LEONBERGI

�me a kutya, akir�l, bar�tai, kedvel�i reg�ket zengnek, meseh�sh�z hasonl� tulajdons�gokkal ruh�zz�k fel.
�me a kutya, aki ak�r meseh�s is lehetne:
er�s, j�k�p�, b�tor, nagylelk�, nemes, �nzetlen, megh�d�tja a vil�got... S ha akadna valaki, aki nem hisz a mes�kben, aki k�tkedik, annak csak azt tudjuk aj�nlani: Aki nem hiszi, j�rjon ut�na.
Egy sz�p napon Leonberg (Stuttgart mellett) v�ros tan�csosa fej�be vette, hogy kuty�i keresztez�s�b�l l�trehoz egy olyan kutyafajt�t, mely legink�bb hasonl�t v�ros�nak c�mer�llat�hoz, az oroszl�nhoz. Egy fekete-feh�r �jfundlandi szuka �s egy a nagy Szent-Bern�t mened�kh�zb�l sz�rmaz� �n. Barry-kan n�sz�b�l feln�vekedett egyedekhez hozz�keresztezett m�g pireneusi hegyikuty�kat, �gy j�tt l�tre a fajta, amelyet Leonberger-nek h�vnak, �s amelynek els� egyede hivatalosan 1846-ban l�tta meg a napvil�got.

A Leonberger rengeteg kit�n� tulajdons�got �r�k�lt �seit�l; a hegyikutya �bers�g�t �s kiegyens�lyozott k�s�r�-v�d� szellem�t, a bern�thegyi �s az �jfundlandi j�mbors�g�t �s emberk�zpont�s�g�t, a kiindul� fajt�k hatalmas termet�t, impoz�ns megjelen�s�t, �s kimagasl� intelligenci�j�t.

Mivel Essig nemcsak �llatbar�t, de kit�n� �zletember is volt, a Leonberger karrierje hamarosan magasra �velt. Keresett� v�ltak ezek a „semmire se j�” nagytest� oroszl�nok. A gazd�k kik a kir�lyok, hercegek voltak, kerest�k �s szerett�k ezt a fajt�t. Tetszett nekik, hogy egy igazi bar�t, egy igazi t�rs lehet vel�k. Nemesek, kir�lyok, c�rok kuty�ja lett.

Kilenc hatalmas, ez�stsz�n� leonbergit tartott Ausztria �s Magyarorsz�g legend�s kir�lyn�je, Erzs�bet kir�lyn� (Sissy), leonbergik n�pes�tett�k be III. Nap�leon, I. Umberto kir�ly udvar�t, Richard Wagner, Bismark is b�szk�lkedhetett leonbergivel �s m�g Oroszorsz�g c�ri udvaraiba �s eljutottak. A fajta egy r�sze a kuty�k egyszer� �let�t �lte, a majors�gokban, a parasztporta v�delmez�jek�nt �s a csal�d bar�tjak�nt �lt. Az emberrel hossz� �vtizedeken �t tart� szoros egy�tt�l�s szil�rd�totta meg a leonbergi kiemelked� tulajdons�gait; magas intelligenci�j�t, emberk�zpont�s�g�t, kiv�l� alkalmazkod�k�pess�g�t, �s k�s�r�-v�d� term�szet�t.

Napjainkban a Leonberger egy kit�n� csal�di kutya, mely modern �let�nk minden k�v�nalm�nak k�pes megfelelni. A leonbergi k�l�nlegess�ge abban rejlik, hogy e nem mindennapi k�ls� m�g�tt csod�latos term�szet lakozik. A leonbergi er�teljes, tiszteletet parancsol�, harmonikus testfel�p�t�s�hez �ntudatos nyugalom, ugyanakkor �l�nk temperamentum t�rsul.

A kutya tiszt�ban van saj�t m�reteivel �s k�pess�geivel, ez az alapja magabiztoss�g�nak, kiegyens�lyozotts�g�nak. Egy leonbergi szinte soha nem ideges, sok esetben egyszer�en nem hagyja mag�t zavartatni. Kiegyens�lyozott nyugalm�b�l neh�z kibillenteni, �m ha a helyzet �gy hozza, a pillanat t�red�ke alatt d�nt �s cselekszik. A leonbergi intelligens kutya, viselked�se, tanul�si folyamatai, d�nt�si folyamatai sokban az ember�re eml�keztetnek, �s elt�rnek az �gynevezett „okos kuty�”-�t�l.

