Az orient�lis agarakhoz tartoz� azawakh az afrikai Sahel r�gi�b�l sz�rmazik, a Niger v�lgy�nek k�z�ps� ter�leteir�l. Itt tal�lhat� a n�vad� Azawakh-v�lgy is. A fajta sz�l�haz�ja k�r�lbel�l h�rom �llam – Mali, Nig�ria �s Burkina Faso – ter�let�re ny�lik �t. Itt Afrik�ban els�sorban nom�d �llatteny�szt� t�rzsek, �s r�szben f�lnom�d illetve letelepedett n�pcsoportok tartj�k ezt a fajt�t. K�z�j�k tartoznak a h�res tuaregek, de m�s nom�dok is, mint p�ld�ul a peul vagy a bella t�rzs.

Sz�l�f�ldj�n nincsenek m�s t�pus� kuty�k, az azawakh itt egyszer�en a r�gi�ra jellemz�, helyi v�ltozat. T�bbnyire a teh�ncsord�k, a nom�d t�borok �s a falvak �rz�s�re haszn�lj�k. A vad�szat ink�bb csak m�sodlagos, de az�rt ugyan�gy haszn�lj�k vad�szkuty�nak, mint kor�bban.

Tervszer�, k�llem alapj�n t�rt�n� teny�szt�s nem folyik Afrik�ban. A t�borokban nagyon kev�s n�st�nyt tartanak, melyeket minden t�zel�skor a rangl�tra cs�cs�n �ll� – vagyis a fizikailag �s pszichikailag leger�sebb – kan fedez be. Az alomsz�mot a tulajdonosok r�viddel a sz�l�s ut�n er�sen reduk�lj�k, �ltal�ban csak k�t-h�rom k�lyk�t hagynak meg. Ez�ltal megakad�lyozz�k a popul�ci� gyors n�veked�s�t, a megmaradt k�ly�knek pedig kell� mennyis�g� anyatej jut. Sajnos az itteni emberekhez hasonl�an, az azawakh �tlag�letkora is meglehet�sen r�vid a Sahel r�gi�ban. A helyi kl�ma miatt rendszeresen ism�tl�d� �ns�ges esztend�k, a j�rv�nyok, s�r�l�sek �s a sok parazita gyors gener�ci�v�lt�st eredm�nyez. Ez a nom�dok v�ndorl�s�val egy�tt, az azawakh g�n�llom�ny�nak igen nagy heterogenit�s�hoz vezet, ez�rt a fajta stabil karakterrel �s eg�szs�ggel b�szk�lkedhet.

A jelenlegi FCI standard csak a v�r�s �s a homok sz�nt enged�lyezi, illetve a cs�kozott sz�rzetet enged�lyezi. Ezen k�v�l el��r�s a v�gtagokon, a mellkason �s a farokv�gen tal�lhat� feh�r jegy is. Valamely jegy hi�nya, illetve a feh�r sz�n t�lzott kiterjed�se hiba. Ez azonban nem felel meg a fajta �shaz�j�ban tapasztalhat� helyzetnek. Hab�r az enged�lyezett k�t sz�n jellemzi az �llom�ny nagyr�sz�t, az�rt nem elhanyagolhat� a m�s sz�n� – foltos, fekete, kr�msz�n�, k�k, fekete kab�tos, stb. – egyedek sz�ma sem. Gyakoriak a nagyobb feh�r jegyekkel rendelkez� p�ld�nyok is. �rdemes lenne a fajta �shaz�j�nak adotts�gait figyelembe venni, hiszen az azawakh �si, afrikai h�zi�llat, a meg�rzend� kultur�lis �r�ks�g r�sze.

Az �shaza f�ldrajza

Sztyepp�k, szavann�k, f�lsivatagok a Szahar d�li sz�l�n, a Niger v�lgy�nek k�z�ps� szakasz�n: ez az azawakh �shaz�ja. Ez a ter�let k�r�lbel�l akkora, mint Franciaorsz�g, Mali, Nig�ria �s Burkina Faso hat�rain�l. A Sahel r�gi� r�sze, mely egy kb. 200-300 km sz�les, f�lsz�raz z�na, mely az Atlanti �ce�nt�l kezd�d�en �tny�lik az eg�sz kontinensen. Ezen a ter�leten fekszik az Azawakh-v�lgy, mely egy kb. 40 km sz�les, �s t�bb mint 1000 km hossz�, nagyon r�gen kisz�radt foly�meder. Ezt a v�lgyet v�lasztott�k a fajta nev�nek, miut�n egy francia etol�gus arr�l sz�molt be, hogy itt �lnek a fajta legjellegzetesebb p�ld�nyai. �gy t�nik, a legsz�razabb �s legkegyetlenebb ter�leteken sz�letnek a legnemesebb �l�l�nyek: gondoljunk csak az arab teliv�rre, a gazell�ra, vagy �ppen az azawakhra.

