Brazil õserõ

Vad�sz, testõr, p�sztorkutya

A portug�l filar sz� annyit tesz, megragadni, megfogni. Kiv�l�an jel�li a fajta egykori tev�kenys�g�t, hiszen ak�r marhacsord�k mellett, ak�r vad�szaton haszn�lt�k a fil�t, n�lk�l�zhetetlen volt hatalmas ereje, hogy egy vad bik�t vagy egy jagu�rt megragadhasson. A fila brasileiro mindeddig Braz�lia egyetlen, hivatalosan elismert fajt�ja. T�rt�nete az orsz�g t�rt�nete. Egy�nis�g�ben k�l�nlegesen �tv�zõdnek a kiv�l� szagl�s� vad�szkuty�k �s a rettenthetetlen masztiffok tulajdons�gai.

Braz�lia ter�lete t�bb mint nyolc �s f�l milli� n�gyzetm�ter. Õserdeiben tr�pusi forr�s�g uralkodik, m�g d�len, az urugvayi hat�ron m�nusz 12 fokra is lehûlhet a levegõ t�len. A h�z�llatokra, de az emberekre is, nem farkas, hanem jagu�r leselkedik. Kutya legyen a talp�n, aki k�pes meg�lni ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt! R�g�szeti leletek �s feljegyz�sek bizony�tj�k, hogy Braz�li�ban m�r az indi�n õslakosoknak is voltak kuty�i. A n�met juh�szkutya atyja, von Stephanitz, �s William Pferd is h�rt ad egy bizonyos patag�niai ebrõl, mely Braz�lia d�li tartom�nyaiban �l. Az indi�nok ezt a kuty�t egy vadon �lõ l�mafaj vad�szat�ra haszn�lt�k. A k�zepes nagys�g�, hossz� l�b�, ink�bb karcs� kuty�k sz�ne t�bbnyire s�t�tbarna volt. Eg�szen v�letlen�l Darwin vil�g k�r�li �tja sor�n �ppen a Santa Cruz foly� torkolat�ban �llt meg vitorl�s�t megjav�ttatni. K�s�rõje, Philip King tenger�sz hadnagy a k�nyszerpihenõ k�zben v�zlatokat k�sz�tett a tehuelcse indi�nokr�l �s kuty�ikr�l. Ezek az 1834-bõl sz�rmaz� rajzok az egyed�li k�pi bizony�t�kai a patag�niai kutya l�tez�s�nek. K�sõbb Robert Fitzroy kapit�ny is h�rt ad ezekrõl a kuty�kr�l. A k�rd�s csak az, milyen m�rt�kben vettek r�szt ezek az õshonos kuty�k a fila brasileiro kialakul�s�ban.

A Braz�lia partvid�k�n elsõk�nt letelepedõ gyarmatos�t�k portug�lok voltak. 1555 t�j�n franci�k �rkeztek, 1630-t�l holland telepesek is partra sz�lltak, majd j�ttek a spanyol h�d�t�k. A fila õseit az õ kuty�ik k�z�tt (is) kell keresni. De vajon milyen kuty�kkal �rkezhettek? Kolumbusz vil�grasz�l� felfedez�s�t k�vetõen legend�k keringtek az õslakos indi�nok ember nagys�g� istenszobrair�l, erekly�irõl, melyeket t�m�r aranyb�l k�sz�tettek �s dr�gak�vekkel �kes�tettek. A kincsek megszerz�se sor�n a h�d�t� kalandorok nem v�logattak az eszk�z�kben, �s az eg�sz indi�n nemzeteket irtottak ki alig n�h�ny �vtized alatt. Sz�mos olyan �br�zol�s, metszet maradt fenn, melyek tan�s�ga szerint kuty�kat is haszn�ltak e dicstelen hadj�ratok sor�n. K�sõbb a telepeseknek m�r m�s munk�hoz kellettek a kuty�k: a hatalmas farmokon terelni, õrizni a marhacsord�kat, megv�deni a gazd�t �s annak birtok�t, �s nem utols� sorban vad�szni. A portug�loknak t�bb nagytestû p�sztorkuty�ja is volt, olyan t�p�s� kuty�k, mint a mai Cao da Serra da Estrela. A spanyolok magukkal hozhatt�k a spanyol masztiff �s a pireneusi masztiff õseit illetve Perro de Presa Canario-t�pus�, r�vidszõrû kuty�kat. A britek haj�in masztiffok, bulldog lehettek, a franci�kn�l bordeaux-i dog �s pireneusi juh�szkutya. Mindezek a kuty�k Braz�li�ban m�r szabadon keresztezõdhettek egym�ssal, s mivel t�bbs�g�k hasonl� t�pust k�pviselt, viszonylag egys�ges �llom�ny j�tt l�tre. A neh�z k�r�lm�nyekhez alkalmazkodni k�pes egyedek fennmaradtak, szaporodtak egym�s k�z�tt, a gyeng�k elpusztultak. 1785 t�j�n angol v�rebek is �rkeztek, lebernyeges bõr�k �s hat�rozott tark�csontjuk ma is felfedezhetõ a fil�kon.

