Vigy�k-e kutyaiskol�ba a t�rpekuty�kat?

Napjaink urb�nus kutyatart�s�nak kit�n� jelk�pe a t�rpekutya. Apr� m�ret�vel k�nnyen igazodik a v�rosi k�rnyezet viszontags�gaihoz, gazd�ja szinte b�rhova mag�val viheti gond n�lk�l. Ugyanakkor termete miatt az emberek sokszor nem veszik „kutyasz�mba”, hajlamosak vagyunk csak egy aranyos, d�delgetni val� �l�l�nyt l�tni benne, �s megfeledkez�nk �seir�l, a benne fesz�l� �szt�n�kr�l. J� r�sz�k nem is t�rsas�gi kuty�nak lett teny�sztve, hanem kotor�k ebnek, vad�szkuty�nak vagy egy�b hasznos c�llal. Fajtav�laszt�sn�l mindenk�pp tudakoz�djunk, hogy az adott fajt�t milyen c�llal teny�sztett�k. (P�ld�ul a Parson Russel Terrier kedves k�lseje �s apr� termete ellen�re egy komoly munkakutya nagy mozg�sig�nnyel �s munkav�ggyal, melyek lek�tetlen�l s�lyos probl�m�khoz vezetnek.)

Gondolhatn�nk, hogy a t�rpekutya nevel�se k�nny� feladat, hiszen m�ret�n�l fogva nem tud sok gondot okozni. Ha h�zza is a p�r�zt, nem baj, k�nnyed�n megtartjuk, ha esetleg agressz�v m�s kuty�k fel�, vagy �pp ellenkez�leg, nagyon f�l�nk, akkor csak felkapja a gazd�ja, �s a probl�ma „meg is van oldva”.
�ppen ez�rt hajlamosak vagyunk feleslegesnek nyilv�n�tani a nevel�st, tan�t�st, hiszen fizikai f�l�ny�nkn�l fogva minden gondot elker�lhet�nk. Ez nagy hiba!

El�sz�r is egy kuty�t nemcsak az�rt kell nevelni, hogy sz�munkra megsz�njenek a probl�m�k, hanem az�rt is, hogy � jobban �rezze mag�t a b�r�ben, eg�szs�ges, teljes �letet �lhessen, ehhez pedig f�leg a gazdinak kell tanulnia. B�r l�tsz�lag a kisebb kuty�knak el�g a hossz� p�r�zos s�ta, �s biztons�gban vannak a gazdi karj�ban, val�j�ban azonban ezzel nem oldjuk meg a probl�m�kat, csak kiker�lj�k �ket, kuty�nkat egy arany kalitk�ban tartjuk, �s a t�lzott �v�s hib�j�ba es�nk.

Minden kuty�nak sz�ks�ge van arra, hogy fajt�rsaival tal�lkozhasson �s j�tszhasson, hogy megismerje a k�rnyezet ingereit, hogy megtanuljon a m�ret�hez �s adotts�gaihoz megfelel�en kommunik�lni a k�lvil�ggal, �s k�pes legyen bizonyos konfliktusok, probl�m�k �n�ll� megold�s�ra.

Gyakori k�p a kutyafuttat�kon, hogy ha egy nagyobb kutya k�zel�t, a t�rpekuty�s gazdi felkapja kedvenc�t, �t�leli, nyugtatja, mik�zben � ugat, morog. A gazdi �gy �rtelmezi, hogy kuty�ja f�l, ez�rt nyugtalan, �s azzal, hogy felemelte, � meg�vta �t, j� gazdihoz m�lt�n. A kiskutya azonban teljesen m�sk�pp �li meg az esetet. Mivel nincs alkalma nagyobb kuty�kkal ismerkedni, val�ban van benne n�mi �vatoss�g, ami teljesen term�szetes. Egy j�l szocializ�lt kis termet� kutya tudja, hogyan viselkedjen nagyobb t�rsai jelenl�t�ben. Amikor viszont a gazdi felemeli, nem hagyja, hogy testjeleivel megfelel�en kommunik�ljon fajt�rs�val, plusz a gazda idegess�ge is �tragad r�, �s emiatt �rj�ng. Az ilyen kuty�k az eg�sz �let�ket stresszben �lik a t�lzott f�lt�s, a meg nem �rtett ig�nyeik, kommunik�ci�juk miatt.

Persze azt is el kell mondani, hogy a j� sz�nd�k� gazd�nak nincsen k�nny� dolga. Egy kis termet� kuty�t nem engedhet�nk csak �gy be b�rmilyen kutyat�rsas�gba, ahol nagytest� �s nagy temperamentum� t�rsai akaratlanul is k�nnyen k�rt okozhatnak benne. K�l�n�sen k�ly�kkorban kell erre nagyon odafigyeln�nk, amikor egy vehemens j�t�k is hagyhat olyan negat�v �lm�nyeket kuty�nkban, amit sosem felejt el. M�g a nagyon b�tor kuty�k eset�ben is �vatosan kell elj�rni. Mi teh�t a teend�?

Kiskorban mindenk�pp aj�nlatos keresni egy olyan kutyaiskol�t, ahol kutyaovi is m�k�dik, �s beker�tett r�szen, szakmai fel�gyelet mellett, hasonl� kor� k�lyk�kkel engedhetj�k �ssze kedvenc�nket. A j�t�k sor�n sok dolgot tanulnak egym�st�l, �s k�zben le is vezetik energi�jukat. K�ly�k csoportokat mi magunk is szervezhet�nk, ez esetben figyelj�nk oda a csoportban lev� kuty�k �sszet�tel�re m�retre, korra �s habitusra val� tekintettel.

Egyes kutyaiskol�kon k�l�n t�rpecsoportos oktat�st biztos�tanak, ami a hangulaton k�v�l nagy el�ny a kuty�k sz�m�ra is. B�r a kiskuty�kn�l is ugyanazok a m�dszerek m�k�dnek, mint a nagyokn�l, m�gis egy picit minden elt�r. A tanul�st tekintve nem lehet a m�ret alapj�n k�l�nbs�get tenni a kuty�k k�z�tt.

Ha kis kedvenc�nk m�r magabiztosan mozog a saj�t s�lycsoportj�ban, akkor fokozatosan szoktassuk nagyobb fajt�rsaihoz. Itt m�r nem is annyira a nagyobb kutya m�rete, mint ink�bb a v�rm�rs�klete sz�m�t. Azaz egy nyugodt, de hatalmas bern�thegyi jobb v�laszt�s lehet, mint egy k�z�ptermet�, de nagyon t�lf�t�tt vizsla. Mindehhez persze az �sszes bevont kuty�nak j�l szocializ�ltnak kell lennie, akik tisztelik a gazd�ik �ltal el��rt szab�lyokat. Ebben nagy seg�ts�g egy kutyaiskola, ahol mindez biztos�tott, de ha van r� lehet�s�g�nk, magunk is szervezhet�nk hasonl�t.

Amelyik kiskutya t�lesett egy ilyen szocializ�ci�s tr�ningen, azt b�tran engedhetj�k j�l nevelt, nagyobb fajt�rsaival j�tszani, mindannyiunk �r�m�re.