Olde English Bulldogge

Leawitt �r Bull Mead’s Tweed nev� kuty�j�val

Ha figyelmesen olvassuk a k�z�pkori angol buldogr�l sz�l� �r�sokat, biztosan k�v�ncsiak lett�nk erre a kuty�ra. Mondhatni, megragadta k�pzelet�nket, �s a fennmaradt festm�nyek, metszetek �br�i mellett szeretn�nk l�tni egy ilyen �sk�v�letet a saj�t szem�nkkel is. Ha m�r elk�telezett �s megsz�llott buldog-rajong�k�nt n�zz�k ezeket a r�gi k�peket, olthatatlan v�gyat �rezhet�nk egy ilyen �llat bar�ts�g�ra.

Azonban mintegy sz�z �vvel elk�st�nk. A k�z�pkori Anglia eredeti m�sz�roskuty�ja, az ancient buldog m�r visszavonhatatlanul a m�lt�, s helyette „be kell �rn�nk” valamely mai lesz�rmazottj�val. Ebbe azonban nem mindenki nyugodott bele, �s a buldog csal�dfa n�h�ny k�pvisel�j�b�l megk�s�relt�k felt�masztani, �jraalkotni a kihalt �si buldogot.

A Leawitt-f�le koncepci�

A Pennsylvania �llambeli David Leawitt teny�szt�t�rsaival �vtizedekkel ezel�tt, eg�szen pontosan 1971-ben elind�tott egy olyan programot, amely a buldog eredeti form�j�t feleleven�t� “�j” fajta l�trehoz�s�t t�zte ki c�lul. Elk�pzel�s�ket a k�z�pkori buldog mai ut�dainak (bullmasztiff, amerikai pit bull terrier, angol buldog) tervszer� keresztez�s�vel akart�k el�rni. A ’80-as �vek k�zep�t�l, vagyis amikor az amerikai buldog h�vei a nyilv�noss�g el� l�ptek kedvenceikkel, m�r a legk�zelebbi �s-buldog ivad�kot is bevont�k a folyamatba. Ezen fajt�k egyedeinek p�ros�t�sa eredm�nyek�nt egy k�z�pnagy, massz�v fel�p�t�s� kutya „l�trej�tt�t” rem�lt�k, melyben marad�ktalanul megvannak az ancient buldog legjobb tulajdons�gai. Sz�nd�kaik szerint ugyanakkor a „v�gterm�kben” siker�l majd kik�sz�b�lni a mai ut�dok nemk�v�natos jellemz�it is : a lustas�got, neh�zkess�get �s az agresszi�t, valamint a deform�lt testfel�p�t�sb�l ered� eg�szs�gi (l�gz�s, ell�s, stb.) probl�m�kat. Egysz�val vissza akart�k kapni azt a fajt�t, amely a marh�k lefog�s�ban el�rt sikerei r�v�n v�lt az er� �s kitart�s szimb�lum�v�, de amely �seredeti form�j�ban sajn�latos m�don m�r a m�lt sz�zad v�g�re kihalt.

Leawitt �r csod�lattal tanulm�nyozta az �si buldogot �br�zol� sz�z�tven-k�tsz�z �ves festm�nyeket, metszeteket, s ezek alapj�n d�nt�tt �gy, hogy �jrateremti a fajt�t. Mindig is leny�g�zte az egykori m�sz�roskutya b�tors�ga �s f�lelmetes k�lseje, s v�gig ez maradt egyik f� szempontja munk�ja sor�n. �gy gondolta, hogy egy kell�k�ppen akt�v test�, �l�nk v�rm�rs�klet� buldog m�r megjelen�s�vel elriasztja a rosszsz�nd�k� embereket, s ez a lehet� legb�k�sebb m�dja az otthon megv�d�s�nek. Azonban egy�ltal�n nem k�v�nta visszahozni a k�z�pkori gladi�tor temperamentum�nak rossz oldal�t. A t�lzott makacss�g, kezelhetetlens�g, esetleges agresszivit�s sz�m�ra mind elker�lend� saj�toss�gok voltak. Ink�bb k�v�nta meg�rizni a mai buldog rendk�v�l bar�ts�gos, emberszeret� jellem�t, mivel legal�bb annyira egy b�k�s t�rs- �s csal�di kuty�ra, mint az eszm�nyi �rz�ebre v�gyott. Saj�t hitvall�sa szerint ink�bb tan�t meg egy bar�ts�gos ebet harapni, minthogy egy agressz�v p�ld�nyb�l pr�b�ljon csal�di kuty�t nevelni.