Ebbõl az egyvelegbõl alakult ki lassacsk�n, fõleg az orsz�g d�li r�sz�ben, Minas Gerais �llamban a fila brasileiro elsõ teny�szt�si k�zpontja. A hatalmas birtokokon, ahol az �llat�llom�nyt a jagu�r tizedelte, nagy sz�ks�g volt megb�zhat�, j� kuty�kra. Egy j� fila k�pes volt arra, hogy orr�n�l megragadva kezess� tegye a legvadabb bik�t is, de k�rt ne tegyen benne. Mozg�konynak �s erõsnek kellett lennie, hiszen vad�szatokon ragadoz� nagymacsk�kat kellett becserk�sznie. A j� vad�sztulajdons�gokat tov�bb finom�tott�k foxhound, greyhound �s pointer keresztez�sekkel.

A fajta kialak�t�jak�nt dr. Paolo Santos-Cruzt tartj�k sz�mon. Õ adott meghat�roz� ir�nyvonalat a teny�szt�snek, l�trehozva Braz�lia eddig egyetlen hivatalos fajt�j�t. �rdekes t�rt�net maradt fenn arr�l, mi�rt is kezdett a doktor fil�kkal foglalkozni. K�t dobermannt tartott h�zõrzõk�nt, �m amikor egy hatalmas ny�ri �nneps�g sor�n ezer meg ezer l�gg�mb�t bocs�tottak fel a v�rosban, �s n�h�ny a gyerekek legnagyobb �r�m�re a Santos-Cruz h�z�nak kertj�ben �rt f�ldet, a dobermannok szõr�n-sz�l�n eltûntek. A kocsi al� b�jva tal�lt�k meg õket, annyira megr�m�ltek a l�gg�mb�ktõl. Santos-Cruz ekkor �rtekezettnek l�tta az idõt, hogy m�s h�zõrzõk ut�n n�zzen, s figyelme az õshonos kuty�kra terelõd�tt.

Az elsõ teny�sztõ, aki t�rzsk�nyvben nyilv�ntartott fil�kat teny�sztett, Juvenal Peioto volt. Sao Paul�ban �lt, da Vila Paulista kenneln�ven teny�sztett. Santos-Cruz azonban elsõsorban Minas Gerais farmereit kereste fel, a Mato Grosso fennsikj�t utazta be, illetve Goias vid�k�n keresett kuty�kat. A negyvenes �vekben kezdett el maga is teny�szteni, volt, hogy 42 fila is �lt a teny�sztelepen. 1950-ben a Brazil Kennel Klub megb�z�s�b�l fogalmazta meg a fajta elsõ, hivatalos le�r�s�t. Ezt a standardet dolgozt�k �t kism�rt�kben �s adt�k be 1984-ben az FCI-nek, mely j�v� is hagyta a le�r�st. 1949 �ta dr. Procopio Valle is seg�tette munk�j�ban Santos-Cruzt.. Õ is azt a n�zetet vallotta, hogy kezdetben fenot�pus alapj�n kell teny�szteni, nem a sz�rmaz�st n�zni. Santos-Cruz l�trehozott egy k�l�n jegyz�ket, melybe az ismeretlen sz�rmaz�s�, de nagyon sz�p k�llemû kuty�kat vette fel. Legnagyobb sajn�lat�ra ezt azonban a Kennel Klub egy idõ ut�n megsz�ntette. Eur�p�ba elõsz�r Albert bajor herceg hozott fila brasileir�t, 1954-ben: Dunga da Parnapu�t, Santos-Cruz teny�szet�bõl. Ez a kutya cs�kos volt, mindegyik mancs�n �s a mellkas�n egy-egy csinos feh�r folttal.