Nom�d t�rzsek

A fajta eredeti tulajdonosaik�nt a tuaregeket tartj�k sz�mon. Ez a legend�s, berber eredet� nom�d t�rzs, mely a k�z�pkort�l az �jkorig uralta a Szahara k�z�ps� �s nyugati ter�leteit, els�sorban a h�zi�llatok, a t�bor, �s a gy�jt�get� n�k �s gyerekek �rz�s�re haszn�lta a kuty�kat, ragadoz�kkal �s k�relten k�tl�b� l�togat�kkal szemben egyar�nt. Ez a feladat form�lta legink�bb az azawakh jellem�t, jobban, mint a vad�szat. A tuaregek uralm�nak hanyatl�sa ut�n, a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben, a kor�bbi alattval�k, els�sorban a bella �s a peul t�rzsek folytatt�k az azawakh-tart�s hagyom�ny�t. A sz�k�s �letk�r�lm�nyek k�zepette, az emberek saj�t t�pl�l�kukat – tej �s �s k�lesb�l k�sz�ltk�sa – osztott�k meg kuty�ikkal, akik csak akkor jutottak n�mi h�shoz �s csonthoz, ha nagy ritk�n siker�lt elejteni egy vadmalacot vagy nyulat, vagy ha elkaptak egy-egy r�gcs�l�t vagy gy�kot. A beteg vagy a feladat�t teljes�teni nem tud� kutya hamar elpusztult: term�szetes hal�l �ltal vagy t�pl�l�kmegvon�s k�vetkezt�ben. A szigor� szelekci� csak a leger�sebbeket hagyta �letben.

Nemes v�r

Az azawakh olyan helyi v�ltozat, mely nem keveredett m�s kutyat�pusokkal, �s messzemen�en tiszt�n maradt fent �shaz�j�ban. A tuareg, bella �s peul t�rzsek �tvonalai illetve telep�l�sei ment�n, f�ldm�vel� t�rzsek falvaiban is �lnek azawakhok. D�lebbre, �s a nagyv�rosokban p�riakuty�kkal keveredett t�pusok l�that�k. Azok az eur�paiak, akik a fajtatiszta azawakh afrikai kihal�s�r�l tud�s�tottak, minden bizonnyal nem hagyt�k el Mali, Nig�ria �s Burkina Faso n�pszer� turista�tvonalait. A szavanna nom�d t�rzsei m�g mindig tartj�k magukat ahhoz a hagyom�nyhoz, hogy egy azawakh k�ly�k csak a bar�ts�g jelk�pek�nt cser�lhet gazd�t, megfelel� csereaj�nd�k fej�ben. P�nz�rt nagy ritk�n csak a v�rosokban k�n�lnak k�lyk�ket a turist�knak.

�t Eur�p�ba

Az 1960-as �vek v�g�n l�pett az azawakh a kinol�gia eur�pai sz�npad�ra. Az els� p�ld�nyok Franciaorsz�gba �rkeztek, majd nem sokkal k�s�bb Jugoszl�vi�ba. Mindk�t orsz�gban �n�ll� teny�szvonalak alakultak ki. Amikor az els� kuty�k meg�rkeztek Franciaorsz�gba Nyugat-Nyahar�b�l, a „Mali-Sloughi” nevet kapt�k, �s el�sz�r a „Maghreb-sloughikhoz” sorolt�k �ket, �s mindk�t fajt�t azonos standard szerint b�r�lt�k a ki�ll�t�sokon. Ez persze hamarosan a sloughi tulajdonosok felz�dul�s�hoz vezetett. A k�l�nbs�gek nem csak a kuty�k k�llem�ben mutatkoztak meg, hanem a versenyp�ly�n. Az �j kuty�k N�metorsz�gban p�ld�ul, a 480 m�teres t�von �tlagosan h�rom m�sodperccel voltak lassabbak a sloughikn�l �s a salukikn�l. Mindez v�g�l oda vezetett, hogy a Mali-Sloughi – Franciaorsz�g patron�l�s�ban – �n�ll� fajtale�r�st kapott. A k�t fajta k�l�nb�z�s�g�t t�masztotta al� Dr. vet. Med. Roussel 1974-es disszert�ci�ja is. 1980-ban, a veronai vil�gki�ll�t�s sor�n v�glegesen sz�tv�lasztott�k a k�t fajt�t, �s az akkor m�g sloughi-azawakh n�ven szerepl� fajta 1981-ben hivatalosan is �n�ll�v� v�lt.

A j�v�

A fajta �shaz�ja, a Sahel r�gi� a vil�g legszeg�nyebb ter�letei k�z� tartozik. Az �letk�r�lm�nyek folyamatosan rosszabbodnak. A politikai, �kol�giai �s �kon�mia t�nyez�k itt egyar�nt vesz�lyeztetik a fajta fennmarad�si es�lyeit. 1993-ban alakult az ABLS (Association Burkinabe Idi du Sahel), melynek c�lja a tisztav�r� nom�d kuty�k meg�rz�se �s t�mogat�sa. A p�nzadom�nyokat konkr�t tervek finansz�roz�s�ra haszn�lj�k. P�ld�ul 1999 �ta, minden �vben olt�si kamp�nyt szerveznek 500 kutya r�sz�re Tin Akoffban, Burkina Faso egyik megy�j�ben. Eur�p�ban jelenleg csup�n n�h�ny sz�z azawakh �l.