A F�L nem minden!

A Norfolk �s a Norwich terrier kialakul�s�nak t�rt�nete igazi b�kebeli angol sztori – vad�szokkal, lovakkal, �riemberekkel �s kutyaszeret� arisztokrata h�lgyekkel –, melyb�l nem hi�nyzik a szigetorsz�gi humor sem: �d�z vita �s d�h�dt k�zdelem t�r ki egy apr�cska v�r�s kutya m�g apr�bb f�le miatt…

Norwich v�rosa �s Norfolk gr�fs�g egym�s mellett fekszenek Kelet-Angli�ban. A k�rzet sz�nt�f�ldekben b�velkedik, a legel�ket klasszikus angol s�v�ny v�lasztja el egym�st�l: ide�lis terep egereknek, patk�nyoknak, nyulaknak, egysz�val minden olyan k�rtev�nek, mely �ri�si gondot okoz a parasztoknak, ha nem tudnak hat�konyan k�zdeni ellene. Anglia azonban a terrierek paradicsoma, �gy Norwich k�rny�k�n is akadtak kicsi, �gyes, v�r�sesbarna kuty�k, akik r�vid p�r�zon tartott�k a r�gcs�l�kat, �s e munkak�r�kben nagy h�rn�vre tettek szert.

A h�tk�znapi k�rtev�irt�s mellett a terrierek m�sik szakter�lete az igazi vad�szat, els�sorban kotor�kban. A Norwich �s a Norfolk terrier �sei kezdetben nem gr�fok vagy hercegek falkavad�szatainak f�szerepl�i voltak, hanem k�l�nb�z� v�ndorl� n�pcsoportokat seg�tettek hozz� mindennapi betev�j�k megszerz�s�hez. A Norwich terrier napjainkban is �rzi orvvad�sz �sei �r�ks�g�t: b�r igazi temperamentumos terrier, egy�ltal�n nem hangoskod� kutya. Ami kor�bban a lebuk�st�l mentette meg a tilosban vad�sz�t, az most a szomsz�doknak nagy j�t�tem�ny.

Azt nem tudni, kiv�l� r�gcs�l�irt�k�nt vagy t�l eredm�nyes orvvad�szk�nt t�ntek fel az apr�cska v�r�s kuty�k, egy biztos, hamarosan vad�szok �s lovasemberek k�r�ben is n�pszer�v� v�ltak Norfolk t�zes par�nyai, Anglia legkem�nyebb terrierjei. Term�szetesen, mint oly sok m�s fajt�n�l, l�tezik egy m�sik sz�rmaz�selm�let is. Eszerint az 1870-es �vekben Wicklow k�zel�ben, Ballybrick falkamestere t�l sok r�k�t vesz�tett el a frissen lecsapolt ter�leteken tartott vad�szatok sor�n, ez�rt egy olyan kicsi, l�g�f�l� terriert pr�b�lt kiteny�szteni �r terrierjeib�l, mely el�g apr� ahhoz, hogy a v�zelvezet� csatorn�ba is beb�jjon a r�ka ut�n, ha sz�ks�ges. Mikor az 1890-es �vekben Ballybrick birtokot eladt�k, n�h�ny v�r�s terrier �rorsz�gb�l Norfolk gr�fs�gba, Cambridge v�ros�ba ker�lt, �s a m�r itt �l� terrierekkel keveredett. De vajon ki kezdett egys�ges fajt�t, vagy legal�bbis �llom�nyt kialak�tani a hol l�g�, hol fel�ll� f�l�, t�bbnyire v�r�s sz�n� vad�szterrierekb�l? Az egyik vari�ci� szerint egy fogad�s Wymondham-ben, Mr. Nicholls kezdett el�sz�r t�bb�-kev�sb� tudatos teny�szt�i munk�t v�gezni. Unok�ja j�l eml�kszik k�z�s vad�szataikra, mikor kisfi�k�nt, egy k�pc�s lovon k�vette a feln�tteket, v�ll�n egy-egy v�szont�sk�val: ezekben rejt�ztek az apr�cska kuty�k. �rorsz�gban a Ballybrick birtok terrierjei kezdetben m�g saj�t l�bukon k�vett�k a kop�falk�t, m�g m�ret�k olyannyira lecs�kkent, hogy erre a speci�lis c�lra kialak�tott t�sk�kban kellett utazniuk. Ekkoriban m�g nem nagy jelent�s�get tulajdon�tottak a kuty�k f�ltart�s�nak, hiszen legt�bbsz�r �gyis kup�rozt�k a f�leket. Sokkal fontosabb volt a temperamentum �s a vad�sz�szt�n. A legt�bb eb ist�ll�kban, lovak k�z�tt sz�letett �s n�tt fel. A korabeli kutyanevek sokat el�rulnak visel�ik jellegzetess�geir�l: gyakori volt a T�zes, Bolyhos, Bors, Must�r vagy �ppen Sz�rcsom� n�vre hallgat� terrier. A f�lv�g�s betilt�s�val egyre fontosabb� v�lt a f�ltart�s, egyre gyakrabban jegyezt�k fel, hogy az adott egyednek fel�ll vagy �ppen lel�g a f�le.

