Egyenesen Tibetbõl

Ki gondoln� err�l az eleg�ns, nem t�l nagy, �mde ann�l hosszabb sz�rû t�rsas�gi kuty�r�l, hogy �shaz�j�ban h�z�rz� feladatokat l�tott el? Persze nem feltart�ztatnia, csup�n jeleznie kellett az idegent. A h�zon k�v�l hatalmas masztiffok �rk�dtek, m�g a lak�s speci�lis �rszeme a lhasa apso volt. Nev�t is munk�j�r�l kapta, az „Abso Seng Kye” k�r�lbel�l „ugat� oroszl�n �rszem kuty�t” jelent.

Lhasa, a szent v�ros India �szaki hat�r�n�l, a Mount Everest m�g�tt, a titokzatos Tibetben tal�lhat�. Tibet a hatalmas hegyek �s m�ly v�lgyek orsz�ga, sz�ls�s�ges id�j�r�si k�r�lm�nyekkel – neh�z �lett�r ember �s kutya sz�m�ra egyar�nt. Itt a lhas�t sem luxuskutyak�nt, hanem dolgoz� ebk�nt tartott�k. Intelligenci�ja, kiv�l� hall�sa �s a bar�tot az ellens�gt�l megk�l�nb�ztetni k�pes finom �szt�ne kiv�l� jelz�kuty�v� tette.

Amerik�ban a lhasa apso a k�t m�sik �si tibeti fajta, a tibeti terrier �s a tibeti sp�niel mellett a hatodik csoportba, a „nem sportkuty�k” csoportj�ba tartozik, m�g az FCI beoszt�sa szerint a kilences fajtacsoport tagjak�nt a t�rsas�gi kuty�k k�z� sorolj�k. Mindh�rom tibeti fajt�t „id�j�r�s�ll�”, d�s sz�rzet �s a h�t f�l� �vel� farok jellemzi.

Nem v�letlen�l eml�tem Amerik�t, erre a f�ldr�szre ugyanis a fajta vitathatatlanul eredeti p�ld�nyai �rkeztek, egyenesen Tibetb�l, m�gpedig az akkori Dalai L�m�t�l. C. Suydam Cutting term�szettud�s �s vil�gutaz� Tibetben k�t�tt bar�ts�got a 13. Dalai L�m�val, aki 1933-ban aj�nd�kozott Cuttingnak egy lhasa apso-p�rt, Amerika els� k�t lhasa aps�j�t. E p�rhoz k�s�bb tov�bbi kuty�kat import�ltak Indi�b�l �s Nep�lb�l, majd 1935-ben az American Kennel Club hivatalos fajtak�nt regisztr�lta a lhasa aps�t, el�sz�r a terrierek, majd a nem sportkuty�k csoportj�ba sorolva.

Angli�ba Bailey ezredes r�v�n �rkeztek apr� apso kuty�k, aki hossz� �vekig �lt Tibetben, Bhut�nban �s Szikkimben, tanulm�nyozva az ottani �l�vil�got. 1928-ban t�rt vissza haz�j�ba, sz�mos kutya k�s�ret�ben, melyek Angli�ban elnyert�k a v�gleges lhasa apso elnevez�st. Mi t�bb, a Kennel Club m�r 1934-ben �n�ll� fajtak�nt ismerte el �ket, ami arra enged k�vetkeztetni, hogy a Bailey ezredes �ltal import�lt kuty�k kifejezetten homog�nek lehettek. Hamarosan megsz�letett a hivatalos fajtale�r�s is, ezzel v�glegesen kett�v�lasztva Angli�ban illetve Eur�p�ban a lhasa apso �s a tibet terrier fajt�kat.

A lhasa apso nemcsak eleg�ns ki�ll�t�si kutya, hanem kedves, tan�that� t�rsa is az embernek. Ne feledj�k: a csod�latos ki�ll�t�si sz�rzet a tulajdonos kem�ny, kitart� munk�j�nak eredm�nye, nem csak �gy mag�t�l „lesz”. A yorkshire terrierhez hasonl�an a ki�ll�t�si p�ld�nyok sz�r�t tincsenk�nt becsavarj�k, legal�bbis azokon a helyeken, ahol a legink�bb kop�snak van kit�ve; �gy �rhet� el az impoz�ns, f�ldig �r� sz�rzet.

A kedvenck�nt tartott lhas�k sz�r�t is rendszeresen �polni kell, elker�lend� a csom�sod�st, filcesed�st. A sz�rzet sz�ne lehet arany-, homok- illetve m�zsz�nû, s�t�tsz�rke, palasz�rke, f�stsz�rke, fekete, feh�r vagy barna. Az amerikai standard nem is tartalmaz �rnyalatokat, egyszerûen minden sz�nt enged�lyez, a szemekn�l �s a szak�lln�l s�t�tebb sz�rv�ggel vagy an�lk�l.