Bouvier des Flandres

Marhap�sztorb�l mindenes kutya

A flandriai p�sztorkutya nem tartozik a legn�pszer�bb fajt�k k�z�, �gy a bouvier-t el�sz�r megpillant�k hajlamosak azt f�lresiker�lt �ri�s schnauzernek vagy esetleg orosz fekete terriernek n�zni. A fajta kialakul�sa kezdet�n sem �rvendett t�lzott ismerts�gnek. A korabeli szak�rt�k sok�ig nem eml�tik a Bouvier des Flandres-t, csup�n Strebel �r az �n. Toucher de Boef-r�l, melyet �ll�t�lag Nap�leon hadsereg�ben is haszn�ltak, a hadsereg h�sut�np�tl�s�t jelent� marhacsord�k terel�s�re. J. Oberthur szerint ezeket az – akkor m�g – fajta n�lk�li terel�kuty�kat bouvier-nek is nevezt�k. Durva sz�r�, pofaszak�llas munkakuty�k voltak; enn�l t�bbet azonban senki nem tud meg�llap�tani a „buvi” fajtaazonos teny�szt�se el�tt t�rt�ntekr�l. A belga kinol�gusok csup�n a XX. sz�zad elej�n figyeltek fel a f�leg Flandria d�l-nyugati r�sz�n �s Franciaorsz�g �szaki partjain�l el�fordul�, viszonylag egys�ges t�pust alkot� terel�kuty�kra. Ezek a kuty�k r�vid, durva sz�r�, vaskos csontozat� j�sz�gok voltak. Testmagass�guk meglehet�sen elt�r� volt, mert a marhakupecek a nagyobb, m�g a parasztok a kisebb kuty�kat kedvelt�k, mert ezeket vadorz�sra is tudt�k haszn�lni. Az egyszer� p�sztor- vagy marhakutya elnevez�s mellett olykor „piszkos szak�llnak” (vuilbaard) is h�vt�k kuty�ikat.

A br�sszeli �llatorvosi egyetem tan�ra, Dr. Adolphe Reul, volt az els�, aki a teny�szt�k figyelm�t felh�vta a bouvier sz�mos j� tulajdons�g�ra. Akkoriban a „buvi” kb. 66 cm marmagass�g�, nagy kutya lehetett, neh�z, hengeres testtel, durva, sz�rke, s�t�t-sz�rke sz�rrel, egysz�val el�g rusztikus megjelen�ssel; nem volt m�g napjaink show kuty�ja. A korai teny�szt�k t�bbs�ge farmer, m�sz�ros vagy marhakeresked� volt, akiket nem �rdekelt k�l�n�sebben a fajtatiszta teny�szt�s, csup�n egy j� munkakuty�ra volt sz�ks�g�k. A bouvier els�dleges feladata a marh�k terel�se �s �rz�se volt, de haszn�lt�k kocsih�z�sra is: nemcsak �lelmiszert, szem�lyeket is sz�ll�tott. �jszaka az ist�ll�t �s az udvart v�dte az idegenekt�l.