A korai teny�szt�k egyike volt Jodrell Hopkins, aki egyetemi tanulm�nyai befejezt�vel b�rist�ll�t alap�tott a Trumpington Street-en. Bev�teleinek nagy r�sze azonban nem a lovakb�l sz�rmazott, hanem egy „Doggy” Lawrence n�vre hallgat� �rral k�z�sen vezetett v�llalkoz�sb�l: Hopkins �s Lawrence apr�cska v�r�s terriereket adott el az egyetemist�knak, ugyanis kifejezetten divatt� v�lt ilyen kuty�t tartani, melyeket a v�llalkoz�s telephelye ut�n Trumpington terriereknek neveztek. Hopkins egy�bk�nt egy tartal�kos katon�t�l szerezte els� kuty�j�t a d�l-afrikai h�bor� alatt, egy simasz�r�, cs�kos szuk�t, akit egy nagyon okos, de selymes sz�r� kannal p�ros�tott. A Jack nev� kutya Lawrence tulajdona volt. Ebben az alomban sz�letett egy Nell n�vre hallgat� szuka, aki minden n�gy- �s k�tl�b� �llatra hal�los vesz�lyt jelentett, bele�rtve a baromfikat is, �gy Hopkins k�nytelen volt megv�lni t�le. Nell egyik kan alomtestv�re, Rags kiv�l� munkakutya �s domin�ns apa volt: minden k�lyke olyan v�r�s lett, mint �, m�g feh�r sz�n� any�t�l is. Ezt a kant Hopkins egy Mr. Jack Cooke nev� �rnak adta, aki Brooke Lodge-ban �lt �s Norwich falkamestere volt.

