Megmentett m�lt

SCHAPENDOES

A XIX. sz�zad v�g�n Eur�pa minden t�j�n, ahol birkateny�szt�ssel foglalkoztak, ott dolgozott a ny�jak mellett egy k�z�pnagy, k�nynyed fel�p�t�sû, durvasz�rû p�sztorkutya; sok hely�tt birk�spudlinak, vagy egyszerûen birkakuty�nak h�vt�k. Kisebb-nagyobb k�l�nbs�gek ugyan vid�kenk�nt kialakulhattak, de miel�tt egy-egy �n�ll� fajta kikrist�lyosodhatott volna, sz�mtalan t�pus egyszerûen eltûnt megfelel� munka, feladat hi�ny�ban. Az agr�rkult�ra v�ltoz�s�val, a hatalmas birkany�jak megszûnt�vel a XX. sz�zad elej�n m�r Hollandi�ban sem volt k�l�n�sebb ig�ny p�sztorkuty�kra. Ha n�h�ny elk�telezett kutyabar�t nem gyûjti �ssze utols� pillanatban Drenthe tartom�ny megmaradt p�sztorkuty�it, sok m�s eur�pai t�pussal egy�tt a schapendoes sem marad fenn.

A j� p�sztorkuty�t, a Canis Pastoralis-t m�r a kora-k�z�pkorban is nagyra becs�lt�k. Egy ilyen kutya meg�l�se magas p�nzb�ntet�st vont maga ut�n. Korabeli el��r�sokb�l kitûnik, hogy a p�sztorok kuty�it igen vesz�lyes �llatoknak tartott�k, gazd�ik csak medve- vagy farkas�ld�z�skor oldhatt�k el l�ncaikr�l. Ebb�l is l�tszik, hogy akkor m�g a mai �rtelemben vett terel�sre nem volt olyan nagy ig�ny a hatalmas �s �sszef�gg� legel�k miatt, hanem ink�bb a p�sztort �s ny�j�t idegen t�mad�sokt�l megv�deni k�pes kuty�kra volt sz�ks�g. A kuvasz, a pireneusi masztiff vagy a sarplaninac az ilyen kuty�k eml�k�t �rzi. A medve �s a farkas r�szleges kihal�s�val, eltûn�s�vel, m�sr�szt a mez�gazdas�g, a kult�ra fejl�d�s�vel ezek a kuty�k id�vel munkan�lk�liv� v�ltak. A p�sztoroknak kisebb, fordul�konyabb, k�nnyen k�pezhet� kuty�kra volt sz�ks�g�k, melyeknek a ma is ismert p�sztorkutya-tulajdons�gokkal kellett rendelkezni�k.

Max v. Stephanitz, a n�met juh�szkutya megteremt�je �rja, hogy sz�zadunk elej�n N�metorsz�gban igen elterjedt volt egy durva, olykor g�nd�r sz�rû p�sztorkutya-t�pus, de ez a meg�llap�t�s igaz volt Lengyelorsz�gra is, b�r a kuty�k marmagass�ga nyugat fel� haladva egyre cs�kkent. Hollandia Drenthe tartom�ny�nak �s Veluwe �szaki r�sz�nek p�sztorai is �sid�kt�l kezdve haszn�ltak egy kicsi, durvasz�rû kuty�t, melyet nagyra becs�ltek f�radhatatlan munkakedve �s kiv�l� intelligenci�ja miatt. Kin�zet�ben azonban nem volt semmi k�l�n�s, �gy a fest�k ink�bb a tarka koikerhondot �r�k�tett�k meg t�jk�peiken. Egyed�l Conredijn Cunaeus (1825–1895) festm�nyeir�l der�l ki, hogy a XIX. sz�zadban Hollandi�ban tartottak egy nem t�l nagy, k�nnyû fel�p�t�sû, hossz� sz�rû juh�szkuty�t is.