A nagy nyilv�noss�g el� 1910-ben l�pett a fajta, a br�sszeli nemzetk�zi kutyaki�ll�t�son. Paret �r, Ghent v�ros�b�l mutatott be k�t bouvier-t, Nelly-t �s Rexet. A Societe Royale St. Hubert ekkor vette hivatalosan tudom�sul a fajta l�tez�s�t. K�t �vvel k�s�bb, 1912-ben megsz�letett az els� fajtale�r�s, melyet a Club St. Hubert du Nord aleln�ke, a francia Fontaine fogalmazott. Akkoriban a korabeli bouvier egy nagyobb schnauzerre eml�keztetett vagy egy kev�sb� t�pusos Berger de Brie-re, s�t, a korabeli lakenois sem mutatott t�ls�gosan elt�r� k�ls�t. Az els� vil�gh�bor� sajnos a belga kutya�llom�nyt is er�sen megtizedelte, Antwerpenben �s a N�metalf�ld�n alig n�h�ny kutya �lte t�l a frontot, sok n�gyl�b�t pedig a n�metek vittek magukkal. A fajta h�bor� ut�ni �jj�sz�let�s�ben �ri�si szerepet j�tszott a belga hadsereg egyik kuty�ja, a szint�n �llatorvos Barbry kapit�ny Ch. Nic de Sottegem nev� kanja. Az 1920-as antwerpeni ki�ll�t�s b�r�ja, Charles Huge igen elismer�sen nyilatkozott Nicr�l: „Sz�p, ide�lis t�pus� bouvier. R�vid teste van, j�lfejlett bord�kkal, r�vid �gy�kkal, hossz�, j�fekv�s� lapock�kkal. A l�bai er�sek, j�k a mancsai. J� a fejform�ja, s�t�t szemekkel, ide�lis, b�tors�got sug�rz� tekintettel. Sz�re sz�raz �s s�t�t. A fark�t nem kellett volna ennyire r�vidre v�gni. Rem�lem, sz�mos ut�dja lesz ennek a kuty�nak.” A b�r� rem�nye val�ra v�lt; mikor Nic 1926-ban meghalt, nagyon sok ut�dot hagyott maga ut�n, kiknek nevei szinte mindegyik mai t�rzsk�nyv�n szerepelnek, p�ld�ul Prince D’Or, Ch. Draga, Coralie de Sottegem vagy Goliath de la Lys. A belga fajtaklub, a Club Nationale Belge du Bouvier des Flandres 1922-ben alakult.

A modern teny�szt�s kialak�t�s�ban nagy szerepet j�tszott a belga „de la Thudine” kennel. A klub 1922-ben �j fajtale�r�st fogalmazott, melyet 1961-ben belga, francia �s holland szakemberek bevon�s�val harmoniz�ltak; az FCI 1965-ben ezt a verzi�t fogadta el. Az Amerikai Kennel Klub 1929-ben ismerte el a Bouvier des Flandres-t �s 1931-ben vette fel t�rzsk�nyv�be. A m�sodik vil�gh�bor�ig rendszeresen import�ltak kuty�kat Eur�p�b�l, de az amerikai fajtaklub csak a h�bor� ut�ni �jj��led�st k�vet�en alakult meg, 1963-ban. N�metorsz�gban a bouvier-teny�szt�s kezdeteit Willy Reisloh „von der Stadt Homberg” kennele f�mjelzi. 1971-ben sz�letett az els� n�met alom. Reisloh volt a n�met fajtaklub egyik alap�t�ja, melynek akkoriban csup�n 10 tagja volt. Magyarorsz�gon a Bouvier des Flandres a Nagytest� Kutyafajt�k Szakoszt�ly�hoz tartozik.

A korabeli bouvier mindig gazd�ja ir�ny�t�sa alatt dolgozott, feladat�t megb�zhat�an kellett teljes�tenie; ezek a k�r�lm�nyek form�lt�k mai karakter�t. Hat�rozott, igazs�gos gazda mellett kiegyens�lyozott, term�szetes, h�s�ges kuty�v� fejl�dik. Hollandi�ban a hat�r�rs�g �s a rend�rs�g is haszn�l buvikat, de vakvezet�- �s ment�kutyak�nt is bizony�tott m�r a fajta. Ide�lis esetben magas az ingerk�sz�be, nem „ideges” kutya. B�r csak indokolt esetben ugat, figyelm�t semmi sem ker�li el, nagyon j� �rkutya. Idegenekkel szemben visszafogottan viselkedik, nem kifejezetten bar�ts�gtalan, de szereti � megtenni az els� l�p�st az ismerked�s �tj�n. Szellemileg kb. 2 �ves kor�ra v�lik igaz�n feln�tt�, ez�rt k�l�n�sen fontos, hogy fiatal kor�ban ne terhelj�k t�l. Amit egyszer megtanult, legyen az negat�v vagy pozit�v tapasztalat, sohasem felejti.