Csehszlov�k farkaseb

A fajta eredete

Az FCI �ltal 1994-ben hivatalosan elismert, teh�t viszonylag �j fajt�t az 1950-es �vek v�g�n kezdt�k el teny�szteni az akkori Csehszlov�kia ter�let�n. A hadsereg �s a rend�rs�g sz�m�ra haszn�lhat�, kitart�, eg�szs�ges, a kritikus helyzetekben gyorsan �s �n�ll�an reag�l�, t�k�letes munkakutya kiteny�szt�se volt a c�l.

A fajt�t n�met juh�szkutya �s k�rp�ti farkas keresztez�s�vel alak�tott�k ki, b�zva abban, hogy a farkas pozit�v tulajdons�gait (kitart�s, eg�szs�g) siker�l �tv�zni a n�met juh�szkutya munkak�szs�g�vel.

A teny�szt�st n�gy vonalon ind�tott�k el, (az els� alom 1958-ban, a fajta genetikai alapj�ban utols�k�nt beker�lt farkas k�lykei pedig 1983-ban sz�letett meg) majd a m�r megl�v� hibridvonalak keresztez�s�vel tiszta v�r� teny�szt�s folyik.

Alaposan tanulm�nyozt�k az ut�dok �s a sz�l�k k�z�tti anat�miai �s �lettani k�l�nbs�geket, vizsg�lt�k k�pezhet�s�g�ket, aktivit�sukat �s kitart�sukat. A harmadik, negyedik gener�ci�s egyedeket m�r szolg�lati kuty�nak haszn�lt�k a hadseregben.

1972-t�l kezdt�k a csehszlov�k farkaskutya nevet haszn�lni a hibridek megjel�l�s�re �s k�s�bb a fajt�t ezen a n�ven is regisztr�lt�k. 1982-ben alakult meg az els� fajtaklub Brnoban, ahol r�gz�tett�k a fajtastandardot �s a teny�szt�sbe v�tel felt�teleit, valamint megtartott�k az els� teny�szszeml�t, ahol mind�ssze egy kan �s egy szuka kapta meg a teny�szenged�lyt. A fajt�t el�sz�r az 1984-ben a nyitrai CACIB-on mutatt�k be, az FCI 1989-ben regisztr�lta a fajt�t, az ind�tv�nyt a ma m�r nem l�tez� Csehszlov�kia k�pvisel�i terjesztett�k el�, �gy mind a fajta neve, mind a sz�rmaz�si orsz�g is ez maradt, �m a fajta gondoz� anyaorsz�g 1994-t�l Szlov�kia lett.

Viselked�s, tart�s, nevel�s

Rendk�v�l akt�v, temperamentumos, nagy mozg�sig�ny� kutya, kiz�r�lag kertben tarthat�! Az id�j�r�s viszontags�gait j�l t�ri, a betegs�get szinte nem ismeri. A farkas �st�l �r�kl�tt tulajdons�gai neh�zz� �s izgalmass� teszik a vele val� egy�tt�l�st, �m aki t�ljut a kezdeti neh�zs�geken, az egy csod�latos, ragaszkod� t�rsat kap egy csehszlov�k farkaskuty�ban.

Gazd�j�hoz �s annak csal�dj�hoz hihetetlen m�don k�t�dik, egy k�nyszer� gazdav�lt�s rendk�v�li m�don megviseli a kuty�t. (Saj�t tapasztalat: egy 9 h�naposan D�ni�b�l kapott szuka k�zel f�l �v alatt fogadott el, pedig bizony-bizony minden tud�somat �s t�relmemet beleadtam, �s m�g �gy, 3 �v ut�n sem olyan mint azok a kuty�im akiket �n neveltem fel.) Idegen emberekkel szemben bizalmatlan, de nem agressz�v, idegen kuty�kkal szemben domin�ns. A kanok nyugodtabbak, a szuk�k akt�vabbak �s szinte lehetetlen m�s szuk�val egy�tt tartani �ket. K�s�n �r� fajta, a szuk�k 1 a kanok 3 �vese korukra �rik el a feln�tt kort, a szuk�k a farkasokhoz hasonl�an egyszer t�zelnek egy �vben. Rendk�v�l hossz� �let�ek, nem ritka a 16 �ves kort meg�lt egyed.

Falka �llat, egyed�li kutyak�nt nem �rzi j�l mag�t �s igyekszik minden alkalmat megragadni, hogy a gazda ut�n mehessen (n�lunk a teljesen z�rt kennel �s a villanyp�sztor bev�lt-eddig…).

Nagyon fontos a korai szocializ�ci�. Eg�szen kicsi k�ly�k kort�l foglalkozni kell a kuty�val, idegen emberekhez �s kuty�khoz, zajhoz, forgalomhoz, utaz�shoz szoktatni. (Ilyen szempontb�l remek tal�lm�ny a kutya-ovi!)

K�nnyen, gyorsan �s szinte mindenre megtan�that�, �m nem a klasszikus �rtelemben vett munkakutya (a kezdeti fell�ngol�s ut�n nem is igen haszn�lj�k szolg�lati kutyak�nt). Apport k�szs�ge, b�r van, az nem felt�tlen akkor nyilv�nul meg amikor mi azt szeretn�nk, az �rz�-v�d� munk�ra csak nagyon kev�s egyed alkalmas, nyomk�vet�sben viszont szinte verhetetlenek! Az engedelmes k�pz�ssel nem szokott gond lenni, b�r a hossz�, monoton ism�telget�seket nem t�ri.

Makacs �s �nfej�, ugyanakkor �rz�keny is ez�rt hat�rozott, de nem kem�ny gazd�t ig�nyel.

Standard

A csehszlov�k farkaskutya az FCI I-es fajtacsoportj�ban tartozik.

K�lleme, sz�rzete, mozg�sa a farkasra hasonl�t.

A marmagass�g als� hat�ra kanokn�l 65 cm, szuk�kn�l 60 cm, fels� hat�r nincs. Teste t�glalapba �rhat�, a marmagass�g �s a t�rzs hosszar�nya 9:10.

A fejforma a nem jelleget t�kr�zi, jellegzetesek a ferd�n metszett, borosty�n sz�n� szemek �s a r�vid, fel�ll�, h�romsz�glet� f�lek. Fogazata teljes, nagyon er�s, felt�n� a metsz� fogak m�rete. A h�t egyenes, feszes, az �gy�k r�vid. A mellkas sz�k �s lapos, a has er�s �s felh�zott. A far r�vid, nem lehet csapott, a farok magasan t�z�tt, szabadon l�gva �ri el a cs�nkiz�letet. Az el�ls� l�bak egyenesek, sz�kre �ll�tottak, a kiss� kifele fordul� mancsok nem sz�m�tanak hib�nak.

A sz�rzet z�rt �s t�m�r, sz�ne a v�r�ses sz�rk�t�l az ez�st sz�rk�ig terjed.

Mozg�sa k�nnyed, harmonikus, l�p�sei hossz�ak.

K�t f� t�pust k�l�nb�ztet�nk meg;

A Csehorsz�gb�l sz�rmaz� egyedek magasabbak, er�sebb csontozat�ak, n�met juh�sz jelleg�ek (azaz kuty�sabbak), a szlov�k t�pus�ak alacsonyabb, k�nnyedebb, a farkasra jobban hasonl�t� kuty�k.