C�ljai megval�s�t�sa �rdek�ben egy olyan vonalteny�szt�si programot alkalmazott, melyet az Ohio-i �llami Egyetemen eredetileg marhatart�k r�sz�re dolgoztak ki. Egym�st�l f�ggetlen�l k�t, egym�ssal semmilyen rokons�gban sem l�v� 3-3 kuty�b�l �ll� csoporttal  (egy szuka, k�t kan) kezdte meg munk�j�t : az els� almok n�st�ny k�lykeit a m�sik kannal fedeztette. Az �gy megsz�letett szuka k�lyk�kn�l megism�telte az elj�r�st a k�t kan felcser�l�s�vel, majd az ezen p�ros�t�sok eredm�nyek�nt kapott szuk�kat minden esetben visszateny�sztette a nagyap�kra. V�g�l a k�t f�ggetlen �g keresztez�s�vel megakad�lyozta a belteny�sztetts�g kialakul�s�t. A folyamat eredm�nyek�nt megsz�letett kuty�kat Olde English Bulldogge-nak nevezte el, m�gpedig a XVI. sz�zadban „hivatalos” angol �r�sm�d szerint. Az �j fajta (mely m�ra m�r a tizedik-tizenkettedik gener�ci�n�l tart) k�pvisel�i feler�szben angol buldogok, m�g 50%-ban bullmasztiff, pit bull �s amerikai buldog kever�kek.

V�lem�nyem szerint ezek a kuty�k m�gsem igaz�n eml�keztetnek a r�gi festm�nyeken l�that� ebekre : alacsonyra �ll�tott termet�kkel, orrtalan, kerek fej�kkel ink�bb a mai show-t�pus� buldog XXL-es kivitel� v�ltozat�nak t�nnek. Noha a bullmasztifft�l viszonylag nagy termetet �r�k�ltek, az ak�r �tven-�tven�t kil�t (!) is el�r� test r�vid �s gacsos l�bakon �ll. Ezek a kuty�k �rdekesek ugyan, de teljesen alkalmatlanok b�rmilyen komolyabb fizikai teljes�tm�nyre, a buldog eredeti feladatk�r�nek ell�t�s�ra. A probl�ma r�szint abban gy�keredzhet, hogy a felhaszn�lt „alapanyagban” t�l sok a mai angol buldog v�r. Ezek a mopsz �ltal hozott torz testfel�p�t�s�rt felel�s g�nek t�ls�gosan er�sen „�tnek �t”, �gy az ut�dokban nagyon neh�z kik�sz�b�lni a deform�lt v�gtagszerkezetet �s extr�m testar�nyokat. A m�sik elk�pzelhet� ok nyilv�n az anyagiakban keresend�: val�sz�n�leg nagyobb ig�ny mutatkozott egy �ri�s m�ret� mai form�j� buldogra, mint a sportosabb megjelen�s� �s az amerikai buldoggal k�nnyen �sszet�veszthet� eredeti t�pusra. Ha �gy �llt a dolog, k�r volt t�veszm�kkel k�r�tve elhelyezni a k�ztudatban az Olde English Bulldogge nevet.

