MUDI

A mudi legf�bb �rt�ke a kopony�j�n bel�l lakozik. Ezt b�torkodtam kijelenteni n�h�ny �vvel ezel�tt. Kaptam is a fejemre hideget- meleget p�r fanatikus mudist�l. Igaz, n�h�ny sokat meg�lt teny�szt�je a fajt�nak meger�s�tett abban, ez egy b�k volt, �s val�j�ban a mudi ezen tulajdons�g�nak k�sz�nheti fennmarad�s�t, nem pedig adoniszi sz�ps�g�nek. Tal�n nincs m�g egy olyan fajt�nk, aminek �let�t a mai napig is ennyire a munka hat�rozn� meg. Juh�szok, p�sztorok mellett sz�mos p�ld�ny teljes�t szolg�latot, mindannyiuk megel�ged�s�re. A mudit tart� ember sosem az eszt�tikai �rt�k�t tartotta els�dlegesnek seg�t�j�ben, hanem a szolg�latk�szs�get, munkab�r�st, ig�nytelens�get. Az a kutya, amelyik nem felelt meg az elv�r�soknak az nem sok t�p�rtyût evett meg gazd�j�n�l, r�vid id�n bel�l kirakt�k a szûr�t.

A legvesz�lyeztetettebb fajta

Mi�ta navig�lja a p�sztorember j�sz�g�t a mudi? Erre a k�rd�sre ugyan�gy, mint ahogy sz�rmaz�s�r�l csak hom�lyos v�laszaink, kijelent�seink lehetnek Egyes k�tf�k szerint a XIX. sz�zadban alakult ki, a puli, �s a merin�i birk�kat haz�nkba k�s�r� spicc t�pus� kuty�k keresztez�d�s�b�l. M�sok �gy v�lekednek, hogy m�r k�t- h�romsz�z �vvel ezel�tt kord�ban tartotta haz�nk ny�jait, csord�it, kond�it. Erre utal, hogy sz�mos term�szettud�sunk mudi jellegû ebeket �rtak le mûveikben a l�basj�sz�gok mellett. A legr�gebbi �s egyben legplasztikusabb ismertet�st 1773-ban Buffon adta, amit �rdemes id�zn�nk is: „�ltal�ban fekete sz�nûek, a f�l�k fel�ll�, arcorron �s l�bv�geken r�vid a sz�rzet�k. A farkuk h�trafel� hajlott, vagy l�g�s, a test�ket eg�sz�ben f�rt�s sz�rzet fedi.” Ezen k�v�l Pethe Ferenc az 1815-�s Term�szet Hist�ri�j�ban, M�hely Lajos 1902-ben Az �llatok vil�g�ban, valamint Herman Ott� „A magyar p�sztorok nyelvkincse” c�mû 1912-ben kiadott munk�j�ban eml�keznek meg a mudi t�pus� terel�kuty�kr�l. Rendszerint puli �s pumi n�ven illetik �ket, holott a le�r�saik nem illenek ezekre a fajt�kra, ink�bb a mudira jellemz�ek.

Ami bizonyos, a fajta n�vad�sa, valamint a c�ltudatos �s szervezett teny�szt�s�nek elind�t�sa F�nyes Dezs� balassagyarmati m�zeumigazgat� nev�hez fûz�dik. F�nyes n�prajzi kutat�munk�ja sor�n, az orsz�g k�l�nb�z� r�szein tal�lkozott p�sztorok kez�n �l�nk tekintetû, kis testm�retû, f�radhatatlan munkakedvû, fajtajelleg�ben hasonl� ebekkel. K�z�l�k t�bbet megv�s�rolt, �s munkat�rsai seg�ts�g�vel teny�szteni kezdte �ket. Az 1936-os budapesti kutyaki�ll�t�son szak�rt�kb�l �ll� b�r�i test�let el�tt mutatott be n�h�ny remek p�ld�nyt teny�szet�b�l, valamint �tny�jtotta a fajta els� standard le�r�s�t, amit el is fogadtak. A h�bor� ut�n n�h�ny felkutatott, B t�rzsk�nyvet szerzett kuty�val indult �jra a teny�szt�s.

A teny�szt�i munka els�dleges c�lja hossz� �vtizedekig a fajta fennmarad�sa, a kipusztul�st�l val� megment�se volt. Gyakorlatilag az 1990-es �vek k�zep�ig a legvesz�lyeztetettebb kutya fajtak�nt tartott�k sz�mon a mudit. J� n�h�ny �g�retes teny�szet hagyott fel tev�kenys�g�vel a mudit �vez� m�rhetetlen, �s elkeser�t� �rdektelens�g miatt. A r�giek k�z�l m�r csak a Ny�rs�gfia �s a Csodabog�r teny�szetek foglalkoznak a fajt�val.