A leonbergi nagyon nagy, er�s, izmos, �m m�gis kifejezetten eleg�ns kutya. A hatalmas test igen ar�nyosan fel�p�tett, vastag csont�, kifejezetten er�teljes alapokon nyugszik, nem kelt neh�zkes benyom�st, �s a k�nnyed mozg�sban sem h�tr�ltatja a kuty�t.

A kutya sz�ne oroszl�nsz�n�: v�r�s, �s a v�r�s k�l�nb�z� �rnyalatai a homoks�rg�t�l az oroszl�nsz�n� s�rg�n �s v�r�sesbarn�n �t a r�tv�r�sig, mindenkor teljes fekete maszkkal. A v�r�ses alapsz�nt t�bb-kevesebb fekete sz�rv�g j�rhatja �t, ugyanakkor a kutya alapsz�n�t a fekete nem hat�rozhatja meg. A leonbergire jellemz� k�telez� fekete maszk ide�lis esetben m�lyfekete �s az eg�sz arcorri r�szt takarva legal�bb a szem f�l� �r. A szem sz�ne barna, a s�t�tbarna k�v�natos. A leonbergi feje nem sz�lesedik ki olyan er�teljesen, mint az �jfundlandi�, a kutya arckifejez�se bar�ts�gos, j�indulat�. A l�g�, h�romsz�g alak� k�z�pnagy f�leket fekete keret szeg�lyezi. A leonbergi farka d�san sz�r�z�tt sepr�farok, mely cs�nk al� �r, a mells� l�bakat z�szl�, a h�ts�kat gatya d�sz�ti.

A leonbergi nagytest� fajta, lassan fejl�dik, a teljes kifejletts�get k�t �ves korban �ri el, de sok esetben m�g ez ut�n is v�ltozhat, �rhet. Egy�bir�nt a leonbergi a nagytest� kuty�k k�z�tt ritka eg�szs�ges fajta, mindenf�le t�lz�st�l mentes, nem ny�lzik, nincsenek probl�m�k sem a szem�vel, sem a f�l�vel, sem a fark�val, nincsenek �r�kletes probl�m�i, �lete sor�n sem fog�kony a betegs�gekre, az id�j�r�s viszontags�gai is j�l t�ri. A t�li hideg meg sem kottyan neki, kisebb es� nem tudja �t�ztatni bund�j�t, egyed�l a ny�ri nagy meleg, ami megviseli szervezet�t. Mindig gondoskodjunk �rny�kr�l �s folyamatos friss v�zr�l kuty�nk sz�m�ra. A leonbergi viszonylag nagy mozg�sig�ny� fajta, �r�mmel s�t�l, kir�ndul, �szik, a fut�st �s az ugr�sokat azonban nem neki tal�lt�k ki.

A kutya �pol�sa nem jelent k�l�n�sebb gondot, bund�j�t egy h�ten legal�bb egyszer alaposan �t kell f�s�lni (a vedl�si id�szakban term�szetesen gyakrabban), mancsait, szemeit, f�leit ellen�rizni. F�rdetni nem kell, a szennyez�d�seket megsz�rad�suk ut�n kef�vel t�vol�tsuk el. Term�szetes vizekben persze nyugodtan f�r�dhet a kutya, amit �r�mmel meg is tesz; az �jfundlandi �r�ks�g, az ujjak k�z�tti �sz�h�rtya a magyar�zat a leonbergi v�zim�dat�ra.

A leonbergi kutya csak a csal�ddal tud egy�tt �lni, kennelbe z�rva vagy egy ter�leten elz�rva �rtelm�t veszti, �ppen azokat a kiemelked� tulajdons�gait nem �rt�kelhetj�k majd, melyek a fajt�t oly k�l�nlegess� teszik. �s a szoros szoci�lis kontaktus n�lk�l tartott leonbergi bizony wesen hi�nyoss�gokat mutat: f�l�s vagy agressz�v, megb�zhatatlan... stb.

Akinek hi�nyzik csal�dj�ba valaki, aki mutat�s, intelligens, megb�zhat�, jellemes, ha kell, �rzi h�z�t �s csal�dj�t, szereti a gyerekeket, szeretetre v�gyik �s szeretet ad. Aki fel tudja v�llalni, hogy mozg�steret �s elfoglalts�got biztos�t a kuty�nak, aki felv�llalja azt, hogy egy �ri�si kutya ell�t�sa �s helyes t�pl�l�sa bizony nem olcs�, vegye fel a kapcsolatot n�h�ny teny�szt�vel, ismerje meg a fajt�t, garant�ljuk, nem fogja megb�nni, ha mag�hoz vesz egy leonbergit. Aki megismeri ezt a csod�latos fajt�t, hamar megszereti �s nem fog benne csal�dni.