Torzonborz �stehets�g

A legkisebb francia juh�szkutya, a Berger des Pyr�n�es a haz�nkban nem teny�sztett fajt�k k�z� tartozik. A Pireneusok �si fajt�ja, korabeli dokumentumok szerint t�bb sz�z �ve l�tezik, m�r XVIII. sz�zadi festm�nyeken is �br�zolt�k. A XX. sz�zadig azonban senki sem �rdekl�d�tt a fajta ir�nt a pireneusi juh�szokon k�v�l, akiket kuty�ik h�s�gesen �s buzg�n szolg�ltak. 1926-ban fogadt�k el nemzetk�zileg a hivatalos fajtale�r�st (standard), mely az�ta messzemen�en v�ltozatlan. A kis pireneusi a hegyvid�ki munka sor�n szerzett j�tulajdons�gait napjainkban kiv�l� ment�kutyak�nt vagy �ppen sikeres agility-versenyz�k�nt kamatoztatja, de v�rosi k�s�r�kuty�nak is alkalmas, ha gazd�ja megfelel� mozg�steret �s elfoglalts�got tud biztos�tani sz�m�ra.

A Pireneusok geogr�fiailag elszigetelt v�lgyeiben k�l�nb�z� juh�szkutyat�pusok alakultak ki, melyek pl. sz�rzet�k min�s�g�ben k�l�nb�ztek egym�st�l. E v�ltozatok elegy�b�l alakult ki a fajta mai megjelen�se. Pontos adataink nincsenek a pireneusi juh�szkutya sz�rmaz�s�r�l, szinte minden ismeretanyag sz�jhagyom�ny �tj�n terjedt. A fajta els� le�r�sa Brehmt�l sz�rmazik, a n�met term�szettud�s szavai m�g azonban ink�bb a nagy, feh�r pireneusi hegyikuty�ra illenek. A francia Pierre M�gnin 1893-as jellemz�se sem teljes, de m�r a fajta ma is ismert jellemz�it fogalmazza meg. Az 1890-es �vek v�g�n egy p�rizsi ki�ll�t�son bemutattak k�t pireneusi juh�szkuty�t is, melyekr�l a M�gnin�hez hasonl� le�r�s maradt fenn. B�r �shonos francia fajt�r�l van sz�, a Berger des Pyr�n�es haz�j�ban is csak az els� vil�gh�bor� idej�n v�lt sz�lesebb k�rben is ismert�. 1916-ban n�h�ny tiszt, k�zt�k Pierre M�gnin is, megpr�b�lta hadikutyak�nt kiakn�zni a fajta kiv�l� tulajdons�gait, p�ld�ul remek szagl�s�t, f�rges�g�t �s sz�v�ss�g�t. Hamarosan a francia hadsereg legt�bbet alkalmazott fajt�j�v� v�lt, nem csoda, hogy a pirenusi juh�szkuty�t �rte a legnagyobb h�bor�s vesztes�g, ebb�l a fajt�b�l pusztult el a legt�bb p�ld�ny a harcok sor�n.

1921-ben m�r �n�ll� fajtaklub is alakult, �s megsz�letett az els� fajtale�r�s, melyet azonban m�g nem siker�lt elfogadtatni, csak a k�t �vvel k�s�bb alakult m�sik klubnak, S�nac-Lagrange eln�klet�vel, 1926-ban. 1927-ben egy �llatorvos, Louis Dutrey disszert�ci�j�t az �j kutyafajta sz�let�s�r�l, a pireneusi juh�szkuty�r�l �rta. Dutrey �s S�nac-Lagrange is �gy v�lte, a pireneusi juh�szkutya t�k�letesen alkalmazkodott �l�helye adotts�gaihoz, kimondottan a k�rnyezeti alkalmazkod�s mintap�ld�nya. A II. Vil�gh�bor� �ltal alaposan megt�p�zott k�t fajtaklub 1947-ben egyes�lt. 1967-ben megjelent az els� fajtaismertet� k�nyv Sabouraud �s Duconte toll�b�l.

A pireneusi juh�szkutya sz�rzete nagyon j�l v�di tulajdonos�t az id�j�r�s kellemetlens�geit�l, �s mellesleg gyorsan is sz�rad. Az egysz�n� fauve (sz�k�t�l a barn�ig) �s sz�rke sz�rzet mellett el�fordulhat a k�t sz�n kevered�se is, k�l�nb�z� �rnyalatokban. Ritk�bb a fekete �s a harlekin (foltos) sz�rzet. A kis pireneusi bund�ja hossz� vagy f�lhossz�, de mindig s�r� �s szinte teljesen sima vagy csak enyh�n hull�mos, a faron �s a combokon s�r�bb �s gyapjasabb. Vastags�ga valahol a kecskesz�r �s birkagyapj� k�z�tt helyezkedik el.

Tal�n kevesen tudj�k, hogy a hossz�sz�r� pireneusi juh�szkuty�nak van egy r�videbb sz�r� v�ltozata is, a Berger des Pyr�n�es � face rase, melynek neve magyarul sz� szerint „pireneusi juh�szkutya r�vidsz�r� arccal”, azonban nemcsak a kutya fej�n, hanem eg�sz test�n sokkal r�videbb, de nem teljesen r�vid a sz�r. A sz�rzet�pol�s egyik v�ltozatn�l sem bonyolult, gyakoris�ga a sz�rzet gyapjass�g�t�l f�gg, �ltal�ban heti egy �tkef�l�s el�g.

A pireneusi juh�szkutya a standard szerint minim�lis m�ret �s s�ly mellett maxim�lis �letkedvet sug�roz. Ravasz �s bizalmatlan arckifejez�ssel �tv�z�tt, �lland�an �ber tekintete �sszehasonl�thatatlanul jellegzetes modort k�lcs�n�z sz�m�ra. Nagyon fordul�kony, k�l�n�sen j�l ugrik �s m�szik.

Figyelmes arckifejez�se �bers�gr�l �s temperamentumr�l �rulkodik. A Pireneusok birtokain szabadon mozoghat h�zban �s udvaron egyar�nt, a gyerekek t�rsa �s �rz�je, a parasztokat elk�s�ri a f�ldre, vagy a legel�re az �llatokhoz. Juh�szkutyak�nt juhokkal �s marh�kkal egyar�nt k�pes dolgozni, mik�zben naponta ak�r 30–40 kil�m�tert is megtesz. Sv�jcban lavina- �s katasztr�fament� kutyak�nt is foglalkoztatj�k. V�rosi lak�sban is tarthat�, ha megfelel� mozg�sban �s foglalkoztat�sban lehet r�sze.

Term�szet�b�l ad�d�an engedelmes kutya, igen minim�lis vad�sz�szt�nnel. Idegenekkel szemben �ltal�ban bizalmatlan, vagy legal�bbis v�rakoz� �ll�spontra helyezkedik. A kanok 40–48, a szuk�k 38–46 cm magasak. Kiv�l� szellemi �s fizikai adotts�gainak k�sz�nhet�en nagyon j� agility-versenyz�, az �j m�retkateg�ria bevezet�s�vel – a 35 �s 43 cm marmagass�g k�z�tti kuty�k sz�m�ra – m�gink�bb a sheltie alternat�v�ja lehet, mert a k�t fajta m�ret�b�l �s fel�p�t�s�b�l kifoly�lag a m�dium ugr�magass�got a pireneusi k�nnyedebben teljes�ti.