A r�gi-�j buldog el�sz�r a „The Rare Bred Book” (Ritka fajt�k k�nyve) c�m� kynol�giai k�nyvben t�nt fel, melynek eredm�nyek�nt t�bb kisebb kuty�s szervezet is regisztr�l�sba vette. Ezek k�z�l legfontosabb term�szetesen a fajta szerelmeseinek saj�t egyes�lete, az Olde English Bulldogge Assotiation. Els�sorban az � munk�juk hat�s�ra egyre t�bben kezdt�k k�vetni a Leawitt �ltal kijel�lt utat, s ma m�r sz�mos amerikai kynol�giai magazinban tal�lkozhatunk OEB hirdet�sekkel. Azonban a hozz�juk mell�kelt k�pek ugyanazt az esetlen form�j�, gigantikus mai angol buldog-f�les�get mutatj�k, aminek nev�n k�v�l alig van k�ze h�res k�z�pkori �s�hez. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy bizonyos eredm�nyeket m�gis David Leawitt jav�ra �rhatunk : kuty�i sokkal eg�szs�gesebbek �s mozg�konyabbak a mai angol buldogokn�l. Emberi seg�ts�g n�lk�l is k�pesek fedez�sre �s ut�daik vil�gra hoz�s�ra, �tlagos �lettartamuk pedig meghaladja a t�z �vet (!). Temperamentumuk, elsz�nts�guk r�v�n meg�llj�k hely�ket t�bb komoly �rz�-v�d� fajt�val val� �sszehasonl�t�sban is. Egysz�val ezek a kuty�k v�gre k�pesek arra, amire a k�l�nb�z� fajt�k nagyobb r�sz�t kiteny�sztett�k: �k szolg�lj�k az embert, nem pedig ford�tva.

A dolog m�gsem ennyire egyszer�: egy fajta kialak�t�sa �vtizedek gondosan megtervezett �s v�grehajtott teny�szt�i programj�nak eredm�nye. Egy m�r kihalt �si fajta felt�maszt�sa pedig m�g enn�l is bonyolultabb, nehezebb feladat, hiszen folyamatosan meg kell k�zdeni a r�sztvev� kuty�k domin�nsan, vagy �ppen recessz�v�n �r�kl�d� tulajdons�gaival. Egyeseket elnyomni igyeksz�nk, m�sokat feler�s�teni, s a m�r el�rt eredm�nyeket nagyon neh�z r�gz�teni a k�vetkez� gener�ci�kban. Hasonl� probl�m�val k�zd�ttek az argentin dog kiteny�szt�s�n�l, melyr�l a k�nyv utols� fejezet�ben olvashatnak, de rokon�that� helyzettel tal�lkozunk m�r a k�vetkez� oldalak f�szerepl�j�nek eset�ben is.

Felmer�l viszont a k�rd�s: ha minden�ron egy eredeti, k�lsej�ben �s temperamentum�ban is igazi “working” buldogot akarunk, m�rt nem el�gsz�nk meg a m�r l�tez� kuty�kkal? Egy saj�t fajt�j�ban kiv�l�nak sz�m�t� amerikai buldog, pit bull vagy amstaff  helyett tal�lhatunk-e valaha is jobb t�rsat �s test�rt magunknak? A v�lasz m�gsem ilyen egyszer�: az egzotikum ir�nti v�gy ugyanis roppant nagy hajt�er�.

