Perro de Presa

Hiteles dokumentumok szerint presa t�pus� kuty�k m�r legkor�bban a XV-XVI. sz�zadban l�teztek a Kan�ri-szigeteken. A presa kifejez�s fog�st, zs�km�nyol�st jelent, ami a bulldog jelleg� kuty�k �si feladat�ra, a szarvasmarha lefog�s�ra, leszor�t�s�ra utal. A Kan�ri szigetek t�rt�nelmi esem�nyeit is figyelembe v�ve, �shonos �s a spanyol h�d�t�k �ltal �rkez�, nagyobb test� kuty�k egyar�nt megtal�lhat�ak voltak. Ha az itt �l� kuty�k sz�rmaz�sa nem is teljesen tiszt�zott, korabeli tev�kenys�g�ket ismerj�k: �rkutyak�nt, m�sz�roskutyak�nt haszn�lt�k �ket, illetve az � feladatuk volt a vad vagy elvadult kuty�k kiirt�sa.

Term�szetesen t�bb elm�let is l�tezik a kan�ri-szigeteki kutya eredet�t illet�en. Egyik �se val�sz�n�leg a Perro de Ganado Majorero lehetett. Ez egy masztiff t�pus�, rusztikus, intelligens, rettenthetetlen �rkutya volt. A fajta ir�nt �rdekl�d�ket legink�bb az a k�rd�s foglalkoztatja, vajon l�teztek-e �shonos kuty�k a Kan�ri szigeteken m�r a spanyol h�d�t�sok el�tt is? Sz�mos forr�s �s �rv sz�l e felt�telez�s mellett, de k�s�bb mindenesetre felt�tlen�l keveredtek a szigetvil�g kuty�i a spanyol f�lszigetr�l, majd k�s�bb az angolokkal �rkez� ebekkel. M�r a XX. sz�zad elej�n, a Bardino Majorero is hozz�j�rult a Presa Canario kialakul�s�hoz. Ez a p�sztorkutya Fuerteventura sziget�r�l sz�rmazik, kiv�l� �rz�-v�d� �szt�ne, ellen�ll�k�pess�ge, b�tors�ga �s kitart�sa miatt becs�lt�k. A szigetvil�g �s a kontinens kuty�ib�l egy nagyon er�s, kem�ny fajta alakult ki, melyet eredeti funkci�i mellett egyre ink�bb harcikutyak�nt is haszn�ltak. B�r az 1940-es �vekben a spanyol szigetvil�gban is betiltott�k az �llatverekedtet�seket, az illeg�lis „meccsek" m�g �vtizedekig folytak, �s a Presa Canario �llom�ny egyre n�tt. A sziget szuverenit�s�val azonban rosszabodott a fajta helyzete, a n�met juh�szkutya, a dobermann �s a n�met dog elterjed�se r�v�n jelent�sen cs�kkent az �shonos kuty�k ir�nti �rdekl�d�s. Szinte m�r a kihal�s fenyegette a kan�ri-szigeteki kuty�t, mikor az 1970-es �vekben megkezd�d�tt a fajta rekonstru�l�sa. 1982-ben Tenerif�n megalakult az els� fajtaklub is, a Club Espanol de Presa Canario (CEPRC), mely Gran Canaria, Lanzarote, Fuerteventura �s La Palma teny�szt�it egyes�tette. 1983 janu�rj�ban a spanyol kenne lklub is elismerte a CEPRC-t. Az 1980-as �vekben m�r az �jvil�got is megh�d�totta a fajta, 1990-ben az Egyes�lt �llamokban is �n�ll� fajtaklub alakult, a National Perro de Presa Canario Club (NPPCC). 1997 janu�rja �ta m�r az AKC-n�l is lehet regisztr�ltatni kan�ri-szigeteki kuty�kat, a teljes elismer�sre v�r� fajt�k t�rzsk�nyv�be.