Mr. Cooke ismerets�gi k�re jelent�s szerepet j�tszott a Norfolk �s a Norwich terrier fajtat�rt�net�ben. Frank Jones 25 �vesen hagyta el Wicklow-t, hogy Mr. Cooke kocsisa �s vad�szinasa legyen. Mikor Cooke-t�l Market Harborough-ba ker�lt, hogy egy l�keresked�nek dolgozva lovakat t�rj�n be, n�h�ny v�r�s terriert is mag�val vitt, �s folytatta teny�szt�s�ket. A kuty�k nagy sikert arattak a k�rny�k vad�szai k�z�tt, �gy ha Jones megszorult, mindig el tudott adni n�h�ny kuty�t, hogy p�nzhez jusson. S�t, k�s�bb m�r Amerik�ba is k�ld�tt k�lyk�ket Jones terrier n�ven, m�gnem egy napon, eg�szen pontosan 1904-ben, arra a k�rd�sre, hogy h�vj�k a kuty�it, a pillanat hat�sa alatt azt v�laszolta, hogy Norwich terriereknek – ugyanis �ppen Norwich-b�l j�vet szembes�lt a k�rd�ssel. Ek�zben Jodrell Hopkins Newmarket-ba k�lt�z�tt, ahol m�r olyan vonalat alak�tott ki, mely n�mi kiv�tellel h�s�gesen �r�k�tette a k�v�natos t�pust. Jones kem�ny ember volt, �s ugyanezt k�vetelte kuty�it�l is. Csak n�h�ny felt�tele volt a fajt�val szemben, de ezekhez kem�nyen tartotta mag�t: kuty�inak legyen kis teste, nem sokkal nagyobb, mint egy yorkshire terriernek, legyenek el�g harciasak megragadni a r�k�t, ne legyen feh�r sz�r�k, �s v�g�l kitart�an tudj�k eg�sz nap k�vetni a lovasokat a terepen. Mr. Stokes Jones egyik alkalmazottja volt, maga is teny�sztett Trumpington terriereket. Sz�mos korai teny�szt�t Jones �s Stokes l�tott el alap�t� kuty�kkal. Amerikaiak is v�s�roltak Stokes-t�l, pedig eredetileg lovakat mentek megn�zni a birtokra, de annyira megtetszettek nekik a kis v�r�s vad�szterrierek, hogy a lovak mellett n�h�ny kuty�t is magukkal vittek. Az egyik ilyen kuty�t k�s�bb a spanyol kir�ly vette meg 25 guinea-�rt.

Mr. Read Hampton Hall-b�l – a k�s�bbi Norwich Terrier Club els� eln�ke – 1908 k�r�l kezdett �rdekl�dni a fajta ir�nt. Bar�tj�hoz, Jack Cooke-hoz hasonl�an maga is szenved�lyes sportember �s falkavad�sz volt, s elhat�rozta, hogy t�k�letes�ti a kis v�r�s terriereket. Podge Low-t�l megvette Rags l�ny�t �s egy Bedlington terrierrel keresztezte, ez azonban t�nkretette az am�gy id�j�r�s�ll� kuty�k bund�j�t. A hib�t kompenz�land�, egy Staffordshire Bull Terriert vitt a vonalba, majd egy ilyen alomb�l sz�rmaz� szuk�t egy kistermet� �r terrierrel fedeztetett, majd ezek ut�dait Jack Cooke egyik terrierrj�vel. Mr. Read teny�szet�ben 1929-ben sz�letett Horstead Mick, aki sz�mos mai kutya t�rzsk�nyv�n szerepel. Z�m�k kis j�sz�g volt, beteljes�tve gazd�ja teny�szt�i elk�pzel�seit: kifejletten 10 fontot nyomott, durva v�r�s sz�re volt, s�t�t szeme, r�vid l�ba, �s mindehhez kiv�l� vad�sz�szt�n t�rsult. Mick n�pszer� fedez�kan volt, nagyapja az egyik els� championnak, a l�g�f�l� Ch. Tinker Bellnek.