P.M.C. Toepoel �s H. Jungeling a m�sodik vil�gh�bor� elej�n kezdtek t�sgy�keres kutyafajt�k ut�n kutatni Drenthe tartom�nyban, ahol az �regek m�g eml�keztek egy p�sztorkuty�ra, melyet arrafel� „herdersdoes”-nak, „siepenhond”-nak, „schapendoes”-nak vagy „olde grise”-nek neveztek. A „schapendoes”-t sz� szerint birkakuty�nak lehetne ford�tani. �rdekes tudni, hogy a „does” sz�t� ma m�r nem l�tezik; kor�bban – ellent�tben az ink�bb fajtatiszta kuty�t jel�l� „hond” sz�val – munka-, paraszt- vagy utcakuty�t jelentett. A Toepoel �ltal felkutatott kuty�k drenthei ki�ll�t�sokon „hazai juh�szkuty�k”, „�holland juh�szkuty�k” vagy „birkapudlik” elnevez�s alatt szerepeltek, el�sz�r 1942-ben, az Amsterdam Winneren mutatt�k be �ket schapendoes n�ven, de m�g csak el nem ismert fajtak�nt. 1945-ben megsz�letett a fajta-standard, 1947-ben megalap�tott�k az �n�ll� fajtaegyes�letet �s 1952–53-ban ideiglenes regisztert nyitottak a holland t�rzsk�nyvben a fajta sz�m�ra. Az FCI hivatalosan 1971-ben fogadta el �n�ll� fajtak�nt a schapendoest. A holland klub 1972-es ki�ll�t�s�n m�r 82 kutya jelent meg. Napjainkban �vente kb. 250 k�ly�k sz�letik Hollandi�ban. Magyarorsz�gon 1998-ban, N�metorsz�gban 1986-ban sz�letett az els� alom, melynek anyja nem holland, hanem egy Sv�jcb�l import�lt szuka volt.

Elv�tve az�rt napjainkban is haszn�lj�k a schapendoes-t birkany�jak terel�s�re Hollandi�ban. Mivel a ny�jakat nyugodt, mindent�l t�volfekv� ter�leteken legeltetik, a kuty�nak kitart�nak, fordul�konynak, gyorsnak kell lennie. Nemcsak j� ugr�k�pess�g, de intelligencia �s �n�ll� cselekv�k�szs�g is sz�ks�ges. Testben �s l�lekben egyar�nt igazi p�sztorkuty�nak kell lennie. A birk�kkal szemben bizonyos m�rt�kû harap�si kedvvel is kiv�vja a kell� tiszteletet. Ez a „fog�s” nem sebzi meg az �llatot, csup�n egy er�s cs�p�s, mely a sz�kev�nyt a ny�jhoz val� visszat�r�sre �szt�nzi. Testr�szek szerint megk�l�nb�ztet�nk nyakfog�st �s combfog�st. F�ktelen j�kedv�ben j�t�k k�zben gazd�j�val szemben is alkalmazhat „terel�si fog�sokat”, mikor teljes test�vel nekiszalad az embernek �s bok�j�ba cs�p.

Nagyon er�sen k�t�dik az emberhez, megpr�b�l mindig a k�zel�ben lenni, ez�rt kennelben tartani nem szabad! �l�nk, de nem ideges kutya. Figyelmes, vid�m, k�l�n�sen intelligens. Mindig k�sz a j�t�kra, kellemes csal�di kutya, de mivel nem is olyan r�gen, p�r gener�ci�val ezel�tt akt�v munkakutya volt, tal�lni kell neki valami �rtelmes elfoglalts�got. Napi h�rom s�ta a h�z k�r�l sem szellemi, sem fizikai ig�nyeit nem el�g�ti ki, de egy kert sem helyettes�theti a kuty�val val� foglalkoz�st. Igen megfelel� sport sz�m�ra az agility, de ment�kuty�nak is kiv�l� lehet. (A t�r�korsz�gi f�ldreng�sek sor�n m�r bevetettek egy n�met tulajdon� schapendoes-t.) Mivel nem t�l szenved�lyes vad�sz, megfelel� nevel�s mellett nyugodtan lehet p�r�z n�lk�l futtatni, nem fog kiszaladni a vil�gb�l. Ide�lis k�s�r� bicikliz�shez vagy kocog�shoz. K�s� �regkor�ig – v�rhat� �lettartama 12–15 �v – meg�rzi munkakedv�t �s j�t�koss�g�t. Hatalmas intelligenci�j�nak �s �n�ll�s�g�nak k�sz�nhet�en nevel�se csup�n szeretetteljes k�vetkezetess�get ig�nyel, kezd� kuty�soknak is aj�nlhat�.

A durva b�n�sm�d, a katon�s parancsv�grehajt�s nem a schapendoes vil�ga. Egyszerûen csak szeretni kell, hiszen szoci�lis �rz�ke is er�s, gyerekekkel szemben is megb�zhat�. Sz�rzet�nek �pol�sa sem bonyolult, el�g egy-k�t hetente �tkef�lni. Ami a sz�nt illeti, a standard minden vari�ci�t enged�lyez, de a s�t�t k�kes-sz�rke �s a fekete �rnyalatait r�szes�ti el�nyben. A szuk�k marmagass�ga 40–47 cm, a kanok 43–50 cm magasak.