Az egy�rtelm�, hogy a kan�ri-szigeteki kutya sz�rmaz�si hely�r�l kapta nev�t, de vajon a szigetek elnevez�se honnan ered? Egy kuty�s k�r�kben n�pszer� te�ria szerint Plinio �s Estacio Seboso szerint a szigeteken tal�lt nagytest� ebek miatt sz�letett a Canaria helys�gn�vt. Ezt az elk�pzel�st azonban c�folja az a t�ny, hogy a Kan�ri-szigeteken �shonos kuty�k bizony�tottan kistest� j�sz�gok voltak. Korabeli utaz�k diszn�kr�l, kecsk�kr�l, juhokr�l �s vadkuty�kr�l sz�lnak be, ut�bbiakat a farkashoz hasonl�, de ann�l kisebb �llatokk�nt �rt�k le. Thomas Nichols m�s tud�sokkal egy�tt azt a n�zetet k�pviselte a XVI. sz�zad elej�n, hogy Gran Canaria egy a szigeten �shonos �s b�s�gesen term� n�dfajt�r�l kapta a nev�t, melyb�l a bennsz�l�ttek egy vesz�lyes, tejszer�, m�rgez� folyad�kot nyertek ki. Nichols szerint az �slakosok maguk Tamar�nnak h�vt�k a szigetet, ahol �ltek.

Hab�r a kan�ri-szigeteki kutya sz�rmaz�sa pontosan nem ismert, kifejezetten sok adat �ll a rendelkez�s�nkre eredet�r�l. R�g�szeti leletek is bizony�tj�k a kuty�k l�tez�s�t a guancso �slakosok kor�ban. Tenerife sziget�n, a Llano de Maja temet� egyik s�rj�ban egy kb. 10 cm hossz�, mumifik�l�dott kutyakopony�t is tal�ltak. Teh�t m�r a spanyol h�d�t�k meg�rkez�se el�tt �ltek kuty�k a szigeteken, de nem nagytest�, masztiff szer�, hanem kifejezetten kistest� p�ld�nyok. K�s�bb, a XVI. sz�zadb�l sz�mtalan rendelet �s szab�lyzat maradt fenn a sziget kutyatart�s�ra vonatkoz�an. Egy 1515. szeptember 3-�n kelt feljegyz�s szerint ezek a rendeletek egyre szigorodnak. „Senki sem tarthat kuty�t, csak akkor, ha azt bez�rja a birtok�ra vagy l�ncra k�ti eg�sz nap, a kond�sok pedig csak egy-egy kuty�t tarthatnak, kiv�ve, ha az egy presa." Egy 1516-os rendelet szerint minden m�sz�rosnak k�t kuty�ja lehet, de azokat �jszak�ra meg kell k�tni�k, �s csak akkor engedhetik el, amikor sz�ks�g van r�juk a szarvasmarh�k ir�ny�t�s�n�l �s lefog�s�n�l. Egy 1526-os int�zked�s m�r od�ig megy, hogy elrendeli minden presa kiirt�s�t, kiv�ve a m�sz�rosok tulajdon�ban l�v� ebeket, hiszen azok n�lk�l�zhetetlenek a munk�hoz, a szarvasmarh�k ir�ny�t�s�hoz, kezel�s�hez. A XVII. sz�zadban ugyanilyen szigor� rendeletek sz�lettek a kutyatart�sr�l, minden h�ztart�s csup�n egy preas�t tarthatott h�z�rz�sre. Ezekeben a sz�zadokban a Perro de Ganado Majorero �s a Perro de Presa Canario val�sz�n�leg egym�ssal p�rhuzamosan l�tezett, �s persze bizonyos m�rt�kben keveredtek is egym�ssal.

