban k�pes b�nb�n� pof�val a fotelben �l� gazda �l�be is felk�reckedni, mint valami teny�rnyi t�rsas�gi kutya.

Szem�ly �s vagyonv�delmi k�rd�sekben nem �rdemes vit�ba sz�llni egy Corsoval, mert ebben abszol�t nem ismer kompromisszumot. Gazd�j�t, annak csal�dtagjait �s ter�let�t k�rlelhetetlen�l �rzi �s v�delmezi, saj�t falk�ja minden pillanatban �lvezheti vigy�z� tekintet�t.

Idegenekkel szemben tan�s�tott elutas�t� viselked�se saj�t ter�let�n k�v�l hat�rozottan m�rs�kl�dik, s�t kifejezetten ny�lt bizalommal �s bar�ts�gosan k�zel�t az emberekhez. Ez azonban ne t�vesszen meg senkit. A Cane Corso igen fejlett, velesz�letett v�d��szt�nnel rendelkezik, �s hat�rozott �rz�kkel ismeri fel a val�s�gos v�szhelyzetet, tesz k�l�nbs�get bar�ts�gos, vagy netal�nt�n rosszban s�ntik�l� szem�ly k�z�tt. Ekkor ember legyen a talp�n, aki lehengerl� erej� t�mad�s�nak �tj�ba �ll.

Intelligenci�ja, kik�pz�sre val� fog�konys�ga r�v�n, megfelel� ir�ny�t�ssal, k�nnyen �s gyorsan saj�t�t el k�l�nb�z� feladatokat, ez�rt megb�zhat� t�rs, rettenthetetlen test�r �s gyeng�d csal�di kutya egyar�nt v�lhat bel�le. Mindezen tulajdons�gok a Cane Corsot a munkakuty�k elitj�be predesztin�lj�k.

Miel�tt azonban b�rki - akit rabul ejtett ez a mediterr�n sz�vtipr� - hanyat homlok rohanna egy teny�szt�h�z, nem �rt, ha tart�s�val kapcsolatban n�h�ny dolgot alaposan �tgondol.

B�r a Cane Corso nem tartozik a gyakori fajt�k k�z� �s mint ilyen genetikailag sem olyan m�rt�kben terhelt, nagytest� kutyafajta r�v�n fokozottan fenyegeti a diszpl�zia vesz�lye. Ezt megel�zend� c�lszer� alaposan k�r�lj�rni a teny�szeteket �s azokb�l az almokb�l v�lasztani, melyek sz�lei (az sem �rt, ha nagysz�lei) igazoltan mentesek, e s�lyos cs�p�iz�leti probl�ma al�l.

Szint�n fizikum�b�l ad�d�an k�l�n�sen nagy gondot kell ford�tani a k�ly�k �s n�vend�k �llatok ig�nyes, minden tekintetben kiel�g�t� t�pl�l�s�ra, mert az ekkor elk�vetett hib�k maradand�an v�gigk�s�rik kuty�nk tov�bbi �let�t.

Mivel nagyon szorosan k�t�dik gazd�j�hoz �s sz�ks�ge van a mindennapos t�r�d�sre, szeretetre, „ridegtart�sra” alkalmatlan, ez�rt elhagyott tany�k, gy�rtelepek �rz�s�re nem val�. Ez a helyzet lelkileg megnyomor�tja.

Jellem�nek eg�szs�ges kifejl�d�s�hez elengedhetetlen�l sz�ks�ges a kor�n elkezdett szocializ�ci� �s k�r�ltekint�, k�vetkezetes nevel�s. Egy Cane Corso komoly erk�lcsi felel�ss�ggel ruh�zza f�l gazd�j�t, hiszen egy hozz� nem �rt� gazda hib�j�b�l fakad�an antiszoci�lis, k�teked�, kezelhetetlen, indokolatlanul agressz�v, vagy felel�tlen�l vad�tott kutya nemcsak hamis k�pet alak�t ki err�l a nagyszer� fajt�r�l, de tart�sa is komoly vesz�lyt hordozhat mag�ban. Ez�rt lehet�leg az v�lassza t�rs�ul, aki mind fizikailag, mind ment�lisan k�pes egy nagytest�, �rz�-v�d� eb hat�rozott k�zbentart�s�ra, azaz egy�rtelm�v� tudja tenni kuty�ja sz�m�ra az er�viszonyokat. Ha a Corso mindezzel tiszt�ban van, valamint megkapja azt a sok-sok szeretet, amit ig�nyel, gyakorlatilag b�rmire kik�pezhet�, gazd�ja �s annak csal�dja mellett t�z�n-vizen �t kitart. K�r�ltekint�ssel �s szakszer�en felnevelve, �let�nk harm�nikus r�sz�v� v�lik �s magasabb szint� kik�pz�s n�lk�l is engedelmes kutya, de van egy dolog, amire a kezdetekt�l fogva �rdemes hangs�lyt fektetni. Mivel adotts�gai miatt kiv�l� fog�sk�szs�g� �llat (erre szinte tan�tani sem nagyon kell), felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy ezt a k�pess�g�t hat�kony „ereszt�sbiztons�ggal” terelj�k mederbe.

Nyilv�n b�szkes�ggel t�lti el az embert, ha kuty�ja a d�lel�tti kutyasuliban, magabiztos fog�ssal robban a karba, de ann�l kellemetlenebb, ha az eml�tett eszk�zt (rosszabb esetben kik�pz�vel egy�tt), csak a lefekv�s el�tti �s�t�s pillanat�ban nyerj�k vissza t�le.