Az igazi �sbuldog

V�lem�nyem szerint a Leawitt-f�le pr�b�lkoz�s sikertelens�ge (vagy ink�bb n�minem� elt�r�se az eredetileg deklar�lt c�lt�l) m�r a kiindul�skor l�that� volt. Ha val�ban a buldog eredeti form�j�t felt�maszt� r�gi-�j fajta kialak�t�s�ban gondolkodunk, a fentin�l j�val tiszt�bb, homog�nebb „alapanyag” �ll rendelkez�s�nkre az amerikai buldog, a bullmasztiff �s a boxer feh�r egyedei r�v�n. Ahogyan az el�z� fejezetekb�l kider�l, az AB tulajdonk�ppen az ancient buldog mai megfelel�je, genetikai tekintetben legtiszt�bb lesz�rmazottja, mely azonban n�mileg m�dosult az eredeti m�sz�roskuty�hoz k�pest. A bullmasztiff nem m�s, mint a r�gi t�pus� buldognak �s k�zvetlen �s�nek, a k�z�pkori masztiffnak lesz�rmazottja, �gy idegen be�t�st�l � is teljesen mentes. A boxer pedig, ahogyan az a k�vetkez� fejezetben kider�l, a n�met ter�letek �si „buldogj�nak” tekinthet� Bullenbeisser-nek �s az Angli�b�l import�lt eredeti form�j� buldognak a lesz�rmazottja, �gy tulajdonk�ppen � is tisztav�r� csal�dtagnak nevezhet�. Az esetleges t�lzott m�ret leszor�t�s�nak, valamint a mozg�konys�g, agilit�s jav�t�s�nak �rdek�ben elk�pzelhet� pit bull terrier vagy amstaff bevon�sa. Ezen fajt�k keresztez�s�b�l v�rhat�an egy k�z�pnagy, h�feh�r (vagy legal�bbis t�lnyom�r�szt feh�r), k�kem�ny �s atletikus munkakutya sz�letik, amely mind fizikum�n�l, mind jellem�n�l fogva alkalmas az �si buldog munk�j�nak elv�gz�s�re. A mai angol buldog alkalmaz�sa az extremit�s kedvel�i sz�m�ra lehet alternat�va, de t�volr�l sem a kor�bban eml�tett 50%-ban.

�ltal�nos le�r�s

Az �seredeti buldog reinkarn�ci�ja. K�z�pm�ret�, rendk�v�l er�teljes fel�p�t�s� kutya. Kifejezett er�t �s elsz�nts�got mutat. Z�m�k, ugyanakkor atletikus.

Fej

A testhez viszony�tva nagy, n�gyzetes. A koponya er�s, sz�les. A t�vol�l� �s m�lyen fekv� kerek szemek k�z�tt a sz�les homlok bes�pped. A fejb�r m�rs�kelten r�ncos. A r�g�izmok kifejezettek. A pof�k nagyok, sz�lesek. Az arcorr r�sz r�vid. Az �llkapcsok sz�lesek, er�sek. Az als� el�reny�lik �s kiss� visszahajlik. Az ajkak lel�g�ak. A magasan t�z�tt f�lek lehetnek teh�n- vagy r�zsaform�j�ak. A r�zsasz�n� orr �s szemh�j nem k�v�natos, de nem kiz�r� ok.

Test

A nyak r�vid �s vastag. A v�llak er�sek, j�l izmoltak �s nagyon sz�lesek. Az er�s bord�k kerek keresztmetszet�, sz�les �s m�ly mellkast alkotnak. Az izmos �s er�s h�t r�vid, enyh�n �velt. A has felh�zott. A far izmos. A mells� l�bak lehetnek egyenesek, vagy enyh�n hajlottak.

L�bak

A mells� l�bak lehetnek egyenesek, vagy enyh�n hajlottak. A combok nagyon er�sek. A h�ts� l�bak m�rs�kelten sz�gelltek.

Farok

Vastag �s egyenes. Hossza nem fontos.

Sz�rzet

R�vid, s�r� �s er�s sz�l�.

Sz�n

Cs�kos a barna, v�r�s, sz�rke vagy fekete �rnyalat�ban. Cs�kos foltok feh�r alapon. Teljesen feh�r. Egysz�n� vagy feh�r jegyes b�zs, v�r�s vagy fekete.

M�ret

S�ly : kanok 60 font (27 kg) felett, szuk�k 50 font (23 kg) felett
Magass�g: 17 ill. 16 inch (43 ill. 40 cm) felett