A spanyol h�dit�ssal sz�mos �j kutyat�pus �rkezett a Kan�ri-szigetekre, �s ezek a kuty�k nyilv�n keveredtek a helyiekkel. Jos� de Viera y Clavijo term�szettud�s azt �rja Historia Natural de las Islas Canarias c�m� k�nyv�ben, hogy 1764-ben veszetts�g j�rv�ny t�rt ki Tenerif�n, a fert�z�st a spanyol kuyt�k kozt�k magukkal. A szerz� szerint a kan�ri-szigeteken akkoriban m�r sz�mos kutyat�pus l�tezett, masztiffok, juh�szkuty�k, podenco �s perdiguero vad�szkuty�k, v�rebek, dog�k �s v�zikuty�k. A Perro de Presa Canario akkori k�lsej�r�l azonban szinte alig van adatunk. A XX. sz�zadb�l term�szetesen m�r t�bb inform�ci� van a fajt�r�l. Az 1970-es �vekben m�g nyoma sincs a mai �rtelemben vett kan�ri-szigeteki kutyafajta koncepci�j�nak, hanem �ltal�ban az al�bbi t�pusokat, elnevez�seket ismert�k �s haszn�lt�k: presa dog (Kan�ri-szigeteken), perros de la tierra (Gran Canaria), perros de ganado (Fuerteventura), perros bastos (Tenerife �szaki r�sz�n), illetve bordones, bardinos, verdugos �s lagarteado. Mindezeket a kuty�kat nagyj�b�l egyforma munk�ra haszn�lt�k – szarvasmarha hajt�sra, �rz�-v�d� feladatokra �s verekedtet�sre– �gy gyakorlatilag mindegyik „presa" volt, hiszen a „fog�s" volt a feladatuk. Egyik sem volt t�ls�gosan nagytest� j�sz�g, �s gyakori volt a brindle (cs�kos) mint�zat.

Az 1980-as �vekben a Kan�ri-szigeteken h�rom id�s, harcikuty�kkal foglalkoz� f�rfit k�rdeztek, milyen volt a Presa Canario k�lseje az � �let�kben, mire tudnak m�g visszaeml�kezni a fajt�val kapcsolatban. Mindh�rman elmondt�k, hogy hatalmas fej�, sz�les mellkas� kuty�k voltak, kb. 45 kg s�ly�ak. Azt azonban egyetlen szak�rt� sem tudja megmondani, hogy ezek a kuty�k, vagyis napjaink pres�ja milyen rokons�gban �ll az �slakosok kuty�ival illetve a XVI-XVII. sz�zad rendeletek �ltal is eml�tett kuty�kkal – minderr�l csak felt�telez�sek vannak, pontos feljegyz�sek csak a fajta modernkori t�rt�net�r�l vannak.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt n�met dogok is �rkeztek a szigetekre, �s ezek is val�sz�n�leg keveredtek a helyi kuty�kkal. Egy�bk�nt a szigeteken rendezett verekedtet�sek sohasem �rt�k el a hasonl� angol „rendezv�nyek" szervezetts�gi sz�nvonal�t; legink�bb csup�n szeg�ny farmerek foglalkoztak harcikuty�kkal a saj�t maguk sz�rakoztat�s�ra. Persze a „sport" n�pszer�s�g�nek cs�cs�n angol kuty�kkal, bulldoggal, bullterrierrel is kevert�k a saj�tjaikat. A feh�r sz�n� sz�rzet nyilv�n ezeknek a keresztez�seknek az eredm�nye. Az 1970-es �vekben amerikai pit bullterriert, dobermannt, bullmasztiffot, amerikai bulldogot is haszn�ltak, s�t Gran canari�n m�g brazil masztiff �s rod�ziai ridgeback keresztez�sekkel is pr�b�lkoztak. Mindezek k�vetkezt�ben – b�r m�r az FCI is elismeri a kan�ri-szigeteki kuty�t – a fajta k�lleme meglehet�sen heterog�n megjelen�s�.

A spanyol kennel klub1988-ban ismerte el a Presa Canari�t mint a Kan�ri-szigeteken �shonos fajt�t. Az FCI azonban nem fogadta el a presa elnevez�st, mivel az t�ls�gosan a fajta harcikutya-m�ltj�ra utal, ink�bb a Dogo Canario fajtamegjelel�l�st javasolt�k. B�r sok kan�ri-szigeteki teny�szt� nem �rtett egyet az �si n�v megv�ltoztat�s�val – ezzel az er�vel a bulldog megjel�l�st sem szabadna haszn�lni – a Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g 2000. j�nius 3-i keltez�ssel Dogo Canario n�ven fogadta el az �j fajt�t, egyel�re m�g csak ideiglenes st�tusszal, �s a m�sodik fajtacsoportba sorolta, 346-os standard sz�mmal.