A fila szerelmesei szerint e kutya nagyszerûs�ge nem testi sz�ps�g�ben, hanem egyed�l�ll� b�tors�g�ban �s karakter�ben rejlik. A fajta kialakul�sakor m�g kiz�r�lag a napi kem�ny munk�ban val� helyt�ll�sa, haszn�lhat�s�ga miatt tartott�k a fil�t. A nagybirtokokon a kuty�k falk�kban �ltek, szaporod�sukat senki sem fel�gyelte, ez�rt csak a legerõsebb, legagressz�vebb kanok fedezhettek, �s a k�lyk�k k�z�l is csak a leg�letk�pesebbek maradtak meg, r�ad�sul a szelekci�ban m�r a tulajdonosok is r�szt vettek: mivel �vente kev�s �j kuty�ra volt sz�ks�g, �gy az alomb�l csak egy-k�t kiskuty�t, a legjobbakat hagyt�k �letben. A k�lyk�k feln�veked�se is komoly pr�bat�tel volt, nem besz�lve a vad�szat vagy a marhaterel�s vesz�lyeirõl. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt form�l�dott, szil�rdult tov�bb a fajta. Ennek k�sz�nhetõen Braz�li�ban a fil�t ma is sz�vesen haszn�lj�k katonai �s rendõri feladatok ell�t�s�ra. Ak�r j�rõrszolg�lat a v�rosban vagy gerill�k felkutat�sa a dzsungelben, a fil�k mindig remek teljes�tm�nyt ny�jtanak. Emellett haszn�lj�k õket telephelyek õrz�s�re, sõt b�rt�nõri tev�kenys�gre is. Azonban legt�bbsz�r csal�di otthonok, birtokok lelkiismeretes õre. Braz�li�ban sajnos hatalmas m�reteket �lt�tt a bûn�z�s, �gy a fil�ra mindig sz�ks�g van, nincs lehetõs�ge egyszerû kedvencc� v�lni.

A Fila karaktere

A Fila az a kutya, amely nem ismeri a f�lelmet. Mindig gazd�ja mellett van, �s egyenesen a szem�be n�z. Rendk�v�l magabiztos �s nyugodt. Fels�gter�let�n bel�l õ az abszol�t "uralkod�". Egyetlen idegennek sem engedi meg, hogy �tl�pje ennek hat�r�t, hiszen term�szet�n�l fogva nagyon bizalmatlan az ismeretlenekkel szemben. Abban pedig, hogy kit tekint bar�tnak illetve ellens�gnek, egyszerûen csak az �szt�neire hallgat. Teljes m�rt�kben csak a csal�d tagjait �s a mindennap l�tott szem�lyeket fogadja el. Nem t�rõdik t�ls�gosan azzal, hogy mi is t�rt�nik k�r�l�tte, eg�szen addig, am�g �gy nem �rzi, hogy valami vagy valaki vesz�lyt jelent gazd�ja sz�m�ra. Ekkor ugyanis dr�maian megv�ltozik. A nyugodt, b�k�s kutya egy sz�rnyetegg� v�lik, ami megt�madhat mindenkit �s mindent, ami h�borgatja õt vagy gazd�j�t. Ez pillanatok alatt megt�rt�nhet! Ha elvissz�k Fil�nkat s�t�lni, legy�nk mindig nagyon figyelmesek. A b�k�s kuty�nk hirtelen vad�llatt� v�lhat!

A brazilok azt mondj�k, "Fiel como un Fila", ami azt jelenti: "Hûs�ges mint egy Fila". Annyira k�zismert n�luk ez a mond�s, ak�rcsak n�lunk az "�hes mint a farkas".

Ha olyan kuty�ra v�gyunk, ami mindenkivel bar�ts�gos, egyszerûen v�lasszunk egy m�sik t�pust. Ezt megtehetj�k t�bb mint 300 csod�latos fajt�b�l! Ha megpr�b�ljuk a Fil�t bar�ts�goss� tenni az idegenekkel szemben, teljes m�rt�kben a term�szete ellen tesz�nk. Ez olyan, mintha egy vizsl�t akarn�nk megtan�tani arra, hogy parancsra t�madjon! A Fil�k nagyszerû t�rsak �s rendk�v�l tanul�konyak. Az azonban nem lenne t�l j� �tlet, hogy kipr�b�ljuk vel�k a Schutzhund vagy IPO vizsg�kat. A kuty�k ugyanis meg�rzik a val�s vesz�lyt, ennek hi�ny�ban pedig nem fognak reag�lni. Õk nem sz�n�szek! Az�rt t�madnak, hogy �ljenek, nem pedig j�t�kb�l mint a Schutzhund vizsga sor�n. Ha arra tan�tan�nk õket, hogy parancsra t�madjanak, t�nkretenn�nk azt a felismer�si mechanizmust, amely csak akkor k�szteti t�mad�sra a Fil�t, ha val�s vesz�lyt �szlel. Ellenkezõ esetben m�r n�h�ny ism�tl�s ut�n elveszti �rdeklõd�s�t a feladat ir�nt