A csoda, Eur�pa megh�d�t�sa

Tal�n els�k�nt Eur�pa, majd haz�nk figyelme is a mudi fel� fordult. A skandin�v orsz�gok lak�ir�l k�zismert a term�szeti, a natur�lis �rt�kek ir�nti fog�konys�g, tisztelet. Els�k�nt a finnek ismert�k fel, hogy a mudiban a romlatlan term�szet egy szelet�t tisztelhetik, amit manaps�g sajnos a civiliz�lt vil�g egyre jobban kiirtott a kutyafajt�kb�l. Tudt�k, a mudijuk k�zvetlen �sei m�g �llatok mellett teljes�tettek szolg�latot, �gy a munka szeretet�t zsigereikben hordozz�k, a t�lteny�sztetts�gt�l mentes genetikai alappal egy�tt. Amikor Eur�pa szerte elindult egy folyamat, amelyet az eg�szs�ges kutya ir�nti v�gy vez�relt, mi is fel�bredt�nk milyen �rt�kek birtok�ban vagyunk Fajt�ink t�bbs�ge megfelel az �j elv�r�sok t�masztotta k�vetelm�nynek. Eg�szs�gesek, hossz� �letûek, kis ig�nyûek, k�l�nleges bels� �s k�ls� �rt�keket hordoznak. Mint p�ld�ul a mudi is. Emellett n�h�ny lelkes, fiatal kezdte felkarolni a fajt�t, �jabb teny�szetek magvait lerakva. Nem restelltek z�m�ben v�roslak� l�t�kre kuty�ikkal terel�versenyekre, vaddiszn� hajt�sokra, agility bajnoks�gokra, k�l�nb�z� magyar fajt�kat bemutat� rendezv�nyekre, ki�ll�t�sokra j�rni. F�radoz�sukat siker koron�zta. Az addig eladhatatlan, vagy bag��rt elpocs�kolt mudikat kezdte a k�zv�lem�ny megismerni, a k�lyk�ket keresni. Francia muditart�k visszajelz�sei azt igazolj�k, hogy a n�luk �ltal�noss�gban a terel�sn�l haszn�lt border collie-k mellett, a mudik is �ri�si j�v� el�tt �llnak. Sz�mos terel�versenyen kimagasl�an szerepelnek.

Az univerz�lis munkakutya

Haz�nkban a p�sztoremberek karak�n, f�lelmet nem ismer�, fog�s jelleme miatt nagyon becs�lik. Diszn�k, szarvasmarh�k, bivalyok, s�t m�g a tiszteletet parancsol� sz�rke marh�k is respekt�lj�k a pattog� kis parancsnokokat. Szabolcs, N�gr�d, Tolna, Somogy megy�kben szinte a legelterjedtebb fajta a juh�szok seg�t�jek�nt. Nagyat�d k�rny�k�n, �s Tolna egyes r�szein a mudi egyik k�l�nleges sz�nv�ltozat�t a cifr�t (sz�rk�s, feket�s m�rv�nyozott jellegû) haszn�lj�k el�szeretettel, hossz� gener�ci�k �ta. Ha m�r a sz�nekn�l tartunk �rdemes felsorolni a standard �ltal elfogadott �rnyalatokat. Az eml�tett cifr�n k�v�l a feket�t, a barn�t, a feh�ret, a fak�t, a hamvast (k�kes).

�rdekes felfedez�se a fajta szerelmeseinek, hogy a mudi a vaddiszn�s vad�szatokon els�rang� hajt�kutyak�nt mutatkozott be. Nagy el�ny�k az �ltal�ban itt haszn�lt terrier f�l�khez k�pest, hogy nem kapaszkodnak a diszn� has�ba, far�ba �s ez�ltal nem vonszoltatj�k el magukat a „vil�g v�g�re” a vaddal.

M�r a filmvil�gban is bizony�tott n�h�ny snitt erej�ig a mudi. P�r �vvel ezel�tt a Kisv�ros c�mû sorozatban bandit�kat leplez le, �s tesz �rtalmatlann�. Haszn�lhat�s�gi reperto�rjuk csaknem teljes, ha megeml�tj�k a katasztr�fa kuty�k k�z�tti felbukkan�sukat is. Erre a munk�ra kitûn� szimatuk, boszork�nyos �gyess�g�k, kitart�suk teszik alkalmass� �ket.

H�z�rz�sre, szem�lyv�delemre is hat�rozottan alkalmas. Ok n�lk�l nem ugat, de el�szeretettel kimutatja a foga feh�rj�t, ha beavatkoz�st ig�nyl� esem�ny t�rt�nik Kis testm�rete (38–47 cm) a lak�sban val� tart�sn�l el�ny�s, nem mell�kes ebb�l a szempontb�l a nagyfok� alkalmazkod�k�pess�ge sem. K�l�nlegess�ge, a szennyez�d�seket szinte tasz�t� sz�rt�pusa. Saj�t szememmel tapasztaltam egy-egy kimer�t� terel�munk�val eltelt nap ut�n, hogy a pocsoly�ban j�les�en dagony�z� mudi bund�ja egy �ra m�lva visszanyerte eredeti csillog�s�t, tisztas�g�t.

A t�pl�l�st illet�leg a mudi rendk�v�l kisig�nyû. Az �telt j�l hasznos�tja a szervezete. Egy kifejlett mudi t�panyagsz�ks�glete mind�ssze h�romnegyede a vele megegyez� testm�retû fajt�k�nak Ez a p�sztoroknak k�sz�nhet�, akik gener�ci�kon �t sohasem k�nyeztett�k el az ebeket, de nagyon megbecs�lt�k a kiemelked�en dolgoz� mudijaikat. Emiatt k�l�nlegesen sz�v�s, eg�szs�ges, edzett ez a fajta.

„Legbecsesebb, egyenesen b�mulatra m�lt� tulajdons�ga a felt�tel n�lk�li engedelmess�g. Ez vele sz�letik. Kinn a mez�n sz�vesen k�veti a ny�l nyom�t. Ha elv�ti forog mint a bolond�ra, karik�ba. De egy pisszent�sre �sszekapja mag�t, mint akit f�be �t�ttek, oszt m�ris j�n befel�, mint a kil�tt goly�. �s erre nem kell tan�tani.”

F�nyes Dezs