Szint�n Market Harborough-ban �lt Mr. Frank Belvile, aki egy Flossie nev� s�t�tv�r�s szuk�t v�s�rolt Jones-t�l, �s a t�le sz�rmaz�, ugyancsak v�r�s, de fekete h�t� szuk�t, Brownie-t Mrs. Phyllis Fagan-nak adta el. Erre a szuk�ra �p�tve a h�lgy olyan �llom�nyt alak�tott ki, mely uralta a ki�ll�t�si ringet, �s ezekt�l a kuty�kt�l sz�rmazik napjaink �sszes Norwich, �s sok Norfolk terrierje is. Mrs. Fagan meg�rizte az eredeti terrier vad�sz�szt�n�t: mindegyik kuty�ja j� kotor�kos volt. � az egyetlen korai teny�szt�, aki folytatta a teny�szt�st �s ki�ll�tja kuty�it napjainkban is. Mrs. Richard Hoarse, az els� Champion, Biffin of Beaufin teny�szt�je (Kim �s Gyp k�lyke), ugyancsak ebben az id�ben kezdett el teny�szteni, kennelalap�t� kuty�it „Podge” Low-t�l v�s�rolva. Mr. Lewis Low egy norwichi �llatorvos fia volt. „Podge” egyik els� kuty�j�ra �ppen apja rendel�je r�v�n tett szert. Ez a simasz�r�, fel�ll� f�l� szuka �ll�t�lag egy vad�szterriert�l �s egy Dandie Dinmont�l sz�rmazott, �s �ppen az�rt vitt�k az �llatorvoshoz, hogy elaltattass�k, de szerencs�j�re megtetszett Low-nak, aki a Ninety nevet adta a kuty�nak. Ninety-t Mr. Cooke Rags nev� kanj�val fedeztette, �s egy szuk�t ebb�l az alomb�l eladott Mr. Read-nak, m�g az alom nagy r�sze Frank Jones-hoz ker�lt.

Mr. Read p�ld�j�t k�vetve, a terrieresek sz�mos keresztez�st hajtottak v�gre 25 �ven kereszt�l, k�s�rletezve Cairn, Border �s Yorkshire terrierekkel. 1930-ban a k�rzet kis v�r�s kuty�it �ltal�ban Norwich terriernek nevezt�k, nagyobbak voltak, mint napjainkban, �ll� vagy lel�g� f�llel, de a teny�szt�k t�bbs�ge ink�bb az �ll� f�let r�szes�tette el�nyben. A Kennel Club 1932-ben ismerte el hivatalosan a fajt�t Norwich terrierk�nt. Eddig a d�tumig a teny�szt�ket els�sorban kuty�ik vad�sz�szt�ne �rdekelte, de a hivatalos regisztr�ci�val a f�ltart�s els�dleges fontoss�got kapott. Mr. Read a fel�ll� f�let kedvelte �s a standardben is ehhez ragaszkodott, Mrs. Dorothy Normandy-Rodwell, a lel�g� f�l h�v�nek legnagyobb bossz�s�g�ra. Az els� fajtale�r�s megfogalmaz�s�ban v�g�l kompromisszum sz�letett: „Ha a f�l fel�ll, n�mileg nagyobb, mint a Cairn�, ha lel�g, szab�lyos �s kicsi, teljesen lel�g�.” De meg�llapod�s ide vagy oda, megkezd�d�tt a fajta v�g�rv�nyes kett�v�l�sa. A regisztr�ci�t k�vet� els� n�h�ny �vben kevesen folytatt�k a teny�szt�st. A f�ltart�s kisz�m�thatatlann� v�lt, �s mindk�t t�pusn�l sok gondot okozott, �gy a teny�szt�k saj�t maguk hajtott�k v�gre a sz�tv�laszt�st a teny�szt�sben. 1939-ben m�r nagyon kev�s olyan terrierrel tal�lkozni, melynek t�rzsk�nyv�n az els� h�rom gener�ci� „vegyes” f�ltart�s� lett volna. A h�bor� ut�ni �vekben mindk�t t�pus �n�ll� fajtak�nt fejl�d�tt, mindkett�nek megvoltak a maga h�vei, m�g 1964 szeptember�ben a Kennel Club enged�lyezte a szepar�ci�t. A fel�ll� f�l� egyedek megmaradtak Norwich terriernek, a lel�g� f�l�ek pedig a Norfolk terrier elnevez�st kapt�k.

