Feh�r �ri�s a Pireneusokb�l

A 450 km hossz� �s 150 km sz�les Pireneusi-hegys�g v�lasztja el a r�la elnevezett f�lszigetet az eur�pai kontinens t�rzs�t�l. K�tharmada Spanyolorsz�ghoz, egyharmada Franciaorsz�ghoz tartozik. Ez a vid�k az �shaz�ja egy hatalmas, impoz�ns, feh�r kuty�nak, a pireneusi hegyikuty�nak. A fajta �seit a franci�k patou-nak h�vt�k. E kuty�k feladata volt a guly�kat �s ny�jakat megv�deni a farkasokt�l �s medv�kt�l, de korabeli feljegyz�sek szerint �riztek kast�lyokat, v�rakat �s v�rosfalakt is. P�ld�ul Foix gr�fja is ilyen kuty�kkal �riztette kast�lyait, a patouknak saj�t �rh�zik�ik voltak. Sok helyi, de m�g p�rizsi m�zeumban is l�tni �n. vasgall�rokat, olyan 9 cm sz�les nyakp�ntokat, melyekb�l 3 cm hossz� sz�gek �llnak ki; ezeket a kuty�k hordt�k a ragadoz�k elleni v�delem�l. A pireneusi hegyikutya kett�s �letet �lt, hiszen megmaradt rettenthetetlen ny�j�rz�nek, de �vsz�zadokon �t kedvelt kuty�ja volt az arisztokr�ci�nak is, eg�szen a francia forradalomig.

Ezek a kuty�k t�lnyom�r�szt feh�rek voltak, kisebb sz�rke vagy barna foltokkal. Mivel igen hatalmas ter�leten �lt ez a fajta, mag�t�l �rtet�d�en nem lehetett teljesen egys�ges. Egy 1874-es cikk k�t t�pus k�l�nb�ztetett meg: A Chien de Pyr�n�es occidentalt (nyugati pireneusi kutya), mely f�k�ppen Bagneres-de-Bigorre k�rny�k�n terjedt el, pof�ja sz�les, ajka lel�g, f�le kerek, enyh�n g�nd�r sz�re feh�r, fekete foltokkal, �s a Chien des Pyr�n�es orientalt (keleti pireneusi kutya), mely nagy testû, m�gis karcs� alkat�, pof�ja hegyes, f�le is hegyes, lehajl�. Puha, selymes �s vastag bund�ja h�feh�r, sz�rke vagy tejesk�v�barna foltokkal, melyek nagyr�szt arc�n �s f�l�n jelennek meg, ut�bbi esetben feket�s szem�ld�ke van, noha szeme k�r�l gyakran m�gis feh�r marad a sz�rzet. Kor�bban a Pireneusok azon k�rzet�ben volt elterjedve, amely Ariege megy�vel �s az Andorrai K�zt�rsas�ggal hat�ros.

Amikor a XIX. sz�zad v�g�n a francia kinol�gusok hozz�kezdtek a pireneusi hegyikutya szab�lyozott �s fajtaazonos teny�szt�s�hez, eredeti haz�j�ban m�r meglehet�sen ritka volt, hiszen jelent�sen lecs�kkent a medve- �s farkas�llom�ny, �gy a patou elvesztette eredeti feladat�t. �lelmes hegyivezet�k azonban egyfajta �l� szuven�rk�nt kezdt�k teny�szteni a fajt�t, mivel a h�forr�sok miatt a Pireneusok kedvelt �d�l�helly� v�lt, �s a turist�k sz�vesen vittek haza a hatalmas feh�r �llatokb�l, hogy otthon a s�t�nyon villoghassanak vel�k. 1850-ben m�g Vikt�ria kir�lyn� is beszerzett egy Cabas n�vre hallgat� p�ld�nyt. Persze ezek a „teny�szt�k” nem sokat t�r�dtek a min�s�ggel, sz�mukra a legf�bb szempont az volt, hogy tiszta feh�r kuty�k sz�lessenek, mert azokat k�nnyû volt eladni.

A fajta fontos p�rtfog�ja volt Theodor Dretzen, aki H. von Bylandt gr�f t�rsas�g�ban kereszt�l-kasul utazta a Pireneusokat, tipikus pireneusi kuty�k ut�n kutatva. 360 kuty�t mutattak meg neki, de csak hat felelt meg Dretzen elk�pzel�seinek. A felv�s�rolt kuty�kra alapozta Zaila kennel�t. T�bb mint egy tucat kuty�t tartott, egy �reg hegyivad�sz �rmester gondozta �ket, naponta h�rom �r�t futtatva az ebeket. A p�rizsi ki�ll�t�sokra leped�kkel b�lelt kocsikban utaztak a kuty�k, hogy ne piszkolj�k be magukat. Ha vid�kre mentek, Dretzen k�t k�l�n kup�t foglaltatott kuty�inak, a sz�llod�kban pedig k�t k�l�n szob�t.

A pireneusi hegyikutya hatalmas, impoz�ns, k�l�nleges kisug�rz�s� kutya. Egyes elk�pzel�sek szerint a magyar kuvasz is szerepet j�tszott kialakul�s�ban, mivel a k�z�pkorban hatalmas marhacsord�kat hajtottak Magyarorsz�gr�l D�l-Franciaorsz�gba, �s feljegyz�sek szerint – mag�t�l �rtet�d�en – kuty�s p�sztorok is k�s�rt�k a j�sz�got.

A pireneusi b�tor �rszem, ter�lete �s gazd�ja v�delm�re nem kell tan�tani, ez velesz�letett k�pess�ge. Hatalmas termete ellen�re mozg�kony j�sz�g, �s sz�ks�ge is van mozg�sra. Fontos, hogy csal�dtagk�nt kezelj�k �s saj�t ter�lete legyen, amit �rizhet �s v�dhet. Helyre van sz�ks�ge, legjobb sz�m�ra egy csal�di h�z, beker�tett kerttel. B�szke, �n�ll� �s intelligens kutya, ha k�ly�kk�nt kell� m�rt�kben foglalkozunk vele, kiv�l� k�s�r�nk lesz, p�r�z n�lk�l is magunkkal vihetj�k b�rhova. Nyugodt �s finom kutya, de vesz�ly eset�n kivillan ereje �s b�tors�ga. �szt�n�sen fel tud m�rni egy szitu�ci�t, �s megfelel�en int�zkedik, de magas ingerk�sz�b�nek k�sz�nhet�en mindaddig nyugodtan figyeli az esem�nyeket, am�g vesz�ly nem fenyeget. Idegen kuty�kkal alapvet�en b�k�s term�szetû. A kanok magass�ga 70–80 cm, s�lyuk 60 kg k�r�li, a szuk�k kb. 45 kg nehezek �s 65–72 cm marmagass�g�ak.