1965-ben adt�k ki a Cruft’s ki�ll�t�son az els� CC c�meket az �j fajt�nak. Mrs. R. L. Richardson Wymbur Mandy Lou nev� kuty�ja lett a szuka gy�ztes, aki els� k�t CC c�m�t m�g Norwich terrierk�nt nyerte. A kan CC �s a fajtagy�ztes Nanfan Heckle, egy fiatal kutya lett, aki szint�n Norwich terrierk�nt kezdte ki�ll�t�si karrierj�t. A terrier csoportban, a d�szk�rben Heckle bebizony�totta, hogy az �j fajta meg�llja a hely�t a show ringben is, mik�zben meg�rizte a korai terrierek vad�szhagyom�nyait. N�h�ny ember tudta csak, hogy Heckle a Cruft’s el�tti napon m�g kotor�kozni volt, a ki�ll�t�s napj�n �st�k ki reggel f�l hatkor, �s pucolt�k le a ki�ll�t�sra menet �tk�zben egy gar�zsban, Maidnehead Thicket-n�l! Heckle egy�bk�nt az els� Norwich championt�l sz�rmazik, Biffin of Beaufint�l.

A k�t fajta egy�bk�nt nem csup�n f�ltart�s�ban k�l�nb�zik egym�st�l. Egy r�gi b�lcs teny�szt� szerint, aki minden bizonnyal Norfolk p�rti volt, a Norwich azt mondja gazd�j�nak, „N�zd, mit tettem!”, m�g a Norfolk azt k�rdezi, „Mit kell tennem?”

A hasonl� standard ellen�re, a t�bb mint 40 �v szelekt�v teny�szt�s finoman differenci�lta a Norfolk �s Norwich form�j�t �s karakter�t 1932 �ta. A lel�g� �s a fel�ll� f�l h�veinek t�bora k�z�tt a h�bor� ut�n csak m�ly�lt a szakad�k, k�sz�nhet�en az elt�k�lt Miss Marion Sheila Macfie-nek, aki meg volt r�la gy�z�dve, hogy a t�ls�lyban l�v� l�g�f�l az eredeti fajta jellegzetess�ge, �s „Mac” a ki�ll�t�si k�rben sem szerette legy�zve l�tni kedvenceit, �gy ha rajta m�lt, mindig lel�g� f�l� egyedek nyertek. M�gis az 1930-as �vek sor�n hat Norwich lett champion: 3–3 mindk�t f�lt�pusb�l. A h�bor�t k�vet� �vtizedben azt�n a fel�ll� f�l�ek nyert�k a legt�bb d�jat Angli�ban �s Amerik�ban is. Ez viszont �jabb fesz�lts�get okozott, ugyanis mindk�t orsz�g fajtaklubj�ban a l�g�f�l�eket kedvel�k voltak t�bbs�gben. Ezekben az id�kben a fel�ll� f�l� kuty�k voltak jobbak, ami a szemet, harap�st, �s prezent�ci�t illeti, m�g a l�g�f�l�eknek jobb volt a sz�re, a fels� vonala �s a mozg�sa. A t�rzsk�nyvek arr�l �rulkodnak, hogy a l�g� f�lnek sz�lesebb b�zisa volt, eg�szen Ch. Biffin of Beaufinig visszamen�leg, m�g a fel�ll� f�l g�n�llom�nya korl�tozottabb volt. 1956-ban Leo Wilson, elismert b�r� is meg�llap�tja, hogy a k�t v�ltozat nem csup�n f�ltart�s�ban, hanem eg�sz t�pus�ban is k�l�nb�zik egym�st�l. Amerik�ban William Ross Proctor m�r 1962-ben k�l�n oszt�lyt javasolt a k�t f�lt�pus�nak; ezt a feloszt�st haszn�lt�k az AKC ki�ll�t�sain 1979-ig. A fajtale�r�s k�tszer v�ltozott az anyaorsz�gban, hatszor Amerik�ban a sz�tv�laszt�s el�tt, de ez a foltozgat�s nem vezetett semmi j�ra. V�g�l Miss Macfie �llhatatoss�ga vezetett a Norfolk m�r eml�tett elismertet�s�hez. Mondani sem kell, hogy az 1964-ben megalakult Norfolk terrier Club els� eln�ke Miss Macfie lett.

15 �vvel az angol sz�tv�laszt�s ut�n, az AKC is elfogadta a Norfolk Terriert �s minden l�g� f�l� Norwich terriert az �j t�rzsk�nyvbe vezetett �t. Angli�val ellent�tben, ahol minden fajt�nak saj�t klubja van, �gyes man�verek sorozat�nak k�sz�nhet�en Amerik�ban egy klub gondoskodik a k�t fajt�r�l, a Norwich and Norfolk Terrier Club. 1979-ben ez�rt alakult az American Norfolk Terrier Association (ANTA), hogy kiz�r�lag a Norfolk terrier fejl�d�s�r�l gondoskodjon, p�ld�ul saj�t negyed�ves �js�got adnak ki, az ANTIC-ot. (American Norfolk Terrier Information Circular). A fajta h�vei szeretn�k v�gre �r�kre a feled�s hom�ly�ba s�llyeszteni azt a t�vhitet, miszerint csup�n a f�l�ben k�l�nb�zik a k�t fajta. De mi is a t�bbi k�l�nbs�g? A Norfolknak er�sebb a h�ts� sz�gell�se, az izomzata pedig sz�lk�sabb, egyenesebb a v�llakon �s a h�ts� v�gtagokon. A Norwich nyaka �ltal�ban r�videbb, �sszess�g�ben, a Norfolk sz�gletesebb, m�g a Norwich kerekebb jelens�g. Egy Norfolk t�bbet v�ltozik k�ly�kkor�t�l, m�g teljesen kifejl�dik, �s lassabban is �rik be. A Norfolk hajlamosabb f�lt�kenys�gt�l szenvedni, �s alapvet�en k�nnyebben v�lik a vad�szat rabj�v�. A Norwich alkalmazkod�bb a v�rosi �lettel szemben, el�nyben r�szes�ti az emberi t�rsas�got fajt�rsaival szemben. A Norfolk ink�bb „vissza a term�szethez” t�pus, k�nnyebb teny�szteni, sokkal f�ggetlenebb. A k�t fajta szak�rt�i m�g a farkcs�v�l�sban is k�l�nbs�get tesznek: a Norfolk ink�bb remegteti a fark�t – mik�zben azt mondja „k�rlek, vegy�l fel” –, m�g a Norwich er�sen cs�v�l, �s azt akarja, „tegy�l le!”

B�rmelyiket is v�lasztjuk a k�t N-bet�s terrier k�z�l, igazi t�rsra lel�nk, akit m�ret�b�l kifoly�lag b�rhov� magunkkal vihet�nk, ak�r egy h�tizs�kba is bef�r, �s a legt�bb l�git�rsas�gn�l ingyen utazhat vel�nk az utast�rben. �ltal�ban nem k�tekednek m�s kuty�kkal, �gy t�bb p�ld�nyt is egy�tt tarthat�. Kicsi, de roppant kitart� kuty�k, sz�vesen kir�ndulnak gazd�jukkal. Sz�rzet�k id�j�r�s�ll�, k�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyel, csak n�mi �tkef�l�st �s minim�lis, k�zi trimmel�st, hogy az elhalt sz�rsz�lakat elt�vol�tsuk. Olyan jelleg� trimmel�st �s felk�sz�t�st, mint mondjuk a westi, sem a Norfolk, sem a Norwich terrier nem ig�nyel.

�rdekes, hogy Eur�pa sz�mos orsz�g�ban, �gy p�ld�ul N�metorsz�gban �s Magyarorsz�gon is ritkas�gnak sz�m�tanak ezek a kedves apr�s�gok, pedig lak�sban is k�nnyen tarthat�, p�nzt�rc�t k�m�l� j�sz�gok, hiszen keveset esznek, �s nem betegeskednek, �gy az �llatorvoshoz csak a k�telez� olt�sok miatt kell elvinni. Figyelmes, intelligens, k�nnyen tan�that� kuty�k, ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt nagyon sok�ig �lnek, j�t�koss�gukat, kedvess�g�ket �reg korukban